A kezdet, amikor még minden szép volt…

Veres Klára találmánya három éve vált igazán ismertté. Első körben a GVOP K+F pályázatán nyert 50 millió forint segítségével fejlesztette ki a Habiten elnevezésű anyagot. Majd 2007-től a ValDeal Innovációs Zrt. – amely Magyarországon feltalált találmányok hasznosításával foglalkozik – jelentős sajtókampánnyal és professzionális nemzetközi piacra lépéssel egyengette a termék útját. „Bár a ValDeal fő partnere, a Texasi Egyetem mellett működő IC² kutatóintézet ötmillió dollárért azonnal kivitte volna a találmányt az USA-ba, én ragaszkodtam hozzá, hogy Magyarországon valósuljon meg a gyártás” – mondta Veres Klára lapunknak.

HABITEN-ből készült építőanyagok - univerzális megoldásnak tűnt

Magyar befektetők jönnek…

Miután magyar befektetők fantáziát láttak a dologban, tavaly szeptemberben megalakult egy projektcég a találmány megvalósítására, a gyártóüzemek létrehozására. A cég tulajdonosai papíron Bilinszky Ferenc és ifj. Kuremszki Csaba voltak. Utóbbiak mögött azonban a valóságban idősebb Kuremszki Csaba állt, aki állítása szerint összesen mintegy 175 millió forintot fektetett eddig a találmányba. A közismert miskolci vendéglátós egyébként neves pókerjátékos, de ő az egyik legnagyobb magyar adótartozó is: az APEH honlapjának tanúsága szerint idén 10 millió forintot meghaladó adótartozása van a magyar állam felé. A vállalkozó nem titkolja, hogy ellene korábban vagyonosodási vizsgálat folyt. „Az adóhatóság szerint 100 millió forinttal tartozom az államnak, amit természetesen nem ismerek el” – mondta Kuremszki Csaba.

Mertek nagyot álmodni…

A Vekla-5 Zrt. alapító okirata szerint a találmány tulajdonosi jogai a feltalálónál, a használati, gyártási és értékesítési jogok pedig a projektcégnél maradnak. Abban is megállapodtak, hogy mivel a találmány lelke a kristályosító és kötőanyag, a későbbi gyártóknak ezt a szabadalom tulajdonosa szállítja majd. A termék gyártását magyar vállalkozók végezték volna országszerte, 20-60 ezer m3/év gyártókapacitással és a Vekla-5 Zrt. központi irányításával. A tervek szerint a cég holdinggá alakult volna: külön társaság intézte volna a kutatást, az értékesítést és a marketinget. A nagyszabású elképzelések szerint idén augusztus 20-án adták volna át a táti és kartali mintaüzemeket, mintegy 700 milliós beruházással. Ám ebből nem lesz semmi, mivel a céget várhatóan felszámolják. 

Amikor elfogy a pénz…

Idén júniusra a Vekla-5 Zrt-nek 60 milliós tartozása halmozódott fel, amelynek jelentős részét a projektben közreműködő munkatársak díjazása tette ki. Volt olyan dolgozó, aki tíz hónapig ingyen dolgozott, miközben folyamatosan szervezte a feltaláló és a cég nemzetközi szakkiállításon való részvételét (Lyon, München, Arad). Ezek közül volt olyan, amelynek megjelenési költsége csak 40 millió forintba került.

 Csalás az egész, nincs is találmány?

Id. Kuremszki Csaba szerint azért merült ki a kassza, mert Veres Klára sajátjaként rendelkezett a részvénytársaság pénzével. Állítása szerint a 94 millió forint összköltségű pénzügyi tervből még a kartali mintaüzem sem valósult meg. „Veres Klára egyedül, ellentmondást nem tűrően irányította a Vekla-5 Zrt. üzleti folyamatait, beleértve a szerződések megkötését is. Például 7 millió forintért rendelt ruhákat” – mondja id. Kuremszki Csaba, aki szerint mindez tudatos forgatókönyv alapján zajlott: a feltaláló módszeresen, lépésről lépésre ki akarta zárni őt és fiát a projektből, hogy „kicsalja a pénzét”.

