Míg a választópolgárok több mint fele tét nélkülinek érzi a vasárnapi voksolást, és nem akar részt venni az európai parlamenti választáson, egyes pártoknak létkérdés, hogy jó eredményt érjenek el. Sőt még a biztos győzelemre számító Fidesznek is van veszítenivalója. Elmondjuk, mi a belpolitikai tétje, és milyen hatással lehet a politikusok karrierjére az EP-voksolásnak.
A győztes másodszorra is (majdnem) mindent visz – erre lehet számítani a közvélemény-kutatók mérései szerint a vasárnapi európai parlamenti választáson. Ha bejön a papírforma, akkor Fidesz-KDNP legjobb szereplése esetén pont kétszer annyi mandátumot szerezhet Strasbourgban, mint az ellenzéki pártok összesen, de legrosszabb szereplése esetén is több képviselői helye lesz egymagában, mint a szocialistának, jobbikosoknak, Együtt-PM-eseknek, LMP-seknek, DK-soknak együtt. Ennek ellenére a Fidesznek is van veszítenivalója: a mostani kampányban próbálta ki először az új Jobbik-ellenes fegyverét: kérdés, hogy működik-e.
Míg a választópolgárok úgy ítélik meg, hogy nincs érdemi tétje a vasárnapi voksolásnak – a Nézőpont szerint egy hét alatt 5 százalékot esett vissza a voksolási hajlandóság (39-47 százalékra teszik a részvételt) –, a pártoknak, különösen az ellenzéknek kulcsfontosságú, hogy jól szerepeljenek, a kisebbeknek, hogy egyáltalán bejussanak az EP-be. Vezető politikusaik nyilatkozataiból az is kiderül, hogy főleg belpolitikai okok miatt figyelnek az eredményre, az ellenzék pártjai között erőfelmérés folyik.
Összeszedtük, hogy ki mit nyerhet, és ha veszít, az milyen következményekkel járhat.
„Mérföldkő”
A voksolás tétje, hogy „a parlamenti választási vereség után melyik irányzat milyen súllyal vehet részt az ellenzéki politika megújításában és egy hiteles kormányzati alternatíva létrehozásában. Ezen a hosszú úton az EP-választás lesz az első mérföldkő” – mondta Bajnai Gordon a Népszabadságban kedden megjelent interjújában.
A Kormányváltónak nevezett szövetség pártjai már az április 6-i választás estéjén szétrebbentek. Az összefogás nem szerepelt jól: csak 299 ezerrel tudott több voksot összegyűjteni az ötpárti közös listájuk, mint az MSZP 2010-ben egyedül, ráadásul sem az Együttnek sem a DK-nak nem lehet saját frakciója. Azóta vezetőik nyilatkozatai alapján elsősorban egymással versenyeznek, illetve az Együtt és a DK arra törekszik, hogy az MSZP-t kívülről „legyőzve” 2018-ra az ellenzék meghatározó pártjává növekedjen.
1. Mi lesz Bajnaival és Gyurcsánnyal?
Rövid választ: várhatóan semmi, továbbra is vezetői szerepet visznek majd.
Hosszabban: a választási kudarc után egyedül az Együtt-PM vezetősége vállalta a felelősséget. Bajnai, illetve az Együtt-PM-et alkotó szervezetek vezetői április 9-én felajánlották a lemondásukat. Ez viszont részben csak szimbolikus gesztus volt, hiszen Bajnai megbízása április 6-án eleve megszűnt, a többiek sorsásról pedig csakis az EP-választás után döntenek a júniusra összehívott tisztújító kongresszuson. Ráadásul Bajnai vezeti az Együtt EP-listáját annak ellenére, hogy nem kíván kimenni az EU-ba dolgozni, sőt, az országgyűlési helyét is át akarja adni egy párttársának.
Arra, hogy az EP-választási eredmény fényében indul-e a tisztújításon sem április 9-én, sem a Népszabadságnak adott interjújában nem adott egyértelmű választ. „Van, aki csatár, van, aki kapus lesz. De még nem tartunk itt” – adott kitérő választ a napilapnak, amikor arról kérdezték, milyen szerepet akar vállalni az Együttben, illetve a baloldal „megújításában”.
