Lévai Katalin és Hegyi Gyula. Szolid szocialista kilátások © Túry Gergely

Bár még nem hirdették meg hivatalosan a kampányt, a korteskedés már elindult. Ki brüsszeli tanulmányúton, ki Obamára hajazó európai körúton, ki toleranciát követelő kampánnyal, ki pedig Bokros Lajossal készül az európai parlamenti (EP) helyekért folytatott harcra.

A választók fejében rendszerint a legkevésbé sem a brüsszeli lista lebeg, sokkal inkább az, hogy az éppen hivatalban lévő vezetőiknek üzenjenek. Tudják ezt jól a politikusok is minden országban, így fordulhat elő, hogy az összeurópai témákat teljességgel érintetlenül hagyó kampányokat folytatnak. Öt éve például rendszerint az az ellenzéki tábor tarolt Európában, amelyik kiadta a "kifelé a katonáinkat Irakból" jelszót.

Ezúttal is a belpolitikai kérdések dominálnak majd, egész egyszerűen azért, mert a választók az uniós kérdésekben nem érzik közvetlenül érintettnek magukat. Pogátsa Zoltán uniós szakértő szerint ideje volna a nemzeti szintű választások helyett összeurópai választásokat tartani, ahol pártcsaládok indulnának. A jelenlegi  rendszer jóformán csak arra jó, hogy a választók megbüntessék kormányukat. Hogy azután a parlamenti választásokon akár ismét melléjük álljanak, mint történt az 2004-ben és 2006-ban idehaza.

Ami nagyon valószínű, hogy szavazóból nem lesz sok, a legutóbbi Eurobarométer-felmérés 23 százalékos biztos részvételi szándékot jelez Magyarországon, és az elemzők többsége is 50 százalék alá tippeli a leendő voksolók arányát. Az alacsony részvétel oka lehet az is, hogy az EU-ba vetett bizalom a kormányok iránt táplált szimpátiával együtt ingadozik - nálunk most éppen igencsak alacsony, Európában a legalacsonyabb. Gyenge részvétel mellett - tekintve, hogy csak pártlistákra, s nem egyéni jelöltekre szavazunk - a kispártok kis győzelmeit hozhatja.

Pártstratégiák

A kampányok fő csapásiránya már most látszik, s a témacsoportok nem is igen térnek el egymástól: romaügy, közbiztonság, válságkezelés. A pártok továbbra is a "lusta agy" stratégiát követik, azaz ahelyett, hogy meggyőződéseikről megkísérelnék meggyőzni a választókat, szimplán igazodnak azok legprimérebb igényeihez. 

A Fidesz minden meglepetést nélkülözve, ahogy minden választáson, most is a választókat leginkább foglalkoztató, legnépszerűbb témák köré szervezi kampányát. "Nem mindegy, hogy milyen magasra pozícionálja a választás tétjét a legnagyobb ellenzéki párt" - mondja Krekó Péter politikai elemző. Persze elsősorban saját szavazói szemponjából nem mindegy: az ellenzéki párt a kormány felé intézett ultimátumait, az önkormányzati választásokat, s a népszavazást is kormánybuktató alkalomként láttatta, választói  tehát nem egy csalódáson vannak már túl. Elképzelhető tehát, mondja a Political Capital elemzője, hogy Orbán Viktor taktikusan visszafogott lesz, ügyelve arra, hogy ne okozzon újabb csalódást. Orbán rendhagyónak mondható külföldi körútja azt mutatja, kormányzásra készül. Talán éppen Barack Obamától leste el a turné ötletét: tavaly nyáron az - azóta elnökké választott - amerikai jelölt már serényen ápolta nemzetközi kapcsolatait, fittyet hányva arra, hogy szavazói odahaza élnek, ezzel azt üzenve, hogy valójában már ő az amerikai elnök.

Kreatúrák

A Jobbikkal, vagy nélküle?

Mit csinál a Fidesz a radikális párttal? Lenyeli, vagy kiköpi? Tovább a cikkhez.

Az EP-kampány talán arra is választ ad, hogy működik-e a Fidesz „az egy a tábor, egy a zászló” elve – mondta az elemző. A Jobbik szalonképtelen üzeneteivel nyilvánvalóan kilóg az Orbán áhította egységből, és a két párt csatája vélhetően áthatja majd az EP-kampányt is. A Fidesz az utóbbi időben igyekezett eltolni magától Vona Gábor pártját. Kövér László kijelentése, miszerint a Jobbik az MSZP kreálmánya, az ideológiai kérdéseket megkerülve igyekezett hitelteleníti a szélsőjobbos tömörülést. A legnagyobb ellenzéki párt, úgy látszik, tart a Jobbiktól.

A Fidesz kampányának fő szlogene vélhetően a változás lesz, ez rajzolódott ki már a ferencvárosi időközi voksoláson is, és vélhetően a 2010-es parlamenti választásokat is végigkíséri majd. A Fidesz 2004-es és mostani EP-kampányában több közös pont is van. Amellett, hogy a listavezető személye változatlan, továbbra is Schmitt Pál viszi a prímet, három jelenlegi EP-képviselő kivételével valamennyien megkapták az újra táblát.

