Hosszú ideig eléldegélnek az elhalt magzatokból származó, magukat újratermelő idegen sejtek a női szervezetben – erre jutott egy jó nevű amerikai kutatóintézet. Igen valószínű, hogy ezek a felelősek bizonyos, szinte kizárólag nőket sújtó betegségekért. A kutatások viszont még az elején tartanak, így a genetikusok, az orvosok nincsenek tisztában a jelenség valós következményeivel.
A nők jelentős hányadában találtak Y-kromoszómát tartalmazó sejteket amerikai kutatók, holott ez elvileg lehetetlen: a nőkben két X, míg a férfiaknál egy X és egy Y kromoszóma hordozza az ivart meghatározó géneket. A tudósok szerint egy fiúgyermekkel való várandósság eredményeképp maradhatnak az anyában Y-kromoszómák, ugyanakkor a Fred Hutchinson Cancer Center kutatói olyan nők egyötödében is találtak férfi DNS-t, akik sosem szültek fiút.
A jelenség oka is hátborzongató – legalább is azok számára, akik nem ismerik a jelenség biológiai hátterét. Klujber Valéria genetikus szerint arról van szó, hogy a korábbi magzatok megmaradhatnak sejtcsomók formájában a nőkben.
Az a nő, aki rendszeresen él nemi életet, és a partnerével nem védekeznek, akár minden hónapban megfoganhat. Egy-egy szeretkezés alkalmával a női szervezetbe jutó több millió ondósejt igen szívós, akár napokig életképesek a számukra idegen környezetben. Az legtöbbször nem derül ki, hogy fogantatás történt, sok megtermékenyített petesejt ugyanis nem ágyazódik be, vagy ha mégis, nem tud továbbfejlődni. Ez a természetes szelekció lényege – mondja a genetikus. Hozzátéve, hogy a korábbi magzatok sejtcsomók formájában akár évtizedekig eléldegélnek bennünk, hiszen osztódással folyamatosan újratermelik magukat.
Idegen test
Az is kimutatható, hogy egy új terhesség esetén ezekből a sejtcsomókból átvándorolnak sejtek az aktuális magzatba – ha az megszületik, akkor a gyerekben lesznek ezekből az elhalt magzatokból, tehát a meg nem született testvéreiből származó gének.
Papp Zoltán genetikus, szülész-nőgyógyász professzor szerint a női szervezet számára a magzat – függetlenül attól, hogy milyen nemű – idegen test, hiszen ötven százalékban az apából származik, tehát egy idegen kromoszómaállományt hordoz. Épp ezért az anya szervezete sok esetben a fejlődő magzat ellen fordul, és kilöki magából.
Ez a terhesség korai szakaszában felszívódást, később vetélést eredményez. (Az, hogy nem lökődik ki minden egyes magzat, annak köszönhető, hogy az anya immunrendszere és a benne fejlődő magzat immunapparátusa „kiegyezik” egymással.) Ha egy fiúmagzatot viselő terhesség elhal, akkor abból minden esetben visszamaradnak férfi eredetű DNS-láncok is – mondja a szakember, hozzátéve, hogy a nőkben fellelhető Y-kromoszómák alapvetően három okra vezethetők vissza: kihordott terhességre, elhalt terhességre, és olyan kihordott terhességre, ahol ikerpár született volna, de a fiú magzat a terhesség korai szakaszában elhalt. Mint mondja, igen gyakori az ikerfogamzás (nagyjából minden ötvenedik), de az ikerpár egyik tagja az esetek felében a terhesség tizenkettedik hete előtt felszívódik.
Kóros reakciót válthat ki
Azt, hogy a soha meg nem született magzatok DNS-láncainak milyen hatásuk van a női szervezetre, még vizsgálják a kutatók. Mindkét általunk megkérdezett genetikus egyetért abban, hogy a jelenség erőteljes, akár kóros immunreakciót válthat ki, ami különféle betegségeket okozhat. Klujber szerint például az autoimmun betegségek – melyek lényege az, hogy a szervezet valamely saját része ellen termel antitestet – szinte csakis nőknél fordulnak elő.
Az autoimmun betegségek bármely szervet megtámadhatják, és kiütésektől kezdve légúti panaszokon át gyomorbántalmakig rengeteg kellemetlenséget okozhatnak, de olyan is előfordul, hogy az egész szervezet begyullad. Nincs bizonyíték, hogy a kis sejtcsomók az okozói betegségeknek, de erős a gyanú, hogy van összefüggés a két dolog között – mondja a szakember.
Hasonlóan vélekedik Kádár János belgyógyász-immunológus hozzátéve, hogy a legtöbb autoimmun betegség valóban sokkal nagyobb arányban fordul elő nőknél. Például az egyik legismertebb ilyen betegség, az SLE (szisztémás lupus erythematosus, vagy röviden lupus, ami az összes szervet támadhatja, nem ritkán egyszerre, és ha igazán felerősödik, életveszélyes is lehet) kilencszer gyakrabban fordul elő nőknél, mint férfiaknál.
Valamilyen haszna csak lehet
Persze vannak más elméletek is arról, hogy mi okozza az autoimmun betegségeket, de bizonyíték még egyikre sincs. Egyesek szerint veleszületett hajlam, mások szerint kórokozók a felelősek, de van olyan elmélet is, amely szerint a napsugárzásnak, illetve az ételeknek van szerepe a kialakulásában. Még nem alakult ki egységes vélemény az orvostársadalomban – mondta Kádár –, jelenleg egy sor okra visszavezethető, multifaktoriális betegségnek tartják a szakemberek.
Klujber szerint ugyanakkor kell, hogy legyen valamilyen evolúciós haszna annak, hogy ezek a ki nem fejlődött magzatok évekig, évtizedekig megmaradnak a nőkben, csak még nem tudjuk, mi ez a haszon. Mint mondja, a szervezetben nincsenek véletlenek.