Gyurcsány nem mondott le, de még fel sem ajánlotta a lemondását április 6. után. Egy április 24-i újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen viszont azt mondta, ha egyetlen mandátumot sem szereznek az EP-voksoláson, felajánlja majd a lemondását. Ám a hvg.hu-nak adott, kedden megjelent interjújában már úgy fogalmazott, „csapot-papot nem hagy”, összehívnak júniusra egy kongresszust, ahol, ha le akarja váltani, akkor a tagság „leválthatja”. Arra a kérdésre, hogy ezt lemondás előzi-e meg, kitérő választ adott: „bátorítani fogom tagjainkat, hogy ne fogadjanak el tabukat”. Egy, a döntéshozatalra rálátó DK-s forrás azt állította a hvg.hu-nak, hogy Gyurcsány házon belül arról beszélt, nem fog azonnal távozni, csak akkor, ha megtalálja azt az utódját, aki 2018-ig továbbépíti a pártot.
Gyurcsány az EP-listájával szintén a hazai közönségnek játszik. Ő vezeti a listát, de a második helyre tett Molnár Csaba sem akar kimenni Strasbourgba – neki mandátuma van az Országgyűlésben –, tehát, ha megugorják a küszöböt, akkor a néprajzkutató Niedermüller Péter csomagolhat.
2. Mi lesz Mesterházyval?
Röviden: biztosan marad, és ősszel újra elnök akar lenni.
Hosszabban: ahogy Gyurcsány, úgy Mesterházy sem ajánlotta fel a lemondását. Sőt, az MSZP hivatalos forgatókönyve szerint – az Együtt-től és a DK-tól eltérően – még csak kongresszust sem hívnak össze május 25-e után. A szocialisták megvárják az őszi önkormányzati választásokat, és utána tartanak felmenő rendszerben tisztújítást – mivel még az alapszervezetek vezetőt is meg kell választani, a folyamat hónapokig eltarthat. Mint az április 6-i választás után a hvg.hu megírta, Mesterházy nagyrészt az általa felemelt fiatal politikusokkal vette magát körbe az elnökségben és a frakcióban is. Az idősebb politikusok nagy része kiesett a parlamentből, legutóbb a volt pártigazgatónál, Puch Lászlónál gyűltek össze egy „búcsú bulira”.
Az MSZP választmánya dönthet úgy is, hogy rendkívüli tisztújító kongresszust hív össze, de ehhez az alapszabály szerint a tagok kétharmadának egyetértésére van szükség. Ráadásul egy elnökjelöltnek 3 ezer aláírást kell összegyűjtenie, amiről egy volt aspiráns a hvg.hu-nak azt mondta, az ügy érdekében több ezer kilométert autózott, rengeteg pénzt elköltött, és közben azt tapasztalta, hogy a tagság már évekkel ezelőtt kedvtelen volt.
Mesterházy Attilának jelenleg nincs is kihívója. A pártban tőle függetlenül karriert építő Molnár Zsolt a múlt héten lemondott a budapesti elnöki posztjáról, miután kiderült, hogy 1992-ben feltűnt egy szélsőséges tüntetésen, és egy ideig párhuzamosan dolgozott a Fidesznek és az MSZP-nek, kampányfőnökként pedig nem támogatta a kormánypárt elleni negatív kampányt. Botka László, a választmány elnöke április 12-én kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy elindul-e a tisztújításon. Több forrás is egybehangzóan állította, Botka hezitál, inkább Szeged polgármestere szeretne maradni – pedig információink szerint az idősebb szocialisták hosszan győzködték, hogy induljon el Mesterházyval szemben. Az MSZP elnöke viszont a hvg.hu-nak adott áprilisi interjújában bejelentette, ősszel elindul az elnöki posztért.
Mesterházy már az árpilis 6-át követő héten az elégedetlenkedők mellé állt a pártban. Egyrészt a frakciói tanácsadói posztok szétosztásával több kieső politikusnak is lehetőséget kínált, másrészt az április 12-i választmányon támogatta azok kezdeményezését, akik az értelmiséget tették felelőssé a vereségért, illetve rendpárti fordulatot követeltek az MSZP-ben.