Szerinte egyébként Veres Klára nem talált fel semmit, legalábbis neki nem mondta el, hogy mit. Kuremszki úgy véli: a találmányt hivatalosan senki sem vizsgálta meg, az egyébként sem áll szabadalmi oltalom alatt. Így az egész történet nem több egy nagyszabású csalásnál, amelynek érdekében a feltaláló professzionálisan felhasználta a hazai és nemzetközi médianyilvánosságot.

Kosztüm és Ferrari…

Veres Klára úgy véli: a pénzügyi befektető tett bizonyos vállalásokat, ám már januárra elfogyott a pénze. A kartali mintaüzem is létezik, a berendezésre kellett volna 25 millió forint, ám ezt sem kapták meg. Bár valóban rendelt ruhákat, mindösszesen 100 ezer forintért, amiből saját költségén varratott magának és három munkatársnőjének kosztümöket egy szakkiállításra. „Én sem tagja, sem tulajdonosa, sem munkavállalója nem voltam a Vekla-5 Zrt-nek. Így nem is rendelkezhettem a kifizetések felett. Ezt Kuremszki Csabának, mint a felügyelő bizottság elnökének tudnia kellett” – mondta Veres Klára, aki hozzátette: miközben a társaság pénze állítólag elfogyott, Kuremszki Csaba egy 70 millió forint értékű Ferrarit rendelt magának Budapesten, amit apportként akart bevinni a társaságba. Többek között ez verte ki a feltalálónál a biztosítékot. Bilinszky Ferenc a Vekla-5 Zrt vezérigazgatója szerint Kuremszki Csaba minden pénzmozgásról tudott, a céges papírokon rajta van az aláírása.

Mit bizonyítanak a vizsgálatok?

Ha a médiában megjelent – senki által nem ellenőrzött – információkat lehántjuk az ügyről, akkor kiderül: a feltaláló laborvizsgálatok sorozatára, és a találmány „világszabadalmára” alapozza a találmány újdonságát és jóságát. Mint látni fogjuk, ez a hivatkozási kör több szempontból is gyenge lábakon áll, illetve pontatlan. Ám ez nem jelenti azt, hogy nincs találmány, és hogy Veres Klára csaló lenne.

A laborvizsgálatokat a feltaláló kérésére a Budapesti Műszaki Egyetem és az ÉMI Non-profit Kft. végezte. A vizsgálatok 2006-tól folyamatosan zajlottak, amelyek végeredménye egy-egy rövid nyilatkozat lett az anyag széles körű építőipari felhasználhatóságáról. Az első vizsgálatot a BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék laboratóriuma készítette. Várfalvi János professzor, laborvezető az ingatlanmenedzser.hu-nak elmondta: kizárólag az anyagot vizsgálták, amely hőtechnikai szempontból kedvezőnek bizonyult. „A kapott értékek a könnyűbeton paramétereihez közelítettek. De tudtommal az anyag újdonsága nem is ebben áll, hanem a gyors és olcsó előállításban, illetve a sokrétű felhasználási lehetőségben. Ezt azonban nem vizsgáltuk. De nem is zártuk ki, hogy a felhasználás újdonságot tartalmazhat” – mondta a professzor. A részleges vizsgálatnak megfelelően tavaly novemberben ki is adtak egy nyilatkozatot az anyagról. E szerint „a Habiten nevű anyag két alapvető épületfizikai jellemzőjének tág határok közötti változtathatósága lehetőséget teremt az anyag széles körű építőipari alkalmazására”. Ez azonban semmiképpen sem tekinthető hivatalos szakvéleménynek – hangsúlyozza Várfalvi.

