Bajnai Gordon eltűnése után nem találta a helyét az Együtt-PM szövetség. Az Együttben a PM-et rétegpártnak látták, amelynek nem lehetnek nagy ambíciói, a PM viszont éppen ellenkezőleg, „új baloldali pólust” akar építeni, ezért túl akart lépni az Együtt „neoliberális” nézetein, és az „elhasznált” baloldali politikusokon. A konfliktusok szakításhoz vezettek, de az Együtt még bízik benne, hogy a következő választás előtt úgy is összekényszerülnek. Egy, a hvg.hu birtokába jutott dokumentum szerint már a nyáron egymást akarták gyengíteni a felek.
„Nem sok választásunk volt. Marad a rossz hangulat és a lehúzó negatív spirál, vagy megpróbálunk valamit még kihozni ebből a pártból, és az önállóságot választjuk” – értékelte a Párbeszéd Magyarországért Párt (PM) leválását az Együttről egy neve elhallgatását kérő PM-es forrás. „Nem értem, miért kell a 3-4 százaléknyi szavazót tovább osztani” – reagált az Együtt egyik politikusa a Párbeszéd Magyarországért vasárnapi döntésére.
A hétvégén ülésezett ugyanis a PM taggyűlése – lényegében kongresszusa –, majd vasárnap döntöttek a szövetségi politika irányváltásáról: a párt kilépett a Bajnai Gordon által 2013-ban alapított Együtt párttal kötött választási szövetségből. A döntést a PM vasárnap jelentette be a Facebook-oldalán.
„Bűn lett volna ezt kihagyni”
„Számomra a sajtóban látható meglepődés az igazi meglepetés” – mondta a hvg.hu-nak Karácsony Gergely, a PM társelnöke. A zuglói polgármester-választást októberben megnyerő politikus szerint a PM mindig is „önálló párt volt”, politikusai szándékosan nem léptek be az Együttbe, miután távoztak az LMP-ből. A kezdetektől meg akarták ugyanis őrizni az önállóságukat. Karácsony azt mondta, az is köztudott volt: az Együttel az idei három szavazásra kötöttek „választási szövetséget”, így szerinte természetes, hogy a voksolások után pártja végiggondolta, miként érdemes tovább építkezni.
A hvg.hu értesülései szerint a szétválásról szóló előterjesztés több mint 70 százalékos többséget kapott a taggyűlésen, ami forrásaink szerint azt mutatja, hogy a PM-es tagságban hónapok óta gyűlt az indulat a párt eddigi szövetségi politikájával szemben. „Ez nem feltétlenül Szigetvári Viktorról (az Együtt társelnöke- szerk.), vagy az Együttről szól. Hónapok óta azt látjuk, hogy a kompromisszumok, az MSZP-vel vagy a DK-val kötött szövetségek nem hoznak semmit a konyhára. Most van előttünk három év, megmutathatjuk, hogy mit képvisel a PM, mire képes önállóan. Bűn lett volna ezt a lehetőséget kihagyni” – értékelte a döntést a párt egyik vezető politikusa. Forrásaink szerint a PM-ben már a nyáron, az európai parlamenti választások után mérlegelték ezt a lehetőséget, a vezetőségben viták is voltak a szövetségi politikáról, melyben főleg a PM EP-képviselője, Jávor Benedek és a párt országgyűlési képviselője, Szabó Tímea érvelt az önállóság mellett. Az egyik forrásunk szerint most vasárnap Karácsony bevitt egy olyan javaslatot a taggyűlés elé, amely az Együtt-PM fenntartását szorgalmazta, de ezt leszavazták.
