A Vajdaság autonómiáját részben helyreállító tartományi statútum elfogadásával lezárulhat egy húszéves korszak: az akkori szerb elnök, Szlobodan Milosevics 1988 októberében szüntette meg az önkormányzatot, s azóta folyamatosan kizsákmányolták a tartományt - mondta a HVG-nek Egeresi Sándor, a vajdasági parlament elnöke.

HVG: Miért fontos a statútum a helyi magyarságnak?

E. S.: Október 15-e óta a Vajdaságban nincsenek kisebbségek, csak egyenlő jogokat élvező nemzeti közösségek. A csoportokat képviselő nemzeti tanácsokból terveink szerint olyan tanács jönne létre, amelynek harminc tagja közül 15 szerb lenne, a továbbiakat a többi közösség adná. A tanács nem lenne egy újabb, második parlament, ám döntő szerepet kapna a nemzetiségeket érintő határozatok meghozatalában. A népek egyenjogúságát azzal is szeretnénk bizonyítani, hogy a szerbek annak ellenére sem kerülnek többségbe a testületben, hogy vajdasági részarányuk 65 százalék.

HVG: Egyesek keveslik az eredményeket, és azt mondják, a statútum jóval kevesebbet ad, mint az 1970-es években, a titói Jugoszláviában megszerzett autonómia.

E. S.: Mi is többet szerettünk volna, de nem léphettünk túl a 2006-os szerbiai alkotmány keretein, nem lehetett szó saját bírói, törvényhozói jogokról. A Vajdaság ugyanakkor visszakapja a húsz évvel ezelőtt központi tulajdonba került tartományi vagyon jelentős részét. A személyi jövedelem- és az általános forgalmi adóból visszajutó összeg pedig a tartományi bevételek közel 50 százalékát teszi ki. Ma az alkotmány csak a vajdasági bevételek 7 százalékának a helyben maradását szavatolja. Az is fontos, hogy törvényeket nem hozhatunk ugyan, ám a végrehajtó tanács helyébe lépő kormány törvényerejű határozatokat fogadhat el.

HVG: Mekkora az esélye annak, hogy a szerb parlament jóváhagyja a statútumot, hiszen már most sokan szeparatizmust kiáltanak?

E. S.: Meglepne, ha a Vajdaságban kormányon lévő pártok, amelyek megszavazták a statútumot, Belgrádban nem támogatnák a dokumentumot. Bízom abban, hogy a törvényhozás novemberben napirendre tűzi a statútumot, decemberben pedig kihirdethetem a vajdasági alkotmányt, amely 2009. januárban már életbe is léphet. A statútumnak egyébként semmi köze a szeparatizmushoz, azok beszélnek elszakadási törekvésekről, akiknek fogalmuk sincs, miképpen oldják meg Szerbia és azon belül a Vajdaság gondjait. Kampányt tervezünk indítani a dokumentum megismertetésére, mert a szeparatizmussal fenyegetőzők csak a tájékozatlanokat tudják manipulálni.