Itthon hvg.hu 2014. május. 29. 21:25

A baloldali válság okai: így fogyott ki az országból az MSZP

Miért nem volt képes még csak megszorongatni sem a baloldal áprilisban a Fideszt? Hogyan zsugorodott össze kispárttá egyes településeken az MSZP? Miért nem jutottak el a baloldal üzenetei a falvakba, a legszegényebbekhez? Miért tudott sikeres lenni a falvakban a Jobbik? Ki lesz a baloldal vezető ereje, és van-e még értelme május 25-e után a baloldali összefogásnak? Egy baloldalhoz köthető intézet kielemezte a választási eredményeket.

Három részre szakadt Magyarország április 6-án, és ezt a politikai megosztottságot a május 25-i választás tovább erősítette. Radikálisan másképp szavaz már Budapest népe, mint a falvak lakói, és elég pár kilométerre elhagyni a megyeszékhelyeket, hogy teljesen másképp gondolkodó választókra találjunk – ez derül ki a Policy Agenda nevű kutatóintézet a baloldal választási vereségéről szóló, csütörtökön bemutatott elemzéséből.

A baloldal átrendeződésének lehetséges forgatókönyveiről” című tanulmány az országgyűlési és az európai parlamenti választások eredményét feldolgozva arra jutott, hogy baloldal beszorul a nagyobb városokba és Budapestre, de így a három párt (MSZP, DK, Együtt-PM – adott esetben kiegészülve az LMP táborával) együtt sem képes kormányváltó erő lenni. A szerzők szerint ezen belül az MSZP helyzete a legrosszabb, egyedül képtelen már minden társadalmi réteget megszólítani, és csakis akkor van esélye a túlélésre, ha a DK, az Együtt és az LMP térnyerését azokban a falvakban ellensúlyozza, ahonnan az utóbbi években szinte teljesen eltűnt.

A városokból nem lehet választást nyerni

„Amennyiben az MSZP nem akarja betölteni ezt a terepet, akkor a baloldal időt veszít, mivel zöldmezős beruházásban ez nyilvánvalóan lassabban bejárható út” – állapítja meg a Policy Agenda elemzése.

Kik ők?
A Policy Agenda nem sokkal a 2010-es kormányváltás előtt jött létre, főleg politikai, gazdasági kutatásokat végez, a politikai döntések hatásait elemzi. Vezetője Krausz Péter, aki korábban Kiss Péter volt szocialista kancelláriaminiszter munkatársa volt.

Politikailag Magyarország három részre szakadt a tanulmány szerint, de nem ott húzódnak már a törésvonalak, ahol a rendszerváltást követő két évtizedben. Egyre kevésbé beszélhetünk például a nyugat-kelet jellegű megoszlásról (korábban a Dunántúlon a Fidesz, Kelet-Magyarországon az MSZP volt erős), de még azt sem lehet mondani, hogy a Jobbik regionális párt lenne (korábban főleg Hevesben vagy Borsodban volt erős). A szerzők szerint akár egy megyén belül is három különféle politikai mentalitás figyelhető meg.

A választási adatok szerint elég pár kilométerrel eltávolodni egy-egy megyeszékhelytől (ugyanez tapasztalható Győr vagy Miskolc esetében), hogy gyökeresen másképp voksoló szavazókra bukkanjunk.

A három Magyarország:

1. Leszámolás a Budapest-mítosszal

Tény, hogy mindkét választáson a baloldalnak Budapesten (továbbra is) állt a zászló: a főváros másképp szavazott, mint az ország 80 százaléka, de innen semmiképpen nem lehet nyerni egyetlen pártnak sem. Bár magasabb a részvételi arány a fővárosban, a súlya kicsi: áprilisban innen csak a szavazók 18,9 százaléka került ki. A tanulmány szerint, ha egy pártnak vagy egy szövetségnek máshol nincsenek tartalékai, akkor középpárt marad.

Volt egyszer egy MSZP?
Stiller Ákos

Ezt mutatta meg a Policy Agenda szerint az április 6-i voksolás is, hiszen Budapesten jelentős volt a kormányváltó hangulat (45 százalékos), de a három párt Kormányváltók nevű szövetsége országosan csak 26,2 százalékot szerzett. Pedig az elemzők szerint egyedül a fővárosban van már csak úgy versenyhelyzetben (váltópárti státuszban) a Fidesszel szemben a baloldal, mint 2010 előtt országosan.

