Gyurcsány kiköszörülné a PISA-csorbát
Ma jelenti be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a polgárosodás programjának közoktatást érintő pontjait: a változtatások szükségességét a PISA-vizsgálatok eredményeivel indokolják - írja a keddi Népszabadság. A program bérpótlékot hozna és korszerűsítené az ismeretanyagot.
A kormányfő a változások szükségességét meghatározó mértékben a PISA-vizsgálatok eredményeivel indokolja – áll a Népszabadság keddi számában. A természettudományos, matematikai és szövegértési készségeket vizsgáló nemzetközi PISA-felmérésen a tizenöt éves korosztály vesz részt. Az eddig háromszor, 2000-ben, 2003-ban és 2006-ban elvégzett felmérésen a magyar diákok várakozáson alul szerepeltek, még akkor is, ha a szakmai közvéleményt egyébként nem érték váratlanul az eredmények. (A tízévesek körében végzett PIRLS-teszt még egészen kedvező eredményeket mutat.)
A PISA vizsgálatokat összesítő szakemberek ugyan ódzkodnak attól, hogy toplistaként, országok közötti vetélkedőként ábrázolják a többéves előkészítéssel és kiértékeléssel zajló, soktucat országra kiterjedő felméréseket, az mégis elmondható, hogy tizenöt éveseink természettudományból a nemzetközi lista középmezőnyében, matematikából kicsit az alatt vannak, míg olvasás-szövegértés terén a PISA a lista utolsó harmadába helyez bennünket. A felmérés legsokkolóbb része az, hogy a jelenlegi közoktatás a diákok otthonról hozott hátrányait konzerválja, ahelyett, hogy kiegyenlítené, ilyen formán rögzíti, vagy esetleg mélyíti is a társadalmi egyenlőtlenségeket. Oktatási rendszerünk tehát nem látja el feladatát.
Mindez leginkább a tanárokon, illetve a tanárképzésen múlik. Mint arról már írtunk, Magyarországon a pedagógusképzésben radikális változásokra volna szükség. Jelenleg ugyanis a leggyengébb eredményű tanulók is bejutnak a tanárképzésre, a diplomát szerzők többségének esze ágában sincs tanárként dolgozni, s gyakran a legjobb felkészültséget igénylő helyekre, kisiskolákba, "kisegítőkbe", "cigányosztályokba" éppen a legfelkészületlenebbek kerülnek. A Gyurcsány-féle átalakítás fontos eleme volna, hogy azok kerüljenek a tanári pályára, akik kellően rátermettek és felkészültek. Az intézkedéstervben felismerhetők az Oktatási Kerekasztal javaslatai, amelyeket részben a nemzetközi hírű McKinsey tanácsadó jelentése nyomán dolgoztak ki, s amelyről beszámolt a HVG is. A kedden nyilvánosságra hozott Új tudás, új iskola program - a Népszabadság szerint - bérpótlékkal ismerné el a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásával, illetve a kiemelt tehetségekkel foglalkozó pedagógusok többletmunkáját, differenciálná az intézményvezetői pótlékot, és a tudományos életben való aktívabb részvételt kutató-tanári ösztöndíjjal segítené elő. Ennek lehetőségét a kormányfő már parlamenti évadnyitójában megpendítette.
Cél, hogy a kistelepülések diákjai is ugyanolyan minőségű oktatást kapjanak, mint a fővárosban tanuló gyerekek. Ennek érdekében az egyenlőtlenséget már kora gyerekkorban csökkenteni akarják, ezért fejlesztik a védőnői rendszert is, és kiterjesztik a családi napközik hálózatát. Ahol lehet, egységesítik az óvodákat és a bölcsődéket - írja a napilap. A program része, hogy a kormány a jövőben szigorúan ellenőrzi az iskolafenntartók esélyegyenlőségi terveinek megvalósulását. (A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez például csak olyan iskolák pályázhatnak digitális táblára, amelyek nem folytatnak szegregációs gyakorlatot.)
A Népszabadság információi szerint a kormány korszerűsíteni akarja az ismeretanyagot is, egyúttal alanyi jogúvá kívánják tenni a középiskolai nyelvi előkészítő évfolyamokon való részvételt, és lépéseket tesznek az integrált természettudományos oktatás irányába.