A választmány megelőző napon már arra is igyekezett felkészíteni a tagságot, hogy a Jobbik megszerzi a második helyet május 25-én. A hvg.hu-nak adott interjújában azt hangsúlyozta, az április 6-i 20 százalékos eredmény „további lendületet adhat nekik”. Az MSZP-ben forrásaink szerint nem hivatalosan 3-7 közé várják az elnyerhető mandátumok számát inkább az alacsonyabb értékhez közelítve a becsléseket. A pártvezetés 4 mandátumot már sikerként könyvelne el (2009-ben szintén ennyi helyet szereztek – a szerk.).
Kinek fog fájni?
A közvélemény-kutatók szerint a kisebb pártoknak fájni fog az eredmény.
Bár látványos személyi változások rossz szereplés esetén sem várhatóak, mindhárom – korábban szövetséges – ellenzéki pártra nézve komoly következményei lehetnek a rossz eredménynek.
Az elmúlt hetekben megjelent öt közvélemény-kutatás közül három szerint nem lesz képviselője az EP-ben a két kisebb baloldali szervezetnek. Az Ipsos, a Medián és a Tárki felmérését betáplálva a Political Capital mandátum-kalkulátorába azt láthatjuk, hogy a Fidesznek 13-14 helye, a Jobbiknak 4, az MSZP-nek 3-4 helye lesz. A Nézőpont két mérést is közzétett: az első szerint az Együtt akár 10 százalékot is elérhet, a DK viszont nem kerül be, ám a szerdán bemutatott második kutatás alapján az Együtt bázisa 6 százalékra apadt, a DK viszont 6 százalékkal „átugrotta” a küszöböt. A Nézőpont szerint a két párt egymással vetélkedik, ugyanis magas a szavazóik keretszimpátiája.
A legnagyobb vesztenivalója az Együttnek és a DK-nak van. Mivel nincs saját frakciójuk az Országgyűlésben – vezetőik nem bírálhatják Orbán Viktort napirend előtt, kevesebb bizottsági helyet, felszólalási időt kapnak –, az EP-választáson bizonyíthatják, hogy önálló tényezőként is érdemes figyelni rájuk, képesek növekedni, és bizonygathatják, hogy idővel akár az MSZP helyébe is léphetnek.
Gyurcsány az LMP „mumusa”
A legkisebb ellenzéki pártot – Schiffer András frakcióvezető nyilatkozatai alapján – hasonló vágyak mozgatják, mint az Együttet és a DK-t: idővel a Fidesz kihívója szeretne lenni, lehetőleg baloldalról. A pártnak van saját frakciója, így a parlamenti politizálás révén biztos „látszani fog” a következő négy évben, tehát a másik két kisebb párthoz képest nincs nagy vesztenivalója az EP-választáson. Az 5 százalékos küszöb újbóli átugrása viszont felhajtó erőt adhat nekik, és Schiffer április 6-án éjjel fő célként az önkormányzati választást jelölte meg az aktivistáiknak a párt eredményváró buliján.
Fájna viszont az LMP-nek, ha ők nem jutnának be, de az Együtt és/vagy a DK igen. Schiffer volt az, aki még Bajnai politikába való visszatérése előtt még 2012-ben kijelentette, hogy a volt miniszterelnökkel nem fog együttműködni, mert vele nem lehet megújítani a magyar politikát. A hvg.hu-n március 27-én megjelent interjújában pedig arról beszélt, Orbán rendszere, kétmilliós tábora megbontható lenne, de amíg Gyurcsány jelen van a közéletben, nem lehet. Szerinte a volt kormányfő a jobboldalon egy olyan „mumus”, akire hivatkozva akkor is össze lehet fogni a Fidesz táborát, ha sokan már nem is értenek egyet Orbán politikájával. A Tárki mérése szerint erre meg is van az esély: az LMP és a DK áll közelebb a küszöbhöz, az Együttnek 3 százalékot mértek a biztos szavazók körében.