PM-es politikusok szerint az utóbbi hónapokban az is kiderült, hogy az Együtt és a PM között éles ideológiai különbségek is vannak. Az Együtt társelnöke, Szigetvári Viktor a szervezet kampányzáró rendezvényén fel is villantotta ezt a nézetkülönbséget, amikor kijelentette: „ahogyan én megértettem, megtanultam és megszerettem Szabó Tímea és Erőss Gábor őszinte baloldaliságát szociális ügyekben, úgy kell értenie a PM-nek az Együtt igazságát a magyar kapitalizmus kérdésében. Mert a modern progresszív politika nem tagadja kapitalizmust.” Ezt a PM-ben többen is úgy értékelték, gazdaságpolitikáját tekintve az Együtt a „neoliberalizmus” talaján áll, ám már az LMP 2009-es létrehozásakor a PM-es politikusok ezzel a nézetrendszerrel szemben határozták meg a saját ideológiájukat. Egy vezető PM-es szerint már arról is vita volta az Együttel, hogy lehet-e alapjoggá tenni az internethez való hozzáférést és az alapcsomag ingyenességét hirdetni.
Forrásaink szerint Szabó úgy látja, a következő években a kormányellenes szavazókat főleg egy baloldali programmal és „új baloldali pólus” kialakításával lehet megszólítani. „Amikor megalapítottuk a PM-et, akkor a baloldal megújítását tűztük ki célul, nem az SZDSZ feltámasztását” – fogalmazott sarkosan az egyik forrás. Volt, aki úgy vélte, az LMP „látványosan” a Fideszről lemorzsolódó szavazókat szólítja meg, így a PM-nek a baloldalon szabad a pálya. A PM-esek ráadásul úgy értékelik, hogy az MSZP-vel és a DK-val kötött alkuk ellenére ők képesek voltak megőrizni „arcukat”, azaz képesek lesznek megértetni a választókkal a következő években, hogy csak azért fogtak össze 2014-ben a „volt miniszterelnökökkel”, mert Orbán Viktor leváltását akarták elérni.
Karácsony és/vagy Szigetvári
Nemcsak a Párbeszéd Magyarországért háza táján, hanem az Együttben is rossz volt a hangulat már hetek óta. Ennek Szigetvári Viktor, a szervezet társelnöke hangot is adott, amikor október elején azt mondta: „a PM-mel én akkor tudom folytatni a közös utat, ha valaki kihúzza azt a kést a hátamból”. Akkor azért különböztek össze, mert az Együtt szorgalmazta Falus Ferenc főpolgármester-jelölt visszaléptetését, és Bokros Lajos támogatását. A PM viszont összeegyeztethetetlennek látta saját balos programját azzal, amit Bokros évtizedek óta képvisel.
Ugyanakkor forrásaink szerint az Együttből Szigetvári a szorosabb együttműködést szeretett volna, sőt a Bajnai Gordon alapította pártban tavaly decemberben még az egyesülés módján is dolgoztak. Bajnai az EP-választás után – melyen a többi baloldali párttól függetlenül induló szövetség jobb eredményeket ért el – arról beszélt a hvg.hu-nak, az Együtt-PM fiatal politikusai, így elsősorban Karácsony és Szigetvári képesek lesz új, baloldali középpárttá emelni a szervezetet.
Ez el is indított egyfajta vetélkedést a két politikus között: Szigetvári júliusban készített belső használtra egy dolgozatot, amely az Együtt erősítését tűzte ki célul arra hivatkozva, hogy a PM zöld pártként legfeljebb csak szűkebb réteget tud elérni, nincsenek „szélesebb és univerzálisabb” ambíciói. (Szigetvári a PM-et egy angol szóval niche-pártnak, azaz szűk keresletet kielégíteni képes pártnak nevezte.) Ráadásul a dolgozatban az is szerepel: el kell érni, hogy az Együtt politikusai többet szerepeljenek a médiában, igaz, elismerte, Karácsony és Szabó Tímea ebben kifejezetten ügyes, ezért „az ő politikai kommunikációs integrálásuk komoly kihívást fog jelenteni”. Ugyanakkor Szigetvári ekkor már nem forszírozta az egyesülést, erre szerinte csak akkor lesz szükség, ha 2018 előtt rosszul áll a szövetség, és kétséges az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöb megugrása.
