"A budapesti repülőtéren folyamatosan őrzik a feladott csomagokat, azaz függetlenül attól, hogy mikor adták fel, illetve mikor indul a repülőgép, nem maradnak felügyelet nélkül" – állt abban a válaszlevélben, amelyet a repülőre feladott poggyászok kezelésével megbízott Celebi Ground Handling Hungary Kft. írt annak a károsultnak, aki a genfi reptéren vette észre, hogy a Ferihegyen feladott csomagjából hiányzik egy több tízezer forintot érő műszaki cikk. A poggyászkezelő cég válaszához hasonló felvilágosítást kaptunk a Budapest Airport Zrt. kommunikációs igazgatóságának munkatársától, amikor a reptéri szarkákról – általánosságban – érdeklődtünk. Mint azt Szollár Domokos kifejtette, a poggyászok útját végig nyomon tudják követni. Eszerint a poggyász a röntgenes átvizsgálásáig egy zárt, „csőszerű” szalagon jut el a poggyászszortírozóig. Ez a helyiség azonban be van kamerázva, az innen kikerült poggyászok útját pedig kézikamerával követi egy rakodóktól független biztonsági személyzet, ezért előbbieknek túl rizikós volna bármit is elcsenni a csomagokból. Persze azért előfordulhatnak lopások – tette hozzá Szollár.

Elő is fordulnak. Tavaly Ferihegyen 280 ismertté vált bűncselekmény történt, s ennek jóval több mint fele vagyon elleni volt. Ezen belül a lopások aránya 90 százalékos – mondta a hvg.hu-nak Túrós András rendőr alezredes, a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság Bűnügyi Szolgálatának megbízott vezetője. A poggyászokból leginkább készpénz, műszaki cikkek, ékszerek és dohánytermékek tűnnek el. Tavaly novemberben például 10 ezer dollárt loptak el az egyik poggyászból. Túrós szerint a lopásos eseteknél elég nagy a látencia. „Kevés utas tesz feljelentést. Ha évente 200 bejelentett lopás van, akkor az nagyjából háromszor annyi bűncselekményt jelent” – magyarázza. Ráadásul más repterekről gyakran nincs visszajelzés.

Hogyan lopnak?

A tolvajoknak nincs nehéz dolguk; amíg az utas poggyásza a repülőgépre kerül, több lehetőségük is van a lopásra. Mielőtt a csomag a futószalagon az osztályozóba kerülne, egy röntgenszobában átvilágítják. Ezt az utasbiztonsági ellenőrök végzik. Nyolc éve tíz utasbiztonsági ellenőr ellen indult büntetőeljárás, akik a röntgengép képei alapján szereztek tudomást arról, hogy a repülőgépre feladott csomagokban van-e számukra értékes tárgy. Ha volt, akkor a poggyászt felnyitották, s már meg is szerezték, amit akartak. Ezután a csomagokat eredeti állapotuk szerint visszazárták. Persze ez már a múlt, ma röntgenszobában nem követnek el lopásokat – mondja Túrós. Ugyanakkor a rendőrségnek vannak információi arról, hogy az ellenőrök között akadnak, akik tippet adhatnak egyes rakodóknak arról, melyik poggyászban van értékes tárgy.

© AP

A röntgenszoba után a poggyász az osztályozóba kerül. Ez a helyiség tényleg be van kamerázva – ahogy azt a Budapest Airport Zrt. munkatársa állította –, de a tolvajoknak ez nem feltétlen jelent akadályt: a bőröndök ugyanis sokszor olyan magasan állnak, hogy eltakarják a kamerát. Végül a repülőgép rakterében is könnyedén lehet lopni. A Budapest Airport Zrt. által említett, „rakodóktól független biztonsági személyzet” ugyan tényleg kézikamerával veszi fel, ahogy a rakodók dolgoznak, ám gyakran előfordul, hogy a kamera – véletlenül vagy szántszándékkal – nem a rakodókat veszi. Nem meglepő tehát, hogy sokszor éppen a lopások idején készült felvételek bizonyulnak használhatatlannak.

Megoldást jelentene a repülőgépek bekamerázása, ám ehhez a repülőgépgyártótól és a repülésügyi hatóságoktól is engedélyeket kell kérni. Igaz, nem egy esetben ezzel a módszerrel sikerült tolvajokat lefülelni: 1999-ben a Budapest-London járat rakodóterét kamerázta be a British Airways. A rendőrségnek most csak egy lehetősége van: a reptéren dolgozó nyomozók sárga Police mellényben figyelik a rakodást. A végén megmotozzák a személyzetet (ezt jogszabály teszi lehetővé) és a szekrényeiket is átnézik. De a Repülőtéri Rendőri Igazgatóságon mindössze húsz nyomozó dolgozik, ezért ilyen intézkedéseket csak kampányszerűen tudnak végrehajtani, általában ünnepnapok (karácsony, húsvét) környékén és a nyári idegenforgalmi szezon kezdetekor – tapasztalatok szerint ugyanis ekkor lopnak a legtöbbet.

Hihetetlennek hangzik, de előfordul, hogy a kézipoggyászból lop a személyzet. A módszer egyszerű: az utast nem tájékoztatják a check-in pultnál arról, hogy kézipoggyásza nem megfelelő méretű – ez főleg kisgépeknél van így. Csak közvetlenül a beszállásnál, a repülőgép lépcsőjénél jelzi a gép személyzete, hogy a kézipoggyásszal nem szállhat fel. Ekkor egy rakodómunkás készségesen átveszi a csomagot, mondván, majd elhelyezik a gép rakterébe. Mire az utas a célállomásra érkezik, a poggyászban már nem találja értékeit: készpénzét, mobiltelefonját. A probléma valós, olyannyira, hogy a rendőrség jelezte is az illetékeseknek, mindig figyelmeztessék az utast, ha a csomag túlméretes. „Fontos lenne, hogy utazás előtt az utas is érdeklődjön a gép típusa felől, s arról, hogy milyen méretű kézipoggyászt vihet magával” – ad tanácsot Túrós András.

