"Az állambiztonság segítői között létezik egy olyan kifejezés, hogy hivatalos kapcsolat. Hivatalos kapcsolatok például az egyetemi KISZ- és párttitkárok. Elvileg egy ilyen hivatalos kapcsolat ugyanolyan munkát tud végezni, mint egy hálózati személy, azaz egy ügynök, de ez nem volt kötelező. (...) Vannak ezek az emberek, akik úgymond állásuk miatt hivatalos kapcsolattá válnak, de teljesen mást hoznak ebből a helyzetből ki: például Gyurcsány Ferenc nem hívogatja a vezetői tisztet, nem ír neki leveleket és még sok mindent nem csinál meg, amit mások megcsinálnak" - mondta Ungváry Krisztián. A történész hozzátette: a dokumentumok azt mutatják, hogy Gyurcsány Ferenc korábban igazat mondott azt állítva, hogy amikor egy pécsi elhárító tiszt felkereste őt, akkor közölte: nem hajlandó vele rendszeresen találkozni.

A Dialógus Mozgalommal kapcsolatban szemben Gyurcsány Ferenc a KISZ, illetve a párt politikáját képviselte, a diktatúra oldalán állt akkor, de ő legalább önkritikát gyakorolt - tette hozzá a történész. Ungváry Krisztián elmondta: nem célszerű egy eseményből általánosítani, de vélelmezhető, hogy ha valaki egy bizonyos esetben egy meghatározó hozzáállással rendelkezett, akkor más esetben is hasonló értékrendet képviselt.

A Dialógus Mozgalom 1983 nyarán alakult meg Budapesten, de előzményei 1981-ig nyúlnak vissza: ekkor az ELTE őszi diákparlamentjén jött létre egy "Dialógus-csoport". 1982 novemberében pedig a fővárosból több diák Pécsre utazott, hogy az ottani egyetemen propagálja a kezdeményezést. A békemozgalom egyebek mellett nyíltan fellépett az atomrakéták európai állomásoztatása ellen - olvasható a tanulmányban.

A történész az Élet és Irodalomban megjelent cikkében arról ír, hogy a Dialógus Mozgalommal szemben az állambiztonság csupán nyolc ügynököt tudott mozgósítani. A besúgások és megtorlás szempontjából azonban sokkal fontosabbnak bizonyult Walz János szt-tiszt és kilenc hivatalos kapcsolat, többek között Gyurcsány Ferenc kari KISZ-tikár, Petrétei József politikai munkatárs (jelenleg igazságügyi és rendészeti miniszter) és Kiss László, a jogi kar párttitkára (ma alkotmánybíró) - olvasható az újságcikkben. Ungváry Krisztián azonban arra is rámutat: a hivatalos kapcsolatok felelőssége eltérő mértékű az ügyben.

A cikk szerint Gyurcsány Ferenc - kari KISZ-titkárként - azok között volt, aki leszakította a pécsi egyetem faliújságjára kiragasztott Dialógus-plakátokat, ellenrendezvényeket szervezett, valamint felszólalt az intézmény kari tanácsának ülésén az ügyben. "Az objektum-dossziéban Gyurcsány nevesítve csak egy alkalommal fordul elő, indirekt módon pedig néhányszor lehet következtetni arra, hogy ő is érintett. (...) Elsősorban Molnár László és dr. Kiss László állt rendszeresen és minden jel szerint kollegiális kapcsolatban az állambiztonsággal, sok esetben elébe menve elvárásaiknak" - írja Ungváry Krisztián.

Az írás szerint Gyurcsány Ferenc saját bevallása szerint már 1983 körül sejtette, hogy a Dialógus-ügyben rossz oldalt képviselt, hiszen rá kellett jönnie, hogy Magyarországon is állomásoztatnak atomfegyvereket. "Azt is tudta, hogy hol van a határ a besúgás és az együttműködés között, és ezt a határt más KISZ-vezetőkkel ellentétben, nem lépte át" - írta a történész. A kutató szerint Gyurcsány Ferencnél "sokkal többet tett le a pártállam asztalára" Kiss László alkotmánybíró, Molnár László egyetemi tanár és Barabás Miklós, aki ma civil szervezetek képviselője Brüsszelben.