Aligha ad lendületet az EU bővítési politikájának Izland friss csatlakozási kérelme. A három jelenlegi tagjelölt, Horvátország, Törökország és Macedónia közül csak az előbbi számíthat arra, hogy belátható időn belül felvételt nyer. Igaz, egyelőre Zágráb kilátásait is rontja, hogy Szlovénia egy területi vita miatt hónapok óta blokkolja több tárgyalási fejezet lezárását Horvátországgal. Miután Olli Rehn bővítésért felelős EU-biztos közvetítési kísérletei tavasszal kudarcba fulladtak, valószínűleg kútba esett az a menetrend is, amely szerint a tárgyalások idei lezárása után Horvátország 2011 első félévében – a magyar EU-elnökség alatt – válhatott volna az unió tagjává.

Horvátország és Izland két-három éven belül elképzelhető csatlakozása után brüsszeli elemzők szerint az EU hosszú időre leeresztheti a sorompót. Horvátországgal együtt 2005 őszén Törökország is megkezdte ugyan a tárgyalásokat, ám sokkal lassabban halad. Ciprus ellenállása, no meg néhány meghatározó régi tagállam – mindenekelőtt Franciaország, Németország, Hollandia és Ausztria – közhangulatának és kormányzati politikájának a megváltozása miatt. Még kilátástalanabb helyzetben érezhetik magukat a 2003-as thesszaloniki EU-csúcs óta „európai perspektívával” kecsegtetett nyugat-balkáni államok – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró és Szerbia –, amelyek mintha a tagjelölti státustól is egyre messzebbre kerülnének. Pedig Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is figyelmeztetett nemrég arra, hogy az integráció távolodása a térség stabilitását is veszélyezteti.

Az EU-elnökséget most ellátó Svédország miniszterelnöke, Fredrik Reinfeldt a közelmúltban feltűnést keltve elismerte, hogy az unió megosztott a bővítés ügyében. A kétségeket táplálja, hogy balul sikerült Bulgária és Románia politikai megfontolásokból siettetett csatlakozása. A felkészületlenségük miatt bevezetett „együttműködési és ellenőrzési mechanizmus” keretében az Európai Bizottság (EB) idei féléves jelentésében továbbra sincs szó a különleges felügyelet feloldásáról. Ellenkezőleg, Brüsszel továbbra is elégedetlen a közösségi támogatások szabályos és hatékony felhasználásához elengedhetetlen közigazgatási és igazságügyi reformok és a korrupció elleni harc lassúságával. Az Európai Parlament román szocialista képviselői már az EB-jelentés e heti megjelenése előtt tiltakoztak, egyebek közt kifogásolva, hogy Brüsszel sem technikai, sem pénzügyi segítséget nem ad a kifogásolt hiányosságok megszüntetéséhez.