Bánky Tamás, az ÉMI tudományos igazgatója hasonlóképpen nyilatkozott lapunknak. A szakember elmondta: az ÉMI által idén januárban kiadott rövid nyilatkozat egyáltalán nem hivatalos szakvélemény. „Ez egy műszaki állásfoglalás, amely feltételesen megerősíti a BME nyilatkozatát. Arról szól, hogy az anyag épületfizikai szempontból széles körben alkalmazható lehet építőipari termékek gyártására. De a lehetőség csak abban az esetben válik ténnyé, ha termék valamennyi műszaki jellemzője vizsgálattal igazoltan ismert lesz, és arra a forgalmazáshoz szükséges építőipari műszaki engedély kiadásra kerül”. Bánky szerint a feltalálóval 2006-ban kezdődött munkakapcsolat azért állt le, mert a megrendelő nem bocsátotta rendelkezésre - többek között - az építőipari engedélyezéshez szükséges teljes körű dokumentációt. Idén tavasszal azonban újra felvették a kapcsolatot, majd közösen összeállítottak egy részletes munkatervet, amelyet egy szerződéstervezetben még márciusban meg is küldtek a feltalálónak. „Erre azonban azóta sem reagált, és nem is hallottunk felőle” – mondja Bánky.

Ideiglenes szabadalom van, végleges oltalom nincs

A találmány újdonsága melletti harmadik érv, hogy az jelenleg – a világ számos országára kiterjedő – ideiglenes szabadalmi oltalom alatt áll. Ez az érv valóban helytálló. „A Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) genfi központja 2009. szeptember közepén hivatalosan közzétette a találmányt” - mondta Frey Júlia szabadalmi ügyvivő, aki a feltaláló felkérésére indította el a megfelelő szabadalmi eljárást a Magyar Szabadalmi Hivatalnál és a genfi WIPO-nál idén márciusban. Erre azért volt szükség, mert a feltaláló eredeti, egy évvel korábban benyújtott leírása nem volt formahelyes. „A jogilag korrekt dokumentáció benyújtása után a WIPO az eredeti bejelentési időponthoz csatolta a bejelentést, majd közzétette a találmányt” – mondta Frey.

Mindez azt jelenti, hogy a találmány az eredeti bejelentés időpontjára visszamenő hatállyal, a világ számos országában megkapta a védelmet az illetéktelen hasznosítással szemben. A találmány részletes leírása tehát nyilvános, az újdonságot tartalmaz, és bárki megtekintheti a WIPO honlapján. Ugyanakkor a szabadalmi jogok teljessége csak a végleges oltalom megadása után érvényesíthető. Ehhez az kell, hogy az alaki vizsgálat után – a bejelentő által kiválasztott országokban – érdemi vizsgálatnak vessék alá a találmányt. „A bejelentőnek a közzétételtől számított hat hónapon belül kell kérnie az érdemi vizsgálatot. Ha ez megtörtént, akár három év is eltelhet az érdemi vizsgálat befejezéséig. Ám egyáltalán nem biztos, hogy egy közzétett szabadalom meg is kapja a végleges oltalmat” – mondja Frey, aki hozzáteszi: ha később a találmány mégsem kapja meg a végleges oltalmat, ennek alapján nem mondhatjuk egy feltalálóra, hogy csaló. Hiszen az újdonságkutatás eredménye alapján a találmány senki más jogába nem ütközik – tette hozzá az ügyvivő. 

A szabadalmi ügyvivő ugyanakkor hangsúlyozza: az ideiglenes oltalom nem alkalmas arra, hogy valaki egy találmány hasznosságát, jóságát igazolja vele. „A szabadalmi vizsgálat ugyanis nem kutatja a találmány piaci hasznosságát, fontosságát. Pusztán arra szolgál, hogy megállapítsák a szabadalmazás törvényi feltételeinek fennállását. A találmány újdonságának megállapítása a Vekla esetében megtörtént” – mondja a szakember, aki egyébként Veres Klára képviseletében egy napon indította el a szabadalmi eljárást a Magyar Szabadalmi Hivatalnál, valamint a genfi WIPO-nál is.

