A mértékadó párizsi újság szerint a magyarok nem nagyon hisznek már a politikában, de a Budapesttől negyven kilométerre található 4300 lakosú Monorierdőn még annál is kevésbé, mint a fővárosban. A cikkíró, Marion Van Renterghem szerint a kommunizmus vége nem hozta meg Magyarországon a várt prosperitást, sem a szükséges morális és politikai igazodási pontokat. A pártok rivalizálnak az ígéretekben, a nagy reményeket kiváltott uniós csatlakozás után öt évvel pedig a kiábrándultság a jellemző az országban. 
  
Tény, hogy a határok megnyitásának mindenki örül és az eurózónához való csatlakozás továbbra is cél, de az Eurobarométer adatai szerint a magyaroknak csak 31 százaléka tekinti jó dolognak az Európai Uniót, míg 2004-ben még 50 százalékos volt ez az arány - hangsúlyozza a Le Monde. 
 
Vad Mária, Monorierdő egyik önkormányzati képviselője a lapnak elmondta: azt remélte, hogy "majd úgy fogunk élni, mint Németországban vagy Ausztriában, de egyelőre nem látni a Mercedeseket, a mezőgazdaságot tönkretették". Az újságíró ugyanakkor arra emlékeztet, hogy a magyar gazdaság vitathatatlanul profitált abból, hogy belépett az európai közös piacba. Az Európai Unióról kialakult rossz kép egyik oka, hogy a körülmények véletlen összjátéka miatt éppen a csatlakozás után vált egyértelművé az ország katasztrofális gazdasági helyzete, amelyet a gazdasági világválság követett.

A lap felidézi, hogy 2006-ban került nyilvánosságra Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök őszödi beszéde, miközben újraválasztását követően elindította a szükséges drákói megszorító politikát, s az új szocialista kormány programja sem népszerű az áfaemeléssel, a közalkalmazottak 13. havi fizetésének, illetve a 13. havi nyugdíj és a családi segélyek eltörlésével.    
 
A Le Monde szerint Magyarországon mindenki a 9,5 százalékra növekedett munkanélküliség és a forint árfolyamesése miatt aggódik, amely rontja mindazok vásárlóerejét, akik külföldi devizában vettek fel hitelt. A lap Vad Máriáról - aki nem érti, hogy a kelet-európai országok valamikori éllovasát hogyhogy a Nemzetközi Valutaalapnak és az Európai Uniónak kellett megmentenie az államcsődtől - azt írja:  nem szereti az egykori reformkommunistákat az MSZP kormányban, miközben sajnálja a régi rendszer "jó dolgait". "Minden egyszerűbb, biztonságosabb, stresszmentesebb volt. Nem nyugtalankodtunk a jövő miatt" - idézi "az általában a Fideszre szavazó" önkormányzati képviselőt a lap.
 
A Le Monde emlékeztet: a gazdasági válság növelte a populista húrokat pengető ellenzéki konzervatív párt népszerűségét, amely azért, hogy a centrumtól a szélsőjobboldalig befogjon mindenkit, a morális értékeket hirdeti, a nemzeti érzelmekre játszik, ostorozza a nemzetközi kapitalizmust és az adócsökkentéstől kezdve egymillió munkahely teremtéséig mindent megígér.  Ennek ellenére amióta részt vett a Jobbiknak Monorierdőn tartott nagygyűlésén, Vad Mára habozik a Fideszre szavazni. A Le Monde megítélése szerint a Jobbik a "cigánybűnözés" ellen hirdetett harcból politikai programot csinált. A "keresztény (azaz nem zsidó)" Magyarország értékeit vallják és a trianoni szerződéssel feldarabolt Nagy Magyarország újjászületését hirdetik. Kikelnek a multinacionális cégek és a termőföldek külföldiek által történő felvásárlása ellen. Mindenekelőtt "Magyarországot vissza akarják adni a magyaroknak". 
 
A dönteni nem tudó Vad Máriát a Le Monde szerint a Jobbik magával ragadta, és a nyilasok egyenruhájára emlékeztető öltözéket viselő félkatonai szervezet, a Jobbik által életre hívott Magyar Gárda felvonulása is tetszett neki a nyolcszáz romát számláló településen, ahol a politika iránti bizalmatlanság közös jellemvonás, s ahol e téren "mindenki a maga módján boldogul": a konzervatívok elsősorban Fidesz-pártiak, a szélsőbaloldal nem létezik, a liberálisok és a szociáldemokraták pedig zavarban vannak.   
  
A lap idézi a "nagyon aktív szociáldemokrata" Práczki Péter önkormányzati képviselőt, aki szerint a magyar társadalom súlyos beteg: a régi értékeit a rendszerváltással elvesztette és az újakat még nem találta meg. "Nehéz a politikát ilyen körülmények között megújítani" - mondta a képviselő.
 
A 2003-ban alapított Jobbik először jelölteti magát önállóan országos választáson és elképzelhető, hogy helyet szerez az Európai Parlamentben - hangsúlyozza a Le Monde, hozzátéve, az elemzők ebben a várható előretörésben látják a választás igazi tétjét a 2010-es parlamenti választások előtt, hiszen a "kis idegengyűlölő párt" az EP-választáson szerezhet legitimitást. Ez pedig a Fideszt arra fogja kényszeríteni, hogy erősítse a nacionalista retorikát a választók visszaszerzéséhez, és azért, hogy meglegyen az a többsége, amit Orbán Viktor szeretne a magyar parlamentben - zárta írását a Le Monde.