Schmidt Pál, Becsey Zsolt és Járóka Lívia. Többen lehetnek © Túry Gergely

Az MSZP kampánystratégiája - Krekó szerint - három elemre épül, s a szocialisták szempontjából sem mindegy, hogy milyen magasra emelik az EP-választás tétjét. A Gyurcsány-kormány túlélését az segíti, ha elhiteti a szavazókkal, hogy az EP-választás kevésbé fontos, a válságkezelés sokkal inkább. Az a tény, hogy a párton kívüli Göncz Kinga lesz az MSZP listavezetője, a voksolás belpolitikai súlytalanságát igyekszik üzenni. Megvan persze ennek a veszélye is, amely a népszavazáskor is látszott: ha nem kampányol az MSZP, szavazói egyszerűen otthon maradnak.

Válságkezelés és szavazatszerzés?

Mindenesetre az MSZP-nek nem lesz könnyű önmagát felelős, válságkezelő kormánypártnak mutatni, főleg ha közben a választók széles körét sértő intézkedési csomagot fogadnak el. Ilyen például a nyugdíjrendszerbe újonnan belépők 13. havi nyugdíjának megszüntetése, mely a Nézőpont Intézet felmérése szerint a választók 59 százaléka ellenez.

Eközben az MSZP az SZDSZ-t és az MDF-t bizonyos kérdésekben maga mellé állítva a Fideszt igyekszik elszigetelni, konzervatív fundamentalista pártként állítva be, amelynek nincs koherens gazdasági programja, és nem képes az összefogásra.

Februárban a párt választmányának vezetése és megyei elnökei brüsszeli tanulmányúton készültek a júniusi voksolásra. Az út fontos üzenete volt, hogy az unió támogatja a kormány válságkezelő lépéseit.

A legkorábban ébredő SZDSZ

Az SZDSZ tévészpotjaiban és sajtóhirdetéseiben olyan kérdésekkel rukkol elő, amelyekről úgy gondolja, csak neki van érdemi mondanivalója. Ilyen most a drogliberalizáció vagy a homoszexuálisok egyenjogúsága. Az SZDSZ kampányaiban az a tendencia érvényesül, hogy a minden választót érintő témákon túl kisebb fajsúlyú kérdésekben is állást foglal. Érdekes, hogy a párt azt állítja: a most futó toleranciakampány nem része az EP-választásra való felkészülésnek, csupán szót emelnek a gyűlöletkeltés, az erőszak és az intolerancia ellen. Az állítás persze nem több porhintésnél. A 200 001 szavazóra való utalás magáért beszél.

Az EP-választásnak Gusztos Péter frakcióvezető-helyettes szerint nem az a tétje, amit a Fidesz állít róla. A liberálisok szerint a szavazás azt dönti el, hogy folytatódik-e a radikalizálódás, a gyűlölet és az intolerancia felerősödése.

Nagy kihívást jelent a pártnak az MDF: a Reformszövetség programját támogató két kispárt egymással kénytelen versengeni abban, hogy melyikük elkötelezettebb reformer. A Nézőpont Intézet elemzése úgy látja, ebben a vetélkedésben lehet szerepe annak, hogy az MDF az egyébként SZDSZ-szimpatizánsoknak tetsző Bokros Lajost igyekszik listája élére állítani.

Lehet-e más?

Az újonnan párttá alakult Lehet Más a Politika szintén az SZDSZ szavazóit veszélyeztetheti, ugyanis éppen a csalódott liberális, baloldali, fővárosi, értelmiségi fiatalokat szólítja meg.

Az EP-kampány talán egyik legnagyobb meglepetése Bokros Lajos és az MDF egymásra találása lehet. Ha Bokros és a párt is igent mond Dávid Ibolyáéknak, az MDF retorikája és identitása komoly fordulatot vehet, a fórum a középosztály védelme helyett a radikális reformok pártjaként definiálja magát – derül ki a Nézőpont Intézet elemzéséből. Ezek tükrében a két kis párt az újabban és a régóta reformpárti MDF és SZDSZ túlélési versenye lehet.

A kispártoknak babért ígérő alacsony részvétel azonban leginkább a Jobbiknak kedvezhet. Míg 2004-ben a párt negligálta az EP-választást, most elsőként nevezte meg jelöltjeit, és nagy jelentőséget tulajdonít a voksolásnak. A Jobbik szereplése a voksoláson egyértelmű mércéje lehet annak, hogy lehet-e majd helye a parlamentben.

A mostani politikai helyzet kifejezetten nekik kedvez. A válság előrehaladtával a kormány elutasítottsága egyre nő, és az ezzel egy időben elinduló bűnbakkeresés jó lehetőség arra, hogy a párt bizonyos kisebbségi csoportokat közellenségként nevezzen meg.

Igaz, ha a romák elleni támadásokról beigazolódik, hogy etnikai indíttatásúak, az gyengítheti a Jobbikot, és önmérsékletre kényszerítheti romaellenes retorikájában. Ez esetben vélhetően a rendteremtésre élezik ki a kampányt, és tompítják annak etnikai olvasatát – véli a Policial Capital elemzője.

AZ EU iránti bizalom csökkenése kedvezhet a Jobbiknak, az EU-szkeptikusok szavazókat könnyen megnyerheti. Paradox helyzet, noha a legkevésbé sem egyedülálló Európában, hogy Vona pártja lényegében azért kampányol, hogy képviselőt küldhessen egy olyan intézménybe, melynek létezését ellenzi.

2004-ben a 24 európai parlamenti mandátumból a Fidesz tizenkettő, az MSZP kilenc, az SZDSZ kettő, az MDF pedig egyet „kampányolt össze”. 2009-ben a testület létszámának csökkentése miatt már csak 22 hely jut nekünk, melyből - az elemzők egyöntetű véleménye szerint - minimum 14-15 , de akár 17 is a Fideszé lehet.

Benkő Eszter