Harc a tulajdonjogért…

Kuremszki Csaba szerint a találmány szabadalmának tulajdonjoga jelenleg őt illeti. „Veres Klára kezdeményezésére 2009. június 21-én megvásároltam a találmány tulajdonjogát nettó 1,25 milliárd forintért. Csak később derült ki, hogy amit eladott nekem, az egy nem létező szabadalom volt. Ettől függetlenül jogutódlással enyém a jog” – mondta idősebb Kuremszki Csaba.

Veres Klára: azt állítja, hogy nem adta el a találmányát

Veres Klára szerint mindez hazugság, az adásvétel ötlete nem tőle származott, a befektető szándékosan megtévesztette őt. Bár valóban aláírt egy adásvételi szerződést, ám abban a hiszemben, hogy az egy feltételes tulajdon átruházásról szól. „Eredetileg mindkét szerződés – a tulajdoni és a használati is – csak a feltételek megvalósulása esetén, 2011-től teljesült volna. Nem is kaptam értük semmiféle vételárat. Fogalmam sincs, ebből a feltételből hogyan lett tényleges tulajdonátszállás” – mondja Veres Klára. Bilinszky Ferenc szerint, aki szintén ott volt a miskolci adásvételi szerződés aláírásánál, Veres Klára szándéka egyértelműen az opciós tulajdonjogra irányult, vagyis ő is Veres Klára verzióját erősíti meg. Mindketten azért írták alá a szerződést, hogy „béke legyen, és haladjon előre a Vekla” – mondta a vezérigazgató.

Amikor a befektetők is összevesznek…

A vitatott tulajdon átruházás előzményeként májusban idősebb Kuremszki Csaba egy új ötlettel állt elő: Veres Klára és ő alapítsanak egy új céget, amelybe a feltaláló vigye be a találmány hasznosítási jogait is (amellett, hogy a feltaláló eladja neki, mint magánszemélynek a találmány feltételes tulajdonjogát). A manőver indoka az volt, hogy mivel Bilinszky Ferenc nem fektetett be pénzügyi forrást a projektcégbe, ezért a befektető nem hajlandó vele tovább együttműködni. Cserébe az új cég fogja finanszírozni a találmányt. A feltaláló belement ebbe, mert „a gyárak felépítése és a munkatársak kifizetése lebegett a szemei előtt”. Id. Kuremszki Csaba ragaszkodott ahhoz, hogy a jogügyleteket dr. Kovács Attila miskolci ügyvédjével hajtsák végre. Ezután közgyűlési határozattal felbontották a Vekla-5 Zrt. szerződését, és létrehozták a Habiten-Vekla Kft.-t, amelybe a feltaláló bevitte a használati jogokat.

Bilinszky Ferenc szerint egyébként nem fedi a valóságot Kuremszki Csabának az az állítása, hogy ő nem fektettetett a cégbe pénzeszközöket. „Ugyanis a tavaszi Construma kiállítás nagy részét én finanszíroztam, mivel id. Kuremszki Csabának már nem volt egy fillérje sem, s nem tudtunk volna kiállítani, ha én nem teszem be az összes tartalék pénzemet” – mondja a vezérigazgató.

Jönnek az erős emberek

A szerződés aláírását követően a szakmai team összehívásra került, de a díjukat nem kapták meg. Ráadásul a befektető közölte: mivel továbbra sincs pénze, a leendő gyárépítő alvállalkozóktól el kell kérni 60-60 millió forintot, mintegy foglalóként, amiből majd kifizetik az elmaradt munkabéreket, és a gyárépítéseket. „Valójában az volt a fő célom, hogy felbontsam a Vekla-5 szerződést, mivel számomra egyértelművé vált, hogy a befektető nem képes sem szakmailag, sem anyagilag a találmányt megvalósítani. Mivel ezt igazolni is akartam a munkatársaim előtt, ezért a Habiten-Vekla Kft. bejegyzését ahhoz kötöttem, hogy a társasági szerződés aláírását követő 48 órán belül a Kuremszkiék a Vekla-5 Zrt. tartozásait kiegyenlítik” – mondta Veres Klára.