| Ki adja a főpolgármester-jelöltet? |
Utólag az Együtt-PM bírálta a leghangosabban az összefogást, bár Bajnai kezdeményezte januárban, hogy induljanak közös listán és vonják be Gyurcsány Ferenc pártját is. A PM vezetője, Jávor Benedek az Indexnek kedden egyenesen azt állította, „meggyőződésük ellenére” fogtak össze, és ebben a baloldali értelmiségnek nagy felelőssége van, „nem sikerült meggyőzni őket” a koordinált indulásról (ennek lényege, hogy egyéniben nem indultak volna egymás ellen, de a pártlistákat nem vonták volna össze, tehát lehetett volna szavazni külön az Együtt-PM-re). Ha külön indulva vasárnap többet érnek el, mint az árpilis 6-i választáson, akkor hangsúlyozhatják, hogy külön-külön jobban meg tudják szólítani a bizonytalanokat, mint legutóbb, van növekedési potenciál. Ennek nemcsak 2018 miatt van jelentősége, hanem az őszi önkormányzati választások miatt is: jobb szereplés esetén az Együtt és a DK jobb pozícióból tárgyalhat a helyhatósági jelöltekről. Gyurcsány máris bejelentette a hvg.hu-nak adott interjúban, hogy az ő fejében már van egy olyan pártpolitikán kívüli személy, amit reményei szerint a többiek is el tudnának közös főpolgármester-jelöltként fogadni. Ugyanakkor az MSZP már beismerte, nem akarja feltétlenül Horváth Csabát indítani, akár egy LMP-s jelölt mögé is szívesen beállnának. |
Ketrecharcban a Fidesz és a Jobbik
A kampányban a Fidesz főleg a Jobbikkal volt elfoglalva. Míg az országgyűlési választások előtt tekintettel volt arra a 200-250 ezer szavazóra, aki hezitált a Fidesz és a Jobbik között – ezért nem támadták a radikális pártot –, most a Magyar Nemzet hozta nyilvánosságra, hogy a titkosszolgálatok szerint Kovács Béla állítólag kém.
Hétfőn a párt rezsibiztosa, Németh Szilárd kotyogta ki – államtitkot kibeszélve – a nemzetbiztonsági bizottság ülése után, hogy Kovács kémtevékenységét a szolgálatok állítólag kép- és hangfelvételekkel tudják bizonyítani. Orbán Viktor a köztévének adott interjúban azt mondta, „aki kém, az egyben hazaáruló”, a Fidesz kommunikációs gépezete pedig folyamatosan „nemzetárulónak” nevezi a Jobbikot. Vona Gábor Jobbik-elnök pedig azzal vágott vissza, hogy a Fidesz amerikai nyomásnak engedelmeskedve járatja le a pártját.
Pedig a Jobbik semmit nem bízott a véletlenre. Vona folyamatosan korrigálta korábbi kijelentéseiket, hangsúlyozva, nem akarnak feltétlenül kilépni az EU-ból, csak a csatlakozási szerződést szeretnék újraírni. Listavezetőjük, Morvai Krisztina plakátjain „európai béreket” ígért. A Gaudi-Nagy Tamással szoros kapcsolatban álló Morvai kivételével mindenki elhatárolódott a volt jobbikos képviselőtől, amikor a radikális tüntetőket a Kossuth téren átsétáló vajdasági politikus, Pásztor István és két miniszter ellen uszította.
Tehát a Jobbik számára nagy téttel bír a vasárnapi voksolás: kiderül, hogyan reagálnak a támogatóik a botrányokra. Azaz a párt bázisa van-e olyan elkötelezett, mint az elmúlt négy év botrányait (Schmitt-, Semjén-, baltás gyilkos, trafik-ügy) megbocsátó Fidesz-tábor. Két jobbikos parlamenti képviselő is azt mondta a hvg.hu-nak: a Kovács-ügy kirobbanásáig bíztak benne, hogy vasárnap kiderül: ha egyedül indul, az MSZP mögöttük végez, és ezzel a Jobbik váltópárttá növekedhet 2018-ra. Vona Gábor és csapata már az április 6-i 20 százalékot is kudarcként élte meg, forrásaink szerint egy harmadik hely most megtörné a lendületüket.
A kötcsei doktrína igazolása
A Fidesz pedig bizonyíthatja, hogy működik a Jobbik nyílt támadására épülő új stratégiája, és fenntartható a centrális erőtér doktrínája.