A tolvajok néha elrejtik a megszerzett értékeket. „Álmennyezetek fölé, öltözőkben helyezik el a kisebb tárgyakat, például cigarettát, fényképezőgépet” – magyarázza Túrós. Évente nagyjából harminc esetben fordul elő, hogy a repülőgépen hagyott tárgyaknak vész nyomuk, legtöbbször fényképezőgépeknek, mp3-lejátszóknak, értékes napszemüvegnek. Ilyenkor nagy valószínűséggel a takarító személyzet valamelyik tagja a hunyó. „Amikor megtalálja a tárgyat, elrejti a gépben, például a légkondicionáló szellőzőnyílásában. Megjegyzi a repülő lajstromszámát, s csak azután megy vissza az értékért, hogy a gép már máshova is elment, majd visszajött” – avat bele a módszerbe Túrós.

Hol adják el a lopott holmit?

Amit a tolvajok kijuttatnak a reptérről, azt általában lakókörnyezetükben, a Ferihegyhez közeli agglomerációban próbálják elpasszolni, nagyrészt orgazdák segítségével. Egy ízben egy vecsési ékszerész mint orgazda került a rendőrség látókörébe. Felmerült a gyanú, hogy a reptéri szarkák által ellopott aranyakat tört aranyként veszi át. Az ügy érdekessége volt, hogy az ékszerész a belügyminisztériummal is szerződésben állt, ő gyártotta le a tárca által kitüntetésként osztott arany pecsétgyűrűket.

© AP

De nemcsak poggyászokból lovasítanak meg értékeket. Évente négyszer-ötször fordul elő, hogy légi árunak vész nyoma, a kár ezekben az ügyekben több tízmillió forintra rúg. A leggyakrabban a nemzetközi csomagküldő cégeket éri kár. Tavaly nyáron például egy laptopszállítmánynak kelt lába. A Székesfehérvárról teherautón érkező számítógépeket a sofőr lopta el, méghozzá úgy, hogy a repülőtérre behajtott ugyan, de nem pakolt le, s az áruval együtt távozott. Bár sikerült elfogni, a mai napig tagadásban van. Két éve a ferihegyi rakodók egy csoportja 40 millió forintnyi mobiltelefon szállítmányt lopott el, az árut hamisított szállítólevéllel vitték el. A légiáruk mellett kerozint is szívesen lopnak. Egy ízben az elkövetők több tízezer liternyi kerozint vittek ki a reptérről.

„A reptéri személyzet által elkövetett bűncselekményeknek biztonsági kockázatuk is van. A bűnelkövető zsarolhatóvá, kiszolgáltathatóvá válhat, s ezt kihasználhatják terrorszervezetek. Ezért ha valaki ellen büntetőeljárás indul, azonnal bevonják a belépési kártyáját” – magyarázza Túrós András. De vajon mi a garancia arra, hogy a poggyászunkhoz hozzáférő tisztességtelen reptéri alkalmazottak ne tegyenek bele például kábítószert (vagy akár robbanóanyagot) a kiszolgáltatottá váló utas csomagjába? Hiszen ha ki tudnak venni onnan dolgokat, akkor a becsempészés sem okozhat gondot. Az alezredes szerint azonban ettől nem kell tartani. „A tolvajnak érdeke, hogy nyugodtan tudjon lopni. Nem zavarná fel az állóvizet egy ilyen akcióval” – mondja Túrós.

Több bűncselekményre számíthatunk

A reptéren dolgozó 15-20 ezer ember mindegyike biztonsági ellenőrzésen esik át, mielőtt munkába állna. Ilyenkor megnézik, volt-e már büntetve, de környezettanulmányt nem készítenek az illetőről, azaz nem derítik fel például azt, van-e esetleg kapcsolata bűnözőkkel. Túrós szerint egy átlagos munkahelyhez képest a repülőtéren jóval több lehetősége van a személyzetnek arra, hogy bűncselekményt kövessen el. „Hatalmas területen fekszik a repülőtér és rengeteg cég alkalmazottja dolgozik itt egy időben, egy helyen. Nagy a kavalkád, senki nem tudja, hogy ki kicsoda” – magyarázza.

Bár a korábbi évekhez képest csökkent a Ferihegyen elkövetett bűncselekmények száma (2000-ben kb. hatszáz bűncselekményt regisztráltak), s az ismertté vált bűncselekmények több mint felét felderíti a rendőrség, Túrós András szerint elképzelhető, hogy idén romlik majd a statisztika. Január elsejétől ugyanis a rendőrség látja már el azokat a feladatokat is, amit eddig a határőrség végzett.

Bűnügyi térkép készül

„Most készítjük a repülőtér bűnügyi térképét, ahol az elkövetett bűncselekményeket tüntetjük fel az elkövetés helye, légitársaság és járat szerint. Ennek alapján célirányosabb akciókat kívánunk szervezni a jövőben, illetve külföldi elkövetés gyanúja esetén értesítjük a külföldi repülőtéri rendőrséget” – mondja az alezredes, hozzátéve: egy olyan bűnmegelőzési programon is dolgoznak, amelybe a légitársaságokat és a repülőtéri rendészeti szerveket is bevonnák, hogy ezzel is csökkentsék a lopások számát.

Dezső András