Nem volt szkinhed, de jobboldali, esetenként szélsőséges nézeteket vallott – így emlékeznek osztálytársai a kamasz Molnár Zsoltra. Az MSZP-s politikus 2002-ben még a Fidesznek dolgozott, ám a szocialisták választási győzelme után a baloldalon futott be politikai karriert. Az eddigi nyilatkozatait összevetve, 2002-ben volt egy olyan időszak, amikor egyszerre dolgozott a Fidesznek és az MSZP-nek. A szocialista kampányfőnök politikai pályaíve. Molnár Zsolt azt mondta, keresztényszociális elveket vallott, szélsőséges eszméket sosem támogatott.
„Az 1990-es évek elején Csurka Istvánnal értett egyet, de lehetett vele vitatkozni” – mondta Molnár Zsoltról egy volt osztálytársa, aki a szocialisták jelenlegi kampányfőnökével együtt érettségizett 1993-ban a budai Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban. A hvg.hu több egykori osztálytársát is megkereste, akik úgy emlékeztek, Molnár akkoriban igen aktívan politizált, jobboldali eszméket vallott, de többen is hangsúlyozták, nem hiszik, hogy szkinhed lett volna, sőt volt olyan, aki szerint inkább MDF-es volt, mint szélsőjobbos.
A Magyar Nemzet kedden közölte azt a 168 Óra című hetilap által publikált fotót, amelyen Molnár is szerepel. A fotó 1992. október 23-án készült a Kossuth téren, amikor a hetilap szerint szkinhedek fütyülték ki Göncz Árpád köztársasági elnököt, aki ezért nem tudta megtartani ünnepi beszédét. Molnár fejére húzott kapucniban látható – ahogy a szkinhedek akkoriban öltözködtek –, amit azzal magyarázott, hogy ónos eső esett. Kedden – cáfolni akarva, hogy valaha is bőrfejű lett volna – bemutatta az érettségi tablóképét is, melyen középhosszú haja volt.
„Politikailag vonalasnak tűnt”
Kedd este viszont a Hír Tv bemutatott egy felvételt az 1992-es eseményekről, melyen látszik, hogy Molnár a többi – bomberdzsekit, kapucnis pulcsit viselő, árpádsávos zászlót lobogtató – fiatallal együtt a Kossuth térről átment a szomszédos Szabadság térre, ahol a köztévé vezetése ellen tüntettek. A felvételen látszik és hallatszik, ahogy a kapucnit viselő Molnár Zsolt együtt skandálta a tömeggel, hogy „hazudtatok eleget”, illetve hogy „szabad magyar tévét”.
Az LMP frakcióvezetője, Schiffer András kedden azt mondta, megbeszélte Molnárral a dolgot, ugyanis Vasas-szurkolóként úgy emlékezett, hogy a szocialista politikus az 1990-es években kispesti ultra volt. Schiffer szerint Molnár azt válaszolta, ő nem volt ilyen, nem kergetett senkit a meccsek előtt-után.
| Miért fojtották Gönczbe a szót? |
Akkoriban zajlott az úgynevezett első médiaháború: az SZDSZ által jelölt államfő, Göncz Árpád nem akarta meneszteni a tévé és rádió vezetőit, amit az MDF-es miniszterelnök, Antall József, illetve pártja jobbszárnya, Csurka István követelt. Csurka ekkoriban került szembe Antallal, mert az MDF alapító író 1992 augusztusában közzétette a „Néhány gondolat a rendszerváltás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán” című írását, mely jelentős politikai vihart kavart. Az akkori baloldali ellenzék szerint Csurka írása antiszemita elemeket tartalmazott, de még az MDF egyes politikusai is támadták nézetei miatt, Antall a parlamentben határolódott el párttársa nézeteitől. Bár a Fidesz igyekezett távol maradni a röpirat nyomán újjáéledt, az MSZP és az SZDSZ egymásra találását segítő Charta-mozgalomtól (melyből 1994-ben a Horn Gyula vezette kormány kinőtt) és tüntetésekről, Orbán Viktor október 23-án este tüntetőleg távozott az Operában rendezett ünnepségről. A Fidesz vezető politikusa szerint Antallnak lehetővé kellett volna tennie, hogy Göncz ott mondja el azt a beszédet, amit a téren beléfojtottak, és mivel erre nem került sor, otthagyta a rendezvényt. 1993-ban nézetei miatt Csurkát kizárták az MDF-ből, ő pedig megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, mely csak az 1998-as választáson tudott bejutni a parlamentbe. Az író-politikus 2012 februárjában hunyt el. |
„Nem volt szkinhed, de az biztos, hogy jobboldali volt. A 20 éves érettségi találkozón szóba is került, hogy átkeveredett a baloldalra. Az látszott, hogy érzelmileg nagyon erősen kötődik az MSZP-hez, büszkeséggel beszél arról, hogy milyen az, amikor együtt leutaznak párttársaival vidékre, ahol az emberek örömmel fogadják őket” – mesélt róla az egyik osztálytárs, aki szerint Molnár Zsoltnak fontos lehetett, hogy „talált egy közösséget, ahol befogadták, elismerték és karriert futhatott be”.
