Már a nyáron nyilvánosságra hozzák az első olajügyi titkos anyagokat
Már júliusban és augusztusban nyilvánosságra hozzák az olajügyekben titkosított iratok egy részét - közölte Szilvásy György a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter.
Véleménye szerint a dokumentumok nyolcvan százalékának fel lehetne oldani a titkosítását, de figyelembe kell venni a nemzetbiztonsági és a bűnüldözési szakmai szempontokat is, ami csökkentheti ezt az arányt.
A titokminiszter az elmúlt héten ülésező, az olajügyekben keletkezett iratokat vizsgáló munkacsoport elő ülése kapcsán beszámolt arról, hogy a titokgazdák körét ki kellett bővíteni a Honvédelmi Minisztériummal. A titokgazdák - vagyis a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Vám- és Pénzügyőrség, a Pénzügyminisztérium, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium - egy hetet kaptak arra, hogy a saját szervezetüknél mérjék fel pontosan mennyi irat van, azokból mikor, mennyit és törvényesen semmisítettek-e meg - tette hozzá.
Szilvásy György kitért arra: az Országgyűlés elnökének kérésére a titokgazdák már vizsgálják, hogy az olajügyekkel foglalkozó parlamenti bizottság zárt ülései alapján készült minősített jegyzőkönyvek és egyéb anyagok, például a testület levelezése vagy a zöld számára beérkezett hívások leiratának titkosítása feloldható-e. Elképzelhetőnek nevezte, hogy ezeket a dokumentumokat is bevonják az általa létrehozott munkacsoport vizsgálatába.
Az olajszőkítés és az ezzel foglalkozó olajbizottság anyagainak ügye azzal összefüggésben került reflektorfénybe, hogy Kármán Irén újságírót június 22-én éjjel Budapesten ismeretlenek brutálisan megverték. Az oknyomozó újságíró az olajszőkítési ügyek történetének feltárásával foglalkozik, Szemben a maffiával címmel könyve jelent meg a témában, illetve hasonló címmel filmet is készített.
Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális tevékenysége volt, a kilencvenes években óvatos becslések szerint is több százmilliárd forintos kárt okozva a költségvetésnek. Az "olajos ügyek" 1991-1992-ben kezdődtek, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. A visszaélések elkövetésére a motorhajtó gázolaj és a háztartási fűtőolaj, a HTO kettős ára teremtett alkalmat. A két termék azonos volt ugyan, ám az utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették, ezért színezték.