<strong>2024 Krónikája című sorozatunkban az év legfontosabb eseményeit idézzük fel. Negyedévenként haladunk, ez a 3. rész.</strong>
Az új jogszabály megnehezíti az ellenzéki pártok helyzetét, jelentősen szűkülnek a lehetőségeik.
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke szombaton találkozott pártjának a Veszprém megyei 1. választókerületben induló jelöltjével - számolt be róla a Veszprémi Hírportál.
Bajnai Gordon eltűnése után nem találta a helyét az Együtt-PM szövetség. Az Együttben a PM-et rétegpártnak látták, amelynek nem lehetnek nagy ambíciói, a PM viszont éppen ellenkezőleg, „új baloldali pólust” akar építeni, ezért túl akart lépni az Együtt „neoliberális” nézetein, és az „elhasznált” baloldali politikusokon. A konfliktusok szakításhoz vezettek, de az Együtt még bízik benne, hogy a következő választás előtt úgy is összekényszerülnek. Egy, a hvg.hu birtokába jutott dokumentum szerint már a nyáron egymást akarták gyengíteni a felek.
Közel ötvenmillió forintot kért és kapott a Fidesz a parlamenttől egy nem működő honlap fejlesztésére és működtetésére. A képviselőcsoport sajtóosztálya szerint a pénz nem tűnt el, azt egy másik honlapra, a párt oldalára költötték. Szerintük azért kellett átirányítani a pénzeket, mert a frakció eldöntötte, hogy egységesítik a kommunikációt. A döntés ellenére újabb szerződést kötöttek, amely a nem létező honlap fejlesztését célozta 9,8 millióból.
A Fidesz javaslatára zárt ülésen hallgatta meg Székely Lászlót a parlament illetékes bizottsága. Székelyt azért támadta a Fidesz, mert a párt szerint az ombudsmani hivatal együttműködött a tűcsereprogramot védő civilekkel a jelentés kiadása előtt. A bizottság KDNP-s elnöke mielőtt kizárta volna nyilvánosságot a meghallgatásról, még megvonta a szót az ellenzéki képviselőktől is, majd a sajtó munkatársait is felszólította, "ne csináljanak cirkuszt". Az ülést elhagyó ellenzékiek szerint az egész egy "politikai cirkusz", az ombudsman megfélemlítéséről szól.
Egyre többen bírálják a konzervatív jogászok közül is a kormánnyal szerintük túl engedelmes Alkotmánybíróságot. Ennek ellenére az Ab-ra újabb csapást hozhat, hogy a Fidesz már a nyári szünet előtt világossá tette, az ellenzéki jelölteknek nem lesz esélyük, szeptemberben két új tagot küld majd a testületbe. A párt az elmúlt négy évben radikálisan átalakította az alkotmánybíráskodást, amely a kétharmad nyomása alatt elszakadt a Sólyom László lefektette hagyományoktól.
Miután két baloldali vetélytársa kiesett a versenyből, Gyurcsány Ferenc marad az egyetlen az egykori Összefogásból, aki hosszabb távon tervezhet. Ám hiába szerepelt jól a két évvel ezelőtt alapított pártja a május 25-i voksoláson, a volt miniszterelnök a legnépszerűtlenebb politikus, taszítja a bizonytalanokat. Megnéztük, mit mutatnak a számok, volt-e olyan politikus a múltban, aki hasonló helyzetből talpra tudott állni. A szakemberek után az olvasóink is szavazhatnak arról, lesz-e még valaha Gyurcsány a népszerűségi lista élén, lehet-e még Orbán kihívója.
Hétfőn és pénteken folytatja rendkívüli nyári ülésezését a parlament, a képviselők egyebek mellett elfogadhatják a kabinet bankszanálásról és kormányzati szerkezetátalakításáról szóló javaslatait, de módosíthatják a földtörvényt és az elektronikus sportfogadás szabályait is.
Miért nem volt képes még csak megszorongatni sem a baloldal áprilisban a Fideszt? Hogyan zsugorodott össze kispárttá egyes településeken az MSZP? Miért nem jutottak el a baloldal üzenetei a falvakba, a legszegényebbekhez? Miért tudott sikeres lenni a falvakban a Jobbik? Ki lesz a baloldal vezető ereje, és van-e még értelme május 25-e után a baloldali összefogásnak? Egy baloldalhoz köthető intézet kielemezte a választási eredményeket.
Míg a választópolgárok több mint fele tét nélkülinek érzi a vasárnapi voksolást, és nem akar részt venni az európai parlamenti választáson, egyes pártoknak létkérdés, hogy jó eredményt érjenek el. Sőt még a biztos győzelemre számító Fidesznek is van veszítenivalója. Elmondjuk, mi a belpolitikai tétje, és milyen hatással lehet a politikusok karrierjére az EP-voksolásnak.
Összesen 8 elméletet hallottunk arról, mi zajlik a politika színfalai mögött, kinek áll érdekében a szocialista Molnár Zsolt gyengítése. Közel tucatnyi országos politikussal beszéltünk, az MSZP-től a baloldali szövetségesein keresztül a Fideszig, és ha csak a negyede igaz annak, amit mondtak, akkor a Molnár-ügy mögött hatalmas erők mozognak, mindenki harcol mindenkivel. Vagy csak paranoiásak lettek a politikusaink.
Nem volt szkinhed, de jobboldali, esetenként szélsőséges nézeteket vallott – így emlékeznek osztálytársai a kamasz Molnár Zsoltra. Az MSZP-s politikus 2002-ben még a Fidesznek dolgozott, ám a szocialisták választási győzelme után a baloldalon futott be politikai karriert. Az eddigi nyilatkozatait összevetve, 2002-ben volt egy olyan időszak, amikor egyszerre dolgozott a Fidesznek és az MSZP-nek. A szocialista kampányfőnök politikai pályaíve. Molnár Zsolt azt mondta, keresztényszociális elveket vallott, szélsőséges eszméket sosem támogatott.
Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!