„Ő volt az osztályban az a fiú, aki a Csurka-röpiratot behozta az iskolába, és annak kibeszélését kezdeményezte” – mesélte róla egy másik osztálytársa, aki azt kérte, ne írjuk le a nevét. Szerinte Molnárral lehetett vitatkozni, igaz, ezekben az években „politikailag vonalasnak” tűnt neki. Ugyanakkor megjegyezte, Molnár biztos nem volt tagja semmilyen szkinhed csoportnak, ugyanis soha nem látták bakancsban, rendszerint ingben járt, a „jófiú” benyomását keltette.
2002: balra át
Azt már korábban is lehetett tudni, hogy az MSZP kampányfőnöke, budapesti elnöke politikai pályafutása bővelkedik fordulatokban. Az Origo márciusban írta meg, hogy a 2002-es önkormányzati választások idején még a Fidesznek dolgozott, a hírportál által kikért dokumentumok szerint a jogász végzettségű Molnár az óbudai helyi választási bizottságban a Fidesz és az MDF delegáltja volt.
A hírportálnak Óbuda korábbi fideszes parlamenti képviselője, Menczer Erzsébet azt mondta, rajta keresztül került kapcsolatba Molnár a Fidesszel, a pártot jogi tanácsokkal segítette. Ezt Molnár is elismerte hangsúlyozva, fiatal ügyvéd volt akkoriban, kapcsolata a Fidesszel a politikai útkeresése része volt, „a politikai elköteleződése akkor még nem alakult ki”. Élterajza szerint 1993 és 1998 között Molnár az ELTE jogi karára járt, majd az ügyészségen volt fogalmazó. 2002-ben letette a jogi szakvizsgáját, és ügyvédi irodát nyitott.
Az MSZP honlapján található életrajzából nem derül ki, mikor lépett be a szocialista pártba, de az igen, hogy 2002 őszétől a II. kerületi önkormányzat polgármesteri kabinetjének tagja lett. Ám ezen a ponton átfedés van Molnár pályáján a fideszes és az MSZP-s tevékenysége között. Ugyanis Molnár a Magyar Narancsnak 2006-ban azt nyilatkozta, hogy a szocialisták „segítőjeként részt vett” a 2002-es helyhatósági kampány szervezésében. Viszont az Origo által bemutatott jegyzőkönyvek szerint az október 21-i voksoláson még a szavazás törvényességét igyekezett biztosítani a Fidesz és az MDF megbízásából – tehát, ha igazat mondott a hetilapnak, akkor egyszerre dolgozott a kormánypártnak és az ellenzéknek.
A 12 évvel ezelőtti önkormányzati választáson a kerületben az MSZP győzött, a városrész élére Horváth Csaba került – tehát Molnár az ő kabinetjében kezdett el dolgozni –, aki 2010-ben a szocialisták főpolgármester-jelöltje volt, és hivatalosan idén is őt akarják indítani. Szerettük volna megkérdezni Molnárt a politikai pálfordulásáról, de nem értük el, ahogy Horváth sem vette fel a telefonját.
Érdekszövetség Hagyóval
„A mai fiatal politikusokból gyakran hiányzik az az érzelmi elkötelezettség, ami az idősebbekben még megvolt, így, ha bekerülnek a nagypolitikába, mint történt ez most Molnárral is, könnyen kiderülhet egy-két kellemetlenség a múltjukból” – mondta a hvg.hu-nak az MSZP egyik idősebb politikusa. Forrásunk „pragmatista szocialistának” írta le párttársát, „akin érződik, hogy baloldali, de a nemzeti gondolat sem áll tőle távol”.
Molnár 2002 után az idősebb generációt kiszorító, rendkívül aktív, a szervezeteket kerületenként elfoglaló összetartó csoport tagja lett a budapesti MSZP-ben. Több társával együtt létrehozták a Budapest 23 nevű csoport, amely nevében is arra utalt, hogy mind a 23 kerületben fiatalítást, változást szeretnének.
