2007. szeptember. 04. 15:37
MTI
Utolsó frissítés: 2007. szeptember. 04. 15:40
Itthon
Hogyan lehet véget vetni a színesfém-lopásoknak?
A rendőrség szerint nem szervezett bűnözői csoport áll az utóbbi években ismét megszaporodó színesfémlopások mögött, míg a károsultak ennek ellenkezőjét állítják - derült ki a témában tartott keddi budapesti konferencián elhangzott előadásokból.
Jogszabály-módosítással és az érintett szervezetekkel közösen létrehozandó munkacsoporttal lehetne hatékonyan fellépni a színesfémtolvajok ellen - mondta Simon Tamás, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főosztályvezetője, hozzátéve: ez akár közös járőrszolgálatot és időszakos ellenőrzést is jelenthetne. A színesfém-felvásárlók fokozottabb ellenőrzésével is lehetne eredményt elérni.
A rendőrség szerint erre szakosodott bűnszervezetekre utaló információ eddig nem merült fel, a magyar hatóságoknak nincs ilyen információja. A Hulladékhasznosítók Országos Egyesület vas- és színesfémhulladék szakosztályának elnöke szerint a bűncselekmények visszaszorítását a felvásárlások szigorításával, a személyigazolvánnyal történi adatrögzítéssel és a telepregisztrációval lehetne elérni.
Horváth Ferenc megjegyezte: az egyesületnek 64 vállalkozó tagja van, de több mint ezer bejegyzett, színesfém átvételre szakosodott vállalkozás üzemel az országban, és a folyamatos megszűnések, átalakulások miatt nehéz becsülni mennyi jelenleg a legális átvevő. A szobrok, köztéri emlékműveket eddig sem a legális átvevőkön keresztül adták el, azok darabolás, majd beolvasztás után kerülnek a felvásárlókhoz.
Gémesi György szerint a megoldás kulcsa az lenne, ha az állam monopol helyzetbe kerülne, és kizárólag ő adna jogosítványt arra, hogy ki kereskedhet színesfémmel. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke a távirati irodának úgy fogalmazott: a felvásárlói rendszert az teszi tönkre, hogy ellenőrizhetetlen a felvevő piac, mert nehéz szociális helyzetben lévő embereket megbíznak a lopással, majd a tőlük átvett anyaggal eltűnnek.
Gémesi György kijelentette: "a színesfém-kereskedő vállalkozások egy jelentős része a szervezett bűnözés része". Hozzátette: a kamerák, biztonsági őrök alkalmazása nem jelent megoldást, meg kell teremteni a jogszabályi hátteret, úgy, mint a pálinka kereskedés, az olajszőkítés és a borhamisítás területén végzett intézkedésekkel.
Boross Norbert, az ELMŰ kommunikációs igazgatója úgy fogalmazott: a probléma mindenkit érint, mert nem foglalkozási, megélhetési bűnözéssel nézünk szembe, hanem szervezett, nagyipari bűnözéssel. A rézpiac nemzetközi áremelkedésével a színesfémlopások száma is emelkedik. Az igazgató véleménye szerint társadalmi összefogásra lenne szükség, mert a lopásokat követő szolgáltatás-kimaradás akár emberi életet is követelhet.
A rendőrség adatai szerint a színesfémlopások száma 2001-ben volt a legmagasabb, de 2005-től ismét emelkedett, és idén az első fél évben 562 eset történt, míg tavaly egész évben 844 bűncselekmény vált ismertté. A színesfém tolvajok főként rézkábeleket lopnak el akár működő vezetékekből, de az alumínium és a vas, és más kohászati terméket is eltulajdonítják.
A rendőrség szerint erre szakosodott bűnszervezetekre utaló információ eddig nem merült fel, a magyar hatóságoknak nincs ilyen információja. A Hulladékhasznosítók Országos Egyesület vas- és színesfémhulladék szakosztályának elnöke szerint a bűncselekmények visszaszorítását a felvásárlások szigorításával, a személyigazolvánnyal történi adatrögzítéssel és a telepregisztrációval lehetne elérni.
Horváth Ferenc megjegyezte: az egyesületnek 64 vállalkozó tagja van, de több mint ezer bejegyzett, színesfém átvételre szakosodott vállalkozás üzemel az országban, és a folyamatos megszűnések, átalakulások miatt nehéz becsülni mennyi jelenleg a legális átvevő. A szobrok, köztéri emlékműveket eddig sem a legális átvevőkön keresztül adták el, azok darabolás, majd beolvasztás után kerülnek a felvásárlókhoz.
Gémesi György szerint a megoldás kulcsa az lenne, ha az állam monopol helyzetbe kerülne, és kizárólag ő adna jogosítványt arra, hogy ki kereskedhet színesfémmel. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke a távirati irodának úgy fogalmazott: a felvásárlói rendszert az teszi tönkre, hogy ellenőrizhetetlen a felvevő piac, mert nehéz szociális helyzetben lévő embereket megbíznak a lopással, majd a tőlük átvett anyaggal eltűnnek.
Gémesi György kijelentette: "a színesfém-kereskedő vállalkozások egy jelentős része a szervezett bűnözés része". Hozzátette: a kamerák, biztonsági őrök alkalmazása nem jelent megoldást, meg kell teremteni a jogszabályi hátteret, úgy, mint a pálinka kereskedés, az olajszőkítés és a borhamisítás területén végzett intézkedésekkel.
Boross Norbert, az ELMŰ kommunikációs igazgatója úgy fogalmazott: a probléma mindenkit érint, mert nem foglalkozási, megélhetési bűnözéssel nézünk szembe, hanem szervezett, nagyipari bűnözéssel. A rézpiac nemzetközi áremelkedésével a színesfémlopások száma is emelkedik. Az igazgató véleménye szerint társadalmi összefogásra lenne szükség, mert a lopásokat követő szolgáltatás-kimaradás akár emberi életet is követelhet.
A rendőrség adatai szerint a színesfémlopások száma 2001-ben volt a legmagasabb, de 2005-től ismét emelkedett, és idén az első fél évben 562 eset történt, míg tavaly egész évben 844 bűncselekmény vált ismertté. A színesfém tolvajok főként rézkábeleket lopnak el akár működő vezetékekből, de az alumínium és a vas, és más kohászati terméket is eltulajdonítják.