Az utóbbit még Orbán vázolta fel 2009 őszén, amikor a kötcsei találkozón arról beszélt, ha a baloldal képtelen megújulni, a jobboldali ellenzékük pedig kordában tartható, akkor a Fidesz 15-20 évig kormányzó erő maradhat.
A Fidesz nemcsak a negatív kampány eszközeivel küzd a Jobbik ellen. Miután a strasbourgi emberi jogi bizottság kedden elmeszelte a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést (tész), Orbán Viktor felháborodásának adott hangot, a Fidesz pedig arról adott ki közleményt, hogy az EP-képviselőiknek kell megvédeniük majd a tészt Brüsszelben. A tészt a jogvédők az 1990-ben eltörölt halálbüntetés pótlékának tartják, miközben a Jobbik a halálbüntetés visszaállítását követeli. Korábban egyébként a Fidesz alelnöke, Lázár János fel is vetette egy lakossági fórumon, hogy a halálbüntetés visszaállítása nem ördögtől való. (A tészt védő Fidesz ugyanakkor figyelmen kívül hagyta, hogy a strasbourgi bíróságnak semmi köze nincs sem az EP-hez, sem az EU-hoz.)
A Jobbik fokozatosan erősödik: az április 6-i parlamenti választáson a párt 20 százalékos eredményt ért el, egyes választókerületekben (már nem csak Északkelet-Magyarországon, hanem egyes dunántúli régiókban is) 30 százalék körüli eredménnyel lettek másodikak az egyéni jelöltjeik. Mindez előre vetíti azt is, hogy ősszel, az önkormányzati választáson a Jobbik számos településen megszerezheti a polgármesteri posztot, illetve a képviselő-testületi többséget, ami segítheti a Jobbikot abban, hogy megerősítse a szervezetét, anyagi forrásokhoz jusson és tovább növekedjen – tehát a Fidesz ezt szeretné megelőzni.
A Nézőpont legutóbbi mérése nem támasztja alá a Fidesz várakozásait: a május 14. és május 18. között – a Kovács-ügy kipattanása idején – végzett mérésük ugyanúgy 15 százalékot mutatott ki a Jobbiknak, pont annyit, mint az egy héttel korábbi kutatásuk. Igaz, a kutatás megjegyezte: "a Jobbik-szimpatizánsok részvételi kedve tűnik jelenleg a legalacsonyabbnak".
| A Fidesznek jól áll |
| Az európai parlamenti szavazást május 25-én, most vasárnap tartják. Az eddigi két EP-választást a Fidesz nyerte. Az EU-ba való belépésünk utáni első voksolást 47 százalékkal (12 mandátum), a 2009-est 56 százalékkal (14 mandátum) nyerte meg a jelenlegi kormánypárt. Az utóbbi voksoláson az unióval szemben szkeptikus Jobbik is bejutott az EP-be (3 hely), míg az akkor még létező MDF Bokros Lajost juttatta be. Egyéni képviselőkre nincs lehetőség szavazni, csak listákra. |
A KDNP bukhatja a legnagyobbat
Kormányoldalon a legnagyobb vesztes a KDNP lehet. Ugyanis a Fidesz a lista első 11 helyére egyetlen kereszténydemokratát sem tett fel, holott 2009-ben Surján László a biztos befutónak számító 5. helyet kapta. Mint korábban megírtuk, ennek Tőkés László, és a másik két határon túli jelölt listára való felvétele az oka. Ennek köszönhető, hogy Hölvényi György a 12. helyre került. (Tőkés László listára való felkerülésének hátteréről itt olvashat.) Ha a kisebb pártok közül legalább kettő bekerül az EP-be, akkor a KDNP-nek nem lesz képviselője az Európai Unió parlamentjében.
Egyetlen "parlamenti párt" van, amely egyáltalán nem veszíthet az EP-választás eredményével: a liberálisok. Miután elnökük a Kormányváltók listáján egyedüliként a pártból bekerült az Országgyűlésbe, már nem vállalkoztak arra, hogy önállóan elinduljanak a vasárnapi voksoláson. Fodor Gábor az Indexnek legutóbb azt mondta, nincs meg hozzá a pénzük.