2. A városok is a Fideszre szavaztak

A megyei jogú városokban a három baloldali párt összesen 10 százalékkal volt lemaradva a Fidesztől, de az LMP 6,5 százalékos táborát is beszámolva versenyhátránya a szerzők szerint idővel behozható. Csakhogy az elemzés adatai arra utalnak, hogy a politikailag aktív, de nem a Fideszre voksoló polgárokat a Jobbik már „felszívta” a maga közel 20 százalékos eredményével – tehát a baloldalnak már nincs kellő tartaléka itt sem.

Policy Agenda

Szocialista politikusok gyakran hivatkoztak arra az utóbbi években, hogy lakosság száma alapján Budapestre és a megyei jogú városokra kell a párt erőforrásait koncentrálni, mert innen nyerhető a választás. Ám a tanulmány szerint innen sem lehet nyerni, hiszen a szavazóknak csak 40 százaléka került innen ki. De még ha a 20 ezer fölötti városokat is ideszámítjuk, akkor sem megy a politikailag aktív választók aránya 50 százaléka felé – ám ez a csoport is 4 párt felé ment április 6-án.

A Policy Agenda becslése szerint, ha csak Budapest és a megyei jogú városok eredményeit vesszük figyelembe, a Fidesznek akkor is kormányzó többsége lenne a parlamentben (kétharmada nem lenne). Tehát ha csak ezekben a városokban rendezték volna meg a választásokat, akkor is Orbán pártja nyert volna. Ha ideszámoljuk még a nem megyei jogú városokat is, akkor a baloldal és az LMP csak annyit tudott volna elérni, hogy a parlamentben blokkoló egyharmaddal rendelkezne az elemzés szerint. A Policy Agenda álláspontja: ha csak a városokra koncentrál a baloldal, várhatóan később sem tud majd választásokat nyerni.

A baloldali összefogás ráadásul a megyei jogú városok szinte mindegyikét elveszítette április 6-án. Kivételt képez Nógrád megye, illetve további öt megyében (Bács-Kiskun, Borsod, Csongrád, Jászság, Komárom-Esztergom) volt csak 5 százalék a különbség a Fidesz és a Kormányváltók között.

Azokon a településeken, melyek a térség relatív veszteseinek érzik magukat (Zalaegerszeg, Békéscsaba, Debrecen, Eger) a Jobbik 20 százalék feletti eredményt ért el – állapítja meg a tanulmány. Borsod és Heves megyében már a városokban sem a baloldali szövetség a második erő, hanem a Jobbik. A Jobbik három dunántúli megye (Zala, Győr, Fejér) városaiban már képes volt átvenni a második erő szerepét.

3. A falvak népe és a Jobbik

A községekben a Fidesznek behozhatatlan előnye volt: itt a kormánypárt 48,6 százalékos a kormányváltók és az LMP együtt is csak 22 százalékos eredményt tudott elérni. Így a Jobbik is két százalékot tudott verni a baloldali közegre a maga 24 százalékos eredményével.

Így szerepelt megyénként a baloldali összefogás a falvakban
Policy Agenda

Az LMP-vel együtt a tanulmány szerint a 20 ezer alatti városokban a baloldalnak nevezhető közösség fej-fej mellett végzett a Jobbikkal, de csak fele akkora volt a támogatottságuk, mint a 44,6 százalékos Fidesznek.

A 20 ezer alatti városokban a Fidesz orrhosszal vezet a baloldal előtt. A falvakban már 2002-ben a Fidesz nyert, a tanulmány szerint az elmúlt 12 évben az MSZP „lemondott a legkisebb településekről”, meg sem próbált tenni valamit ez ellen. Hat olyan megye van, ahol a községekben 50 százalék felett szerzett a Fidesz, közte és a baloldal között itt átlagosan 30 százalékos volt a különbség. Ahol visszaszorult a Fidesz (pl. Heves megye), ott is a Jobbik javára (32 százalékos eredmény). Hat megyében pedig 10 százalékkal előzte meg a Jobbik a baloldali összefogást. „Ezeken a területeken már középpártnak sem tekinthető a baloldal” – állapítja meg a tanulmány.

