Néhány nappal ezelőtt a szeptemberben bevezetésre kerülő 500 forintos vizitdíjról cikkezett a sajtó, a kormány részéről pedig úgy nyilatkoztak, hogy július 31-ig születhet döntés a kérdésről. Ma Molnár Lajos egészségügyi miniszter bejelentette, hogy társadalmi vitára bocsátják a tervezetet. "A hálapénz igazságtalan, a feketegazdaság része, és senki nem mondja meg, hogy mi jár érte; sokkal tisztességesebb és igazságosabb, ha bevezetjük ennek egy becsületes formáját, a vizitdíjat" - hangsúlyozta az egészségügyi miniszter, aki azt is elmondta, hogy 300-500 forintos összeggel kalkulálnak. Eleinte 2008-as bevezetésről volt szó, pár napja azonban már 2007 elejére tették ennek lehetőségét, és egy július elsejei lapértesülés szerint szeptemberben már kérhetnek tőlünk pénzt a rendelőkben. A mai hírek szerint még nincs döntés az időpontról.

Gyurcsány Ferenc egyik interjújában azt mondta, hogy „egy viszonylag tudatosabb” magatartás kialakítása érdekében tartaná fontosnak a díj bevezetését. „Ez a négy tényező egyike, amellyel a vizitdíj bevezetését indokolják” – mondja a hvg.hu-nak Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának közgazdásza. A szakembernek erről az opcióról az a véleménye, hogy a fiatalabb generációk esetében eredménnyel járhat, bekövetkezhet egy olyan attitűdváltás, amely költségtudatosabbá teszi a mostani fiatalokat. Az orvoshoz fordulók többsége azonban idős ember, akiknek az ingyenes orvosi ellátás alapvető biztonságérzetet ad, az ő hozzáállásukon nem lehet egyik napról a másikra változtatni.

Ahol nincs

Csehország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Litvánia, Málta, Nagy-Britannia Spanyolország.

Az igaz azonban – magyarázza Sinkó Eszter –, hogy a Szlovákiában már létező vizitdíj bevezetésének következtében csökkent az indokolatlanul ügyeletre érkezők száma. Sokat emlegetett érv a kereslet visszafogása, azaz az orvoslátogatások számának csökkentése. Míg az Európai Unió tagállamaiban átlagosan 3,5-szer fordulnak orvoshoz az emberek évente, nálunk ez a szám 6,5. „Ez a szám azonban csalóka, hiszen a betegek 20 százaléka krónikus beteg, akinek havonta kell feliratnia a gyógyszerét, és a háziorvosok elmondása szerint is a páciensek húsz százaléka receptért érkezik” – mondja Sinkó Eszter, aki úgy véli, hogy ezekkel az adatokkal korrigálva az átlagot egyértelmű lesz, hogy a sorban utánunk következő – egyébként vizitdíjas – országok (Németország, Belgium, Olaszország, Ausztria) 4,5-5-ös átlagát produkáljuk.

Nyugaton, euróban

Németországban az első látogatáskor a beteg 10 eurót fizet, és ezt negyedévente köteles megismételni. A 2004-ben bevezetett vizitdíj 5 eurós emelését tervezik most. Ausztriában a betegek a háziorvosi ellátásért nem fizetnek. A szakorvosi kezelésekre jogosító betegkártyáért évente 10 eurót kell leróniuk. Mentességet kapnak a gyerekek és a nyugdíjasok. A pszichológusok által végzett gyógyítás 20 százalékát a beteg zsebből fizeti. A kórházi ápolásért napi 10 eurót számítanak fel, de évente legfeljebb 28 napig kell fizetni. Nem fizetnek a gyerekek, a sürgősségi esetek, a dializálásra szoruló felnőttek, a kemoterápiás betegek, a várandósok, a szülőnők, a szerv- és vérplazmadonorok. Franciaországban az alap- és szakellátásban a vizsgálatok után a betegek a díj 30 százalékát és egy eurós vizitdíjat fizetnek. Ez a gyakorlatban 20 eurót jelent, ebből 13 eurót a biztosító visszatérít. A hozzájárulás személyenként 50 euróban van maximálva, és nem érinti a gyerekeket, a terheseket - írja a Népszabadság.

Azokban az országokban, ahol bevezették a díjfizetést, eleinte 10-12 százalékkal visszaesett ugyan az orvoshoz fordulók száma, de később visszaállt az eredeti szintre ­– mondja a közgazdász. Általában beteg és sokszor szegény emberek mennek orvoshoz, a kettő ráadásul sokszor együtt jár. „Mentességre jogosult lehet a közgyógyellátásban részesülő, a krónikus beteg, a kisgyermekes, vagy akár a nyugdíjas is, de akkor ott vagyunk ahol a part szakad” – magyarázza Sinkó Eszter, véleménye szerint előfordulhat, hogy a vizitdíj miatt majd sokan nem fordulnak indokolt esetben sem orvoshoz. Erre rímel Molnár Lajos mai nyilatkozata is, miszerint a rászorulók, a kisnyugdíjasok, a sokgyerekesek, vagy az olyan betegségben szenvedők, akiknek gyakran kell orvoshoz menniük, kompenzációt kaphatnának, illetve "nekik nem kell fizetniük, vagy amit fizetnek, azt visszakapják".