Fő kérdés: Bajnai „vissza tud-e térni”?
Ám forrásaink szerint igazán rossz hangulatot az keltett az Együttben, hogy Bajnai még az októberi önkormányzati választás előtt bejelentette: visszavonul a politikától és az üzleti életben folytatja. „Ez nekem jobban fájt, mint a PM külön utassága Bokros-ügyében” – mondta hvg.hu-nak az Együtt egyik vezetője. Az előbb idézett dolgozat szerint „Bajnai Gordon hátralépése miatt szervezetünk húzónév nélkül maradt”, és feltette azt a kérdést, hogy vajon a közeljövőben „vissza tud-e térni”, és lehet-e ebből profitálni. (Szerettük volna megszólaltatni Szigetvárit is, de azt mondta, ő annál többet nem szeretne mondani, amit az MTI-nek mondott – sajnálkozott a szövetség megszűnése miatt.)
Ráadásul – főleg a Milla egyesületből érkezettek között – akadtak olyanok is, aki október 12-e után úgy látták, az Együtt-PM politikája az idei választási évben többször is csődöt mondott. Gulyás József egy belső levelezései listán egyenesen azt szorgalmazta, a szövetség épphogy lépjen hátrább, most engedje érvényesülni a netadó és a korrupció ellenes tüntetések szervezőit, a civileket, hiszen bármennyire fiatal szervezet az Együtt és a PM, az MSZP-vel és a Gyurcsány Ferenc vezette DK-val kötött januári megállapodással megégették magukat. (Gulyás a hvg.hu-nak azt mondta, ő pár napja ki is lépett a pártból.)
A Bajnai alapította pártnak ugyanakkor az sem tett jót, hogy az egyik alapító, a Szolidaritás is külön utakat keresett. Kónya Péter az ATV-ben júnisuban arról beszélt, hogy önálló párttá szeretné szervezni a Szolidaritás Mozgalmat, amit hosszú távon leválasztana az Együttről. Kónya nem cáfolta a korábbi sajtóértesüléseket, amely szerint többször tárgyalt Gyurcsány Ferenccel, és nem zárta ki, hogy szorosabbra fűzné a kapcsolatát a Demokratikus Koalícióval. Végül Kónyát a Szolidaritásból is megfedték, a párt vezető testülete a nyár végén pedig úgy döntött, marad az Együttben. Ám forrásaink szerint a mozgalom több vezetője arra készül, hogy az Együtt jövő év elején tartandó taggyűlésén növeljék a befolyásukat, átvegyék a szervezet irányítását.
Ugyanakkor az együttes források arról beszéltek a hvg.hu-nak, a szakítás után kétséges a két párt jövője. Az egyes közvélemény-kutatók az utóbbi hetekben 2-4 százalékot mértek a teljes népesség körében a szövetségnek (a legutolsó, a Nézőpont mérése egy százalékot), igaz, a mérések szerint a párt hívei kifejezetten elkötelezettek, a biztos szavazóik körében nőtt a népszerűségük. Mindkét szervezetből származó forrásaink úgy vélik, a szakítás mindenképpen vissza fogja vetni a biztos pártválasztók lelkesedését, ráadásul a pesszimistábbak szerint azzal, hogy az Együtt-PM kevés számú ismert politikusa külön utakon folytatja, tovább csökken az esélye annak, hogy a két szervezet kitörhessen a kispárti létből és pótolni tudja Bajnai hiányát. „Örülök, hogy szétváltunk, mert ha le akarjuk váltani Orbánt, 2017-2018-ban újból összekényszerülünk” – ironizált a PM döntésén az Együtt egyik vezetője.
Nem támogatja a DK és az Együtt a KGB-vel hírbe hozott MSZP-st
Feljelentést tesz az Együtt-PM az USA-ból kitiltottak megnevezéséért
Nincs már együtt az Együtt és a PM
