2006. november. 24. 07:09 hvg.hu Utolsó frissítés: 2006. november. 24. 14:08 Itthon

Földről enni, utcán aludni - videó

Egy tavalyi vizsgálat Budapesten mintegy nyolcezerre becsülte a közterületen, szabad ég alatt vagy valamelyik hajléktalanokat ellátó intézményben éjszakázók számát. Vidéken is legalább ennyien lehetnek.

A hajléktalanságnak különféle fokozatai vannak, de a Menhely Alapítvány tavaly februári vizsgálata szerint háromezer fővárosi ember minden fedél nélkül él, kapualjakban, kiserdőkben vagy aluljárókban vackolja el magát. Ötezren pedig valamelyik ellátó intézményben húzzák meg magukat. Néhány éve még 15 ezer hajléktalanról beszélt a szociális szakma. Azt azonban ők sem tartják valószínűnek, hogy a társadalom sikeresen integrálta volna az „eltűnt” sok ezer egykori „csövit”. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy az otthontalanság más fokozataiba kerültek át ideig-óráig.

A tipikus hajléktalan férfi (azért minden ötödik nő), 46 éves, és úgy gondolja, hogy valamilyen személyes konfliktus miatt veszítette el otthonát. Nem veti meg az alkoholt, cigarettázik, több betegséggel küzd, de alkalmanként munkát is vállal. Évek óta ezt mérik. Újdonságnak számít, hogy egyre több a roma körükben, most már majd minden ötödik.

A hajléktalanság idénytémának számít, ilyenkor télvíz idején többet beszélünk az otthontalanokról, éppúgy ahogy nyáron a fagylaltmérgezésről vagy egykoron a sörhiányról. Pedig a baj minden évben jelentkezik, bármennyire is nem botlunk belé úton útfélen. 1990 óta a most októberi volt az első olyan választás, amikor a hajléktalanság téma volt a fővárosban. Jellemző módon most is csak a rendészeti-közbiztonsági vonatkozásán vitatkoztak a főpolgármester-jelöltek: mit kellene tenni, hogy a hajléktalanok ne rombolják a városképet?

A társadalom állapotát az is jellemzi, hogy hogyan bánunk azokkal, akik valamilyen okból az utcára kerülnek. Válás, alkohol, lakásmaffia, betegség, állami gondozottság vagy aszociális habitus egyaránt oka lehet a hajléktalanná válásnak. A gyengék tolerálása nagy erőt kíván a társadalomtól. Hibát követünk el akkor, ha a problémák megoldását csak a hivatásos segítőktől, az államtól vagy az önkormányzattól, a civilektől vagy az egyházaktól várjuk, ezeknek az embereknek személyes részvétre és a polgárok személyes részvételére is szükségük van. Ez a felismerés hívta életre a Szolidaritás Napját, amelynek Nyugati pályaudvari helyszínén a hvg.hu kamerája is ott volt.

Hirdetés
hvg360 Horn Andrea 2025. január. 15. 19:50

Még viszi a szél a lángokat, hogyan lesz ebből olimpia Los Angelesben?

Még meg sem fékezték a pusztító tüzeket, el sem kezdődhetett az egyébként gigászi összegűre becsült károk felmérése, Los Angeles vezetésének már amiatt főhet a feje, hogyan tudja mindössze három és fél év múlva a nyári olimpiára érkező emberek millióit fogadni. Az egyébként is deficites költségvetésű városnak meg kell találnia az egyensúlyt abban, mennyit költ a természeti katasztrófa utáni helyreállításra, és mennyit az olimpiai felkészülésre. Nem könnyíti a helyzetét, hogy anyagi felelősséget vállalt arra az esetre, ha a 6,9 milliárd dollárosra becsült büdzsé túlszalad.