Csak ezután szembesült azzal, hogy a Habiten-Vekla Kft. társasági szerződésének 4. oldala szerint ő már térítésmentesen, véglegesen átadta a társaságnak a találmány használati jogát bel és külföldre egyaránt. „Az aláíráskor a 4. oldalon ez a szöveg nem szerepelt, Kuremszkiék ügyvédje sem hívta fel rá a figyelmét. Nyilvánvalóan ez sem állt szándékomban, mint ahogy az sem, hogy 2011. január 31-ig bárkinek is eladjam a találmány tulajdonjogát!” – mondja a feltaláló, aki ezután besokallt, ügyvédet váltott, majd meg akarta szakítani az együttműködést a befektetővel.

Ennek érdekében azonnal törlés iránti pert kezdeményezett a Habiten-Vekla Kft. ellen a cégbíróságon, akarathibára hivatkozva. Amit ugyanakkor később visszavont, állítása szerint fenyegetés hatására. „Miközben gyárépítőkkel tárgyaltam Szentgotthárdon augusztus 2-án, id. Kuremszki Csaba behajtók kísérete mellett kierőszakolta ki tőlem a visszamondó nyilatkozatot, amellyel a céget megtámadtam” – mondja Veres Klára. Miután így a társaságot bejegyezték, Kuremszki Csaba e-mailben közölte a feltalálóval: 5 milliárd forintért bármikor visszaadja neki a jogokat.

Perre mennek

Mint látható, a zavaros történet középpontjában egyrészt a találmány léte vagy nemléte, másrészt egy üzleti vita áll. Kuremszki Csaba úgy véli: ha van találmány, fizessék ki őt, ha nincs, akkor beperli a feltalálót csalásért. Az üzleti vitát minden bizonnyal a bíróság fogja eldönteni. A találmánnyal kapcsolatban ugyanakkor tény: a feltaláló nagy nyilvánosság előtt, többek között az azóta díjtartozás miatt lekapcsolt céges weboldalon, hivatalos szakvéleményekkel rendelkező „világszabadalomként” mutatta be a találmányt. A Veres Klára egyéniségét, munkamódszerét jól ismerők szerint mindez legfeljebb figyelmetlenség, de nem csalás. Monostori György építési vállalkozó, 13 éve ismeri a feltalálót. Szerinte Veres Klára sikeres építészként egyáltalán nem szorul rá, hogy csalással szerezzen magának pénzt. „Kétségtelenül szenvedélyes ember, aki néha hajlamos a túlzásokra, de ettől még nem bűnöző” – mondta. Bilinszky Ferenc, a Vekla-5 Zrt. vezérigazgatója szerint a feltaláló határozott, erős asszony, aki „miután érzékelte, hogy el akarják lopni tőle a találmányt, egy ponton nagyon befeszült”.

Időközben Veres Klárának sikerült több új befektetőt is találnia. Egyikük az építőiparban tevékenykedő vállalkozó, Bíró András. Ő visszaadná a Kuremszki család befektetett közel 100 millióját a törvényes kamatokkal együtt. A család azonban ragaszkodik az 5 milliárd forint „végkielégítéshez”, amit az üzemépítő nem tud, és nem is akar teljesíteni, mivel szerintük nincs ilyen jogcímen követelése. Bíró jogászai szerint jelen pillanatban a találmány tulajdonjoga a feltalálónál van, így még a per kockázatát is vállalnák a milliárdos üzleti haszon reményében.

Utólag a cikkhez:

A pénzügyi befektető feljelentette a feltalálót. Idősebb Kuremszki Csaba, a Vekla projekt volt pénzügyi befektetője - fia kíséretében - sajtótájékoztatót tartott a VEKLA-5 Zrt. és a HABITEN-VEKLA Kft. körül kialakult botrány hátteréről szerdán. A budapesti étteremben megtartott sajtótájékoztató csekély érdeklődés mellett kötetlen beszélgetéssé alakult át. Kuremszki Csaba elmondta: a botránnyal összefüggésben csalás és sikkasztás miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a miskolci rendőrségen november 3-án.

Ember Zoltán