A szegények is fütyülnek a baloldalra

A kutatás szerint minél fejletlenebb egy települése, a baloldali összefogás annál kevesebb szavazatot tudott szerezni április 6-án, azaz pont a legszegényebb rétegeket nem tudta megszólítani, pedig ez volt az egyik célja.

És így húzott el a Jobbik a falvakban
Policy Agenda

A kutatás szerint még a korábbi bázisnak számító Borsod megyében is beszorult a városokba, pontosabban Miskolcra a baloldal. Ahogy kiléptek a megyei központ 20 kilométeres vonzáskörzetében található városkákba, falvakba, máris visszazuhant a támogatottságuk főleg a Jobbik javára.

Kié a baloldal?

Az EP-választások eredményét összevetve az április 6-i parlamenti voksolással kiderül, a MSZP összeomlása az elemzés szerint drámai. Abban a közegben a legelutasítottabb, amely a leginkább várta a kormányváltást: a fővárosban az MSZP harmadik erő lett a DK és az Együtt mögött.

A „második Magyarországon” még jól áll, de már a „nyakán van” a DK: 12 százalék a 10,5 százalékkal szemben. A kisvárosokban és a falvakban a Demokratikus Koalíció nem tudott átütő eredményt elérni (7,5 százalék), az Együtt pedig a parlamenti küszöb alatt maradt. A baloldalon belül tehát az MSZP áll jól ebben a közegben, de az eredménye így is lesújtó: mindösszesen 9,8 százalékot tudott szerezni, a Fidesz és a Jobbik hasított.

A kutatók az elemzés csütörtöki bemutatóján megjegyezték, a választási kampányban figyelték a kisebb települések hírfogyasztási szokásait. Ebből kiderült, hogy a két nagy kereskedelmi tévé és a Kossuth Rádió hírei jutnak el ezekbe a közösségekbe, így a politikai hírek nagy részével nem is találkoznak (a kereskedelmiek főleg bulvárhíreket közölnek, a közrádió a kutatók szerint pedig már „szűri” a politikai híreket). Ezért az elemzők szerint a kormány rezsicsökkentéséről, a közmunka jelentőségéről folyamatosan kaptak híreket, a baloldal ügyeiről csak akkor, ha a pártok arról beszéltek, hogy baj van a szólásszabadsággal, és ellenzik a budapesti megszállási emlékművet.

Egy vidéki város, ahol még él az MSZP
MTI / Komka Péter

A Policy Agenda szerint a Fidesz a kisebb településeken főleg az értelmiségen, közalkalmazottakon keresztül (orvosok, lelkészek, tanárok) tud kapcsolati hálót kiépíteni, a Jobbik viszont felkarolta a helyi közösségeket (például a hagyományőrzést). A baloldalnak viszont az elemzők szerint már nincs élő kapcsolata ezzel a közeggel, legfeljebb csak akkor, ha az aktivisták megjelentek a kampányban.

A Policy Agenda szerint a baloldalon már nincs értelme – a két választás között – az összefogásnak, hiszen külön-külön a pártok jobban meg tudják szólítani a szavazóikat, az MSZP-nek hagynia kell érvényesülni a nagyobb városokban a DK-t és az Együtt-PM-et. Az MSZP-nek már csak egyedül az kisebb településeken van tere: a baloldalon belül ott még vezet. Tehát az Policy Agenda szerint a következő négy évben ebben a közegben a szocialistáknak kell közösségeket építenie, hogy a jövőben egy esetleges baloldali összefogás ismét kormányváltó erő lehessen.

Hirdetés
hvg360 Németh András 2025. február. 14. 18:36

Trump és kinevezettjei most egyértelművé tették Ukrajnáról, amit eddig nem lehetett kimondani

Bár igaz, hogy Donald Trump és az amerikai elnök magas rangú kinevezettjei elébe mennek az ukrajnai rendezéssel kapcsolatos orosz követeléseknek, Ukrajnában úgy vélik, az egyre valószínűbbnek tűnő tűzszüneti tárgyalásokon nem csak Moszkva érdekeit veszik figyelembe. Többek szerint egyébként nincs is végleges amerikai béketerv, inkább arról van szó, hogy a mindkét felet zsaroló washingtoni kormányzat a fejleményekhez igazítja következő lépését.