Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Szabó Máté a híradásokban megjelent információk alapján kérte az ügyészséget egy haláleset kivizsgálására: nemrég a kaposvári börtönben rejtélyes körülmények között hunyt el egy rab, nem sokkal azután, hogy a bv-intézetbe bekerült. Az esetről először múlt hét kedden annyi jelent meg a Somogy megyei hírportálon, hogy a férfit életveszélyes sérülésekkel vitték be a kórházba, ahol kómába esett, majd meghalt. A sonline.hu szerint a férfi testén bántalmazásra utaló nyomok voltak.

A történet nyilvánosságra kerülése után az ombudsman az általa kiadott közleményben megdöbbenését fejezte ki és közölte: „a gyanús halálesetek utalnak arra, hogy Magyarország börtöneiben elterjedt az erőszak a fogva tartottak között és a büntetés-végrehajtási személyzet bizonyos csoportjainál is, ami ellen a jogállami ellenőrzés részeként a lehető leghatározottabban fel kell lépni”.

Szabó Máté ezzel együtt kérte, hogy tegyenek nála bejelentést – akár névtelenül is – mindazok, akiket „1989. október 23-át követően büntetés-végrehajtási intézetben (elsődlegesen az ott dolgozók részéről) kínoztak, vagy akik megalázó bánásmód áldozataivá váltak”. Ezt az ombudsman, mint lapunknak elmondta, arra kívánja felhasználni, hogy elkészítse a börtönben történt bántalmazások térképét, s a legtöbb panaszt kapó intézeteket bejelentés nélkül felkeresse. 

A kaposvári bv-intézet parancsnoka azonban azt állítja, a szóban forgó férfin már bekerülésekor bántalmazás nyomai voltak, amelyekről felvételeket is készítettek. Ezután azonnal kórházba szállították, ahonnan azzal küldték vissza, hogy a bv-intézetben elhelyezhető. A börtön betegszobájára került, ám mivel állapota rosszabbodott, másfél nap múlva újra kórházba vitték, ahol a gyors orvosi beavatkozás ellenére életét vesztette.

Bár az ombudsman közleménye alapján azt gondolhatnánk, börtönön belüli bántalmazásról van szó, az állampolgári jogok biztosa kifejtette, közleményében nem prejudikált ily módon. Egyúttal arra kérte a katonai főügyészséget és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (BvOP), hogy tájékoztassák őt az ügy kivizsgálásának eredményéről. A Katonai Főügyészség szóvivője, Venczl László ezredes a hvg.hu-nak elmondta, hogy Szabó Máté megkeresését a sajtóban megjelent hírek után, március 11-én kapták meg, s harminc napon belül válaszolnak rá. A haláleset azonban nem is most történt.

„A nyomozás február 6-án hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűncselekménye miatt indult a Kaposvári Katonai Ügyészségen, jelenleg a vizsgálat halált okozó testi sértés gyanúja miatt folyik, az elkövető akár kettőtől nyolc évig terjedő börtönt is kaphat. De most még a boncolás eredményét várjuk.” Mellékes, de érdekes körülmény, hogy a férfit a kórházban történt halálakor már "szabadították" a bv-ből, azaz nem számított fogva tartottnak.

Úgy fest tehát, hogy nem a fegyőrök bántalmazásába halt bele a férfi. Ennek ellenére vitathatatlan, hogy a börtönfalak között is történnek hatósági túlkapások s bántalmazások.

"Nem jellemző, hogy a fogvatartottak bántalmazásra panaszkodnának, igaz, nincs olyan büntetés-végrehajtási intézet, ahol nincs erőszak" – mondta a hvg.hu-nak Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság börtön-megfigyelési programjának koordinátora. Tavaly öt bv-intézetet kerestek fel a szervezet munkatársai, s alkalmanként száznál is több rabbal beszélgettek fogvatartásuk körülményeiről. Bv-n belüli bántalmazás miatt az elmúlt esztendőben négy-öt, általuk ismert esetben indult eljárás.

© Bánkuti András

"Vannak olyan börtönök – például a szegedi és a váci –, ahol az átlagosnál több panaszt rögzítettünk" – tette hozzá a programvezető. Tóth Balázs megjegyezte, hogy érdekes módon ahol szigorú a rezsim, mint Sopronkőhidán vagy Sátoraljaújhelyen, a rabok szerint nem fordul elő bántalmazás. 