5 perc ide vagy oda

„Kabarisztikus” – mondta a hvg.hu-nak Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára az ötperces betegvizsgálati limitet firtató kérdésre. Véleménye szerint nincs értelme meghatározni időkeretet, mert betegségtől, kezeléstől függ, hogy kire menyi időt kell szánni. „Ha ezt betartják így az orvosok, akkor a zsúfolt rendelőben ellátás nélkül maradhatnak betegek” – mondja a főtitkár, aki szerint a szintén sokat emlegetett 95 százalékban meghatározott teljesítményvolumen-korlát (eszerint a kórházaknak csak a tavalyi száz százalékon finanszírozott teljesítményük 95 százaléka után fizet az egészségbiztosító) szintén értelmetlen, és csak azt szolgálja, hogy pénzt vonjanak ki az egészségügyből.

Sinkó szerint sokkal inkább a szolgáltatói oldalról lehetne orvosolni a problémát. A kórházi ellátás, illetve a járóbeteg szakrendelés kétharmada beutaló nélkül történik. A kórházak, rendelők is abban érdekeltek, hogy vissza-visszarendeljék a betegeket, hiszen ezután fizet számukra az állam. „Lehet szigorítani a háziorvosok ’kapuőr’ funkcióját, de érdemes szem előtt tartani, hogy általában olyan betegségeknél nem előírás a beutaló, ahol a az orvosok érdemben nem tudnak mit kezdeni a beteggel, csak továbbküldeni a szakorvoshoz” – magyarázza Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára. Itt érdemes megemlíteni a harmadik, bevezetése mellett szóló érvet, miszerint a bevétel, amelyet most 30 milliárd körülire becsülnek, az intézmények bevételét gyarapíthatja, ami így motiválhatja az intézményvezetőket és a döntéshozókat.

A negyedik tényező, amellyel indokolni szokták a vizitdíj bevezetését, az a korrupció visszafogása, vagyis a hálapénz intézményének a felszámolása. „Ez közép- és kelet-európai sajátosság, így érvként is csak is csak ezekben az országokban szerepel, egyébként pedig Szlovákiában sem igazolta a döntéshozók ilyen irányú várakozásait” – érvel Sinkó Eszter. A paraszlovencia és a pár száz forintos vizitdíj az eltérő nagyságrendek okán nehézen kelhet versenyre. „A lakosság már most is az egészségügyi terhek több mint 30 százalékát viseli adók, járulékok, kötelező hozzájárulások formájában. Ez az egyik legmagasabb arány Európában, a vizitdíj plusz teher lenne egyelőre, nem váltana ki semmit, nem időszerű a bevezetése” ­– mondja Sinkó Eszter, aki azt is nehezményezi, hogy a kormány a terveiről egyelőre nem egyeztetett a szakmával. A MOK főtitkára is valós veszélynek tartja, hogy a vizitdíj visszatartja majd szegényebbeket, akik így túl későn fordulnak majd orvoshoz, ráadásul nem tartja versenyképesnek a paraszolvenciával.

Gyógyszerfogyasztás

Magyarországon 1993 és 2005 között majdnem megduplázódott a gyógyszerfogyasztás, ami évente, átlagosan 3,5 százalékos bővülést jelent - mondta Skultéty László, a GKI-Egészségkutató Intézet Kft. ügyvezetője. Ennek oka, hogy többen fordulnak orvoshoz és a krónikus betegségek gyógyszereinek fogyasztása is nő, emellett a prevenciós gyógyszereknek is vannak még tartalékai. A felnőtt lakosság fele szed rendszeresen gyógyszert Magyarországon A felnőttek 20 százaléka több mint ötféle gyógyszert szed, öt százalékuk pedig több mint 10 félét. A rendszeres gyógyszerfogyasztó magyarok 40 százaléka egyszerre több mint öt gyógyszert szed - írja az Origo.

A vizizdíj mellett a receptdíj és a kórházi napidíj is szóba került az egészségügy reformjával kapcsolatban. A receptdíjat a vény kiváltásakor kellene fizetni. Többször elhangzott már, hogy túl sok gyógszert fogyasztanak a magyarok, talán ezt a tendenciát lehetne visszafogni vele. „Nem igaz, hogy több gyógyszert iratunk fel és váltunk ki, mint más országokban. A probléma sokkal inkább az, hogy az orvosok sokszor nagyon drága pirulákat írnak fel, ez okozza a tb többletkiadását, ritkán ajánlanak generikus készítményeket” – cáfolja a közvélekedést Sinkó Eszter.

Erre lehet megoldás a kormány azon terve, miszerint az adott betegségre ajánlott generikus készítménynél, amely így referencia-gyógyszer lesz, 20 százalékkal drágább terméket már nem támogatja az OEP. „A kórházi napidíj indokolt lehet, de csak akkor ha majd jobb ételeket adnak a betegeknek és a kórházi szobák is jobb állapotban lesznek, a mostani körülmények között azonban nem tudom mire lehetne elkérni ezt az összeget” – mondja a közgazdász.