A lap cikkének szerzője, Alexander Krenn szerint a magyar kormány által kivetett különadó arra szolgál, hogy kiszorítsák a piacról a stratégiailag fontos ágazatokban pályán lévő külföldi vetélytársakat.
A befektetési alapokból tavaly először kivették a pénzt, majd többet tettek vissza a befektetők, így összességében nőtt az általuk kezelt vagyon. A kockázatok a nemzetközi piacokról azonban még nem tűntek el, arról, hogy mire lehet számítani, az OTP Alapkezelő sajtótájékoztatóján tudhattunk meg többet.
Az orosz kormányfő szeretné, ha a befektetők megfontoltan határoznának, ugyanis attól tart, hogy a jelenlegi helyzetben politikai és nem gazdasági alapon döntenek tőkéjükről. Ezért vezetik be az ideiglenesnek nevezett korlátozást.
A Magyarországon dolgozó külföldi vállalatok fele szerint idén még nem tudják elérni a koronavírus-válság előtti szintet, amit az is nehezít, hogy több problémával is meg kell küzdeniük. Ezek közül kiemelkedik a munkaerőhiány, de sokan nem elégedettek a korrupciós helyzettel sem. Ugyanakkor soha ilyen sokan nem mondták, hogy nem bánták meg, hogy ide hozták a cégüket – derül ki a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) friss felméréséből. A bemutató sajtótájékoztatón Varga Mihály arról is beszélt, miben közelítettük meg Ausztriát.
Tavaly a legtöbb esetben német állampolgár vett ingatlant Magyarországon, őket a kínaiak követték. Hiányuk előbb-utóbb érezhető is lesz, főleg a főváros belső kerületeiben csökkenhetnek az árak.
Az ellenállás kis körei lettek a befektetőket mágnesként vonzó kies falvak és városkák lakói, sorra mondanak nemet a környezeti szempontokra fittyet hányó pénzembereknek. Nekik is üzent Orbán Viktor az augusztus 7-én aláírt kormányrendelettel.