A börtönparancsnokok egy része tagadja, hogy lenne erőszak az intézetben, de azért akad, aki nem tartja kizártnak. Mivel a panaszok sokszor névtelenek – hiszen a rabok tartanak a retorziótól –, konkrét ügyben eljárást indítani nem lehet. Ilyenkor az intézet vezetése, ha komolyan veszi a civil megfigyelőket és hitelesnek tartja beszámolójukat, megerősíti a belső ellenőrzést, és a panaszokkal gyakran illetett őrt megbünteti. Például azt a bv-st, aki a panaszok szerint a hivatali munkaidő után esetenként visszaél hatalmával és bántalmazásokat követ el, olyan munkakörbe helyezi át, ahol sok kollégával van együtt, és figyelemmel lehet kísérni a ténykedését.

Valótlan volt a vélt ok

Tavaly év végén is felmerült egy esetben, hogy egy rab a bv-intézeten belüli bántalmazásban vesztette életét – ezt tartalmazta egy, a hvg.hu-hoz került levél. Eszerint a Budapesti Fegyház és Börtönben egy munkáról visszakísért rabot „megfegyelmeztek” az őrök, aminek jól látható jelei voltak az elítélten, aki aztán meghalt. Ács Tibor, a Budapesti Katonai Ügyészség szóvivője a hvg.hu-nak elmondta, hogy a 2008. november 21-én történt ügyben a vizsgálat idén januárban lezárult, és a szakértő kizárta, hogy az elítélt bántalmazás miatt vesztette életét. "A férfi testén a fejsérülésén kívül, amit az okozott, hogy elájult és esés közben beverte a fejét, semmilyen más külsérelmi nyom nem volt. A szakértő megállapította, hogy a rab halálát szívkoszorúér-szűkület miatt bekövetkezett vérkeringési és légzési elégtelenség okozta."

„Persze a bejelentéseket – amelyek egy része névtelen – óvatosan kell kezelni, mert előfordultak olyan állítások, amelyek már eleve túlzásokat tartalmaztak” – hangsúlyozta a koordinátor. „Ezért, amikor valakinek a bántalmazásáról értesülünk, ha módunk van rá, akkor egy orvossal látogatjuk meg, hogy látleletet vegyen a rab sérüléseiről.” Ha az orvosi vizsgálat nem igazolja a fogva tartott által elmondottakat, akkor figyelmeztetik a rabot, hogy a feljelentésnek vannak kockázatai. „Persze akadt, aki ennek ellenére megtette, aztán hamis vád miatt el is ítélték.”

Volt olyan eset tavaly, amikor az egyik elítélt bántalmazásra panaszkodott: állítása szerint egy tucat őr rugdosta meg. A látogatás idején – két nappal az állítólagos esemény után – az illetőn számtalan külsérelmi nyom volt: az egész testfelületén nagy kiterjedésű kék-zöld foltok voltak láthatók, az egyik fülét négy öltéssel kellett összevarrni, és a fején több helyen is zúzódás volt, sértetlen testületfelületet nem is láttak rajta - meséli Tóth Balázs. Ezek közül többet az orvosi látlelet is rögzített, és az ügyben a büntetőeljárás folyamatban van.

Egy-két valótlannak bizonyult történetet is felelevenített a bizottság munkatársa: így elmondta, hogy egy elítélt azt állította, négyen megrugdosták és gumibottal megerőszakolták. „Kiderült, hogy öt éven át állt 'egyéni kezelés' alatt, ezért egyedül volt a zárkájában, az izoláció pedig eredményezhet pszichés zavarokat, s így előfordulhatott, hogy beképzelt magának dolgokat.”

Mindezek miatt Tóth Balázs óvatosságra figyelmeztet a börtönbeli bántalmazások tervezett ombudsmani térképével kapcsolatban. „Egy adott pillanatban lehet ennek relevanciája, de több évre visszamenően, a múlt alapján kiválasztani a vizsgálati mintát nem szerencsés. Egy intézetben ugyanis változhat a helyzet: Baracskának például esztendőkkel ezelőtt pletykák alapján rossz híre volt, mi azonban a tavalyi látogatás során az átlagnál nem tapasztaltunk rosszabb fizikai körülményeket, s bántalmazásra senki nem panaszkodott. Sőt, Szegeden is azt mondták el a fogva tartottak, hogy az intézeten belüli erőszak mértéke lényegesen csökkent.”