A budapesti MSZP belső harcairól 2010-ben cikket író Magyar Narancs szerint a csoport tagjai havonta összeültek valamelyik kerületben vacsorázni, keresték a kapcsolatot a párt helyi vezetőivel, a polgármesterekkel; ha azok nem voltak meggyőzhetők, akkor a belső ellenzékkel, az alpolgármesterekkel. A hetilap szerint a csoportban összetartó erő volt az idősebb szocialisták pártállami múltján viccelődni, ezért a Gy. Németh Erzsébet egykori főpolgármester-jelölt körüli MSZP-seket „moszkovitáknak” nevezték.
Molnár 2006-ban a Magyar Narancsnak azt nyilatkozta, hogy 2004-ben lépett be a pártba. Alig lett az MSZP tagja, Molnár karrierje máris kilőtt: 2005-től már ő irányította a II. kerületi pártszervezetet, 2007-től a budapesti szervezet ügyvezető alelnöke lett, 2006-ban listáról bekerült a parlamentbe is, ahol a nemzetbiztonsági bizottság tagja lett (ennek a testületnek volt az elnöke 2010-től).
A fővárosi hatalmi harcok része volt, hogy a Horváth és Molnár fémjelezte Budapest 23 összefogott az MSZP-ben éppen feltörő Hagyó Miklóssal, akiből 2006-ban főpolgármester-helyettest csináltak. Az MSZP-ben a Magyar Narancs szerint hetekig ment a vita, hogy Hagyó vagy Gy. Németh legyen Demszky Gábor helyettese, de az SZDSZ-es főpolgármester is inkább Hagyót akarta maga mellé – ezzel az MSZP új generációja a fővárosban győzelmet aratott a régi gárda felett. De már 2005-ben elérték a fiatal szocialisták, hogy a 2006-os választásokra összeállított fővárosi pártlistán az első helyeket ők kapták, Horváth, Hagyó és Molnár is megelőzte a régi gárdát.
Érdekszövetség Mesterházyval
Ugyanez történt a 2009-es listaállításkor is, ám Hagyó végül belebukott a BKV-ügyekbe. Horváth és Molnár viszont megúszta korábbi szövetségesük kudarcát. Molnár 2012 februárjában az MSZP budapesti elnöke lett. A posztot Horváthtól vette át, aki évek óta arra készül, hogy Budapest főpolgármestere lehessen – 2012-ben feljebb lépett, a párt alelnökévé választották.
Mivel a szocialista párt hagyományosan nagyobb szavazótáborral rendelkezik a fővárosban, mint vidéken, a budapesti szervezetnek nagy súlya van a pártban, fontos, hogy a tisztújítások alkalmával melyik elnökjelöltre szavaznak. Ezért MSZP-s forrásaink szerint Mesterházy Attila és Molnár között is érdekszövetség működik. A pártelnök 2012 óta – amikor a kongresszuson arra kérte az idősebbeket, hogy „lépjenek egyet hátra” – szintén a fiatalítás jegyében igyekszik megújítani az MSZP-t és helyzetbe hozni saját csapatát.
Mesterházy meg is védte kedden Molnárt hangsúlyozva, hogy neki is van kapucnis pulcsija, mégsem szkinhed. (Deutsch Tamás tavaly októberben azt állította, Mesterházy előbb a Fideszbe jelentkezett, de csak azért nem vették be, mert nem hallgatták vissza időben a párt veszprémi üzenetrögzítőjét. Mesterházy ezt az InfoRádiónak adott interjújában határozottan tagadta.)
A budapesti MSZP vezetőjeként és a párt országos kampányfőnökeként Molnár komoly befolyással rendelkezik, a kampányban a pártot irányító országos választási bizottság elnöke. A Magyar Nemzet cikkének megjelenése óta az MSZP több országos és helyi politikusa kiállt Molnár mellett a Facebookon.
Cikkünk megjelenése után Molnár Zsolttal is sikerült beszélnünk, aki azt mondta: fiatalon - "budai neveltetése folytán" - a keresztényszocialista nézetek álltak hozzá legközelebb, Csurka István nézeteivel viszont soha nem szimpatizált. Mint a politikus megjegyezte, 2004-ben, az EP-választások után lépett be a pártba, amikor "mélyponton volt az MSZP", Horváth Csabával pedig személyes kapcsolata révén kezdett el együtt dolgozni 2002-ben.
