“Nagyon nehéz és fárasztó lakást szerezni Dublinban” – panaszkodott a brüsszeli Politico tudósítójának egy virágkereskedő az ír fővárosban, ahol a népesség növekedésével nem tartott lépést az ingatlanfejlesztés. A következmény: az elmúlt tíz évben több mint megduplázódtak a lakbérek az ír fővárosban. “Aki új lakást keres, az pénzzel a zsebében kell, hogy útnak induljon Dublinban, mert a helyszínen legkevesebb 50 vetélytárssal kell szembenéznie, és az nyer, aki a legmagasabb kauciót teszi le készpénzben” – vázolta fel a versenyhelyzetet a virágüzlet főnöke. Elmondta, hogy a lakáshiány következtében az árak az égbe szöktek, és a minőség a mélybe zuhant.

“Van úgy, hogy egy lakást 6-7 ember bérel ki együtt, sőt az is előfordul, hogy csak egy ágyat bérelnek. Néha ketten bérelnek egy ágyat, amelyet felváltva használnak” – idézte fel a háború előtti helyzetet idéző lakásviszonyokat a megszólaló.

Dublin magas árai egyáltalán nem jelentenek kivételt az Európai Unió ingatlanpiacán, ahol a lakbérek átlagosan 19%-kal, a házak ára pedig 47%-kal növekedett az elmúlt évtizedben. Mindez azt is jelenti, hogy az uniós polgárok éves költségvetésük mind nagyobb részét kell, hogy az ingatlan megszerzésére és megtartására fordítsák. Németországban, az Európai Unió legerősebb államában, ahol magas az életszínvonal, ma azt lehet tapasztalni, hogy minden ötödik család a költségvetése 40%-át lakbérre fordítja. A különböző tiltakozásokban és tüntetésekben ez is benne van egész Európában, de Amszterdamban, Lisszabonban és Milánóban kifejezetten a magas lakbérek ellen tüntettek az elmúlt hetekben. A szélsőjobboldal kihasználja a lakásmizériát: Dublinban azért robbant ki migránsellenes tüntetéssorozat, mert elterjedt a hír, hogy a migránsok miatt nem jut szociális lakás a helyi polgároknak. A magas lakbérek és a gyorsan dráguló házak a szélsőjobb kezére játszanak mindenütt, ezért a mainstream pártok az Európai Parlamentben igyekeznek közös stratégiát kidolgozni, hogy megállítsák az Európai Unióval szemben szkeptikus mozgalmak előretörését a júniusi választásokon.

“Nem lehet paprikaspray-vel, gumibottal és teaserrel megoldani a lakáskérdést, a társadalmi egyenlőtlenséget” – hangsúlyozta az ír parlametben az Emberek a profit előtt mozgalom képviselője. Mick Barry rámutatott arra, hogy nem a migránsok jelentik a problémát, hanem az, hogy kevés az olcsó bérlakás.

“Minden uniós tagállamban törvényes tartózkodási engedély kell ahhoz, hogy valaki szociális bérlakásért folyamodjon. A többi lakás esetében pedig nem a kispénzű külföldiek hajtják fel magasra a lakbéreket” – mondja a Housing Europe főtitkára. Ebben a szervezetben képviseltetik magukat a magán-, a szövetkezeti és az állami vagy önkormányzati szociális lakást kiadó intézmények.

Miért van lakáshiány az Európai Unióban?

“Az állam és az önkormányzatok évtizedek óta megszüntették a szociálislakás-építő programokat, és a piacot átadták a magánszférának” – nyilatkozta Sorcha Edwards, a Housing Europe főtitkára a Politicónak. “Az uniós tagállamok annyira negligálják a szociális lakások ügyét, hogy az építési miniszterek 2013-ben beszüntették a találkozókat, amelyeket csak 2022-ben, a francia elnökség idején kezdtek újra. Így annak fizetjük meg az árát, hogy egyszerűen nincsen uniós politika a szociális lakás helyzet kezelésére.”

Hollandiában a szélsőjobboldal a migránskérdés kihasználásával tört előre, noha nem ez érdekelte elsősorban a polgárokat, hanem az egészségügy és a lakáskérdés. A harmadik helyen a zöld átmenet állt, és csak a negyedik volt a migránsprobléma. “A mérsékelt pártoknak a lakáskérdésre kellett volna koncentrálniuk a migráció helyett” – vonta le a tanulságot Sigrid Kaag, a liberális párt vezére, aki korábban hazája külügyminisztere volt.

“A lakáskérdés immár nemcsak az alsó középosztály, az alacsony jövedelműek problémája, hanem a középosztályé is: a tanárok vagy a rendőrök már nem tudják megfizetni az egyre emelkedő lakbéreket. 50 ezren várnak szociális lakásra a brüsszeli régióban, és Amszterdamban vagy Párizsban éppolyan rossz a helyzet. Ha az Európai Unió pénzt tudott szerezni a Covid elleni küzdelemre, illetve az energiaválságra, akkor ezt a lakásproblémák megoldására is meg kell találnia“ – nyilatkozta a brüsszeli Politicónak Ans Persoons, a brüsszeli régió urbanisztikai államtitkára.