Kilenc tipp és egy elgondolkodtató ábra a gyereknevelésről a 44 kommunikációs modell című könyvből.
Ha valaha is próbáltuk kiszedni egy gyerekből, hogy mi történt aznap az iskolában, vagy megmagyarázni egy kétévesnek, miért ne etesse mosóporral a macskát, tudhatjuk, hogy a hatékony kommunikációt olykor nehezebb elérni, mint egy háromismeretlenes egyenletet megoldani. Álljon hát itt néhány ötlet gyermeknevelési szakértőktől.
1. Mutassunk jó példát!
A tettek hangosabban beszélnek, mint a szavak. Honnan is értené meg egy gyerek, hogy nem szabad ordibálni, ha mi is ordibálunk vele?
2. A tartalmat javítsuk, ne a formát!
Ha a kicsi azt mondja: „rajzolom pacikat”, az teljesen rendben van, amíg valóban lovakat rajzol.
3. Legyünk következetesek
A nem az nem. Akkor is, ha a gyerek országos hisztit rendez a bolt közepén. Csak olyan fenyegetés hagyja el a szánkat, amelyet tekintélyvesztés nélkül vissza tudunk vonni. Tehát ne mondjuk, hogy „ha nem hagyod abba, nem megyünk nyaralni”!
4. A fenyegetéseket azonnal váltsuk be
A gyerekek gyorsabban és hatékonyabban tanulnak a büntetésből, ha azonnal végrehajtjuk. Ahelyett, hogy egy egész hétre elvennénk egy játékot (hosszú időtartam, kis hatás), vegyük el inkább tízszer két percre (rövid időtartam, nagy hatás).
5. A tettet dicsérjük, ne a gyereket
Jobb azt mondani: „Ezt ügyesen csináltad!”, mint hogy: „Ügyes vagy!”.
6. Hagyjuk figyelmen kívül a helytelen viselkedést
Ha egy gyerek nem az elvárásainknak megfelelően viselkedik, de sem ő, sem más nincs veszélyben emiatt, legjobb, ha figyelmen kívül hagyjuk ahelyett, hogy leszidnánk (szelektív figyelem).
7. Ajánljunk választási lehetőséget
Engedjük, hogy a gyerek választhasson, de egyszerre legfeljebb két dolog közül, és csak akkor, ha értelmes alternatívát tudunk ajánlani (a fogmosás esetében például nincs ilyen).
8. Azt mondjuk meg a gyereknek, hogy mit tegyen, ne pedig, hogy mit ne
Jobb arra kérni, hogy lassítson, mint arra, hogy ne fusson.
9. Tegyünk fel könnyen megválaszolható kérdéseket
Ha azt kérdezzük egy gyerektől, milyen napja volt az iskolában, arra legalább olyan nehéz válaszolnia, mint nekünk arra, hogy milyen hónapunk volt 2014 márciusában.
A felnőttek is gyerekek voltak valamikor: ezek a kommunikációs szabályok így minden életkorra alkalmazhatók.
A fenti cikk Mikael Krogerus és Roman Tchappeler 44 kommunikációs modell című könyvének szerkesztett részlete.
Hogyan fejezzük ki magunkat úgy, hogy megértsenek? Miért értelmezzük különbözőképpen ugyanazokat az üzeneteket? Hogyan adjunk visszajelzéseket? Az elismert szerzőpáros új könyvében bemutatja a legfontosabb kommunikációs elméleteteket, és a bonyolultabb modelleket is szórakoztató ábrákkal szemlélteti. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.