Furcsán áll Szerbiában az autonómiák ügye. A 2006-os alkotmány szerint két, önkormányzattal rendelkező terület van az országban, ám az albán többségű Koszovó kilencévi nemzetközi ellenőrzés után idén februárban önálló állammá vált, a Vajdaság az utóbbi húsz évben pedig csak névleges autonómiával rendelkezett. Közben Szerbia és Montenegró határán a többségében muszlim vallású bosnyákok lakta Szandzsák polgárai nem hivatalos, ám széles körű autonómiában élnek. A politikát a helyi pártok uralják, a szerbiai átlagnál jóval magasabb az adót nem fizető feketevállalkozók és -alkalmazottak aránya, s a helyiek számára legalább annyira fontosak a Boszniához fűződő üzleti és családi szálak, mint a "főváros", Novi Pazar és Belgrád viszonya. A szandzsákiak néha előállnak ugyan hivatalos autonómiatervükkel, ám Belgrád hallani sem akar egy újabb önkormányzati terület létrehozásáról, és lényegében a helyieknek is megfelel az évek óta kialakult status quo.

Az autonómiák állóvizébe dobott követ a múlt héten az újvidéki parlament. A kormánypárti szerb és a magyar képviselők szavazataival elfogadta a tartományi jogkörök kibővítéséről szóló statútumot, amely 14 pontban 26 területen - egyebek mellett gazdaság, oktatás, kultúra, tájékoztatás és nyelvhasználat - szabályozza a Vajdaság jogait. A dokumentum magasabb rangra emeli a vajdasági hatalmi szerveket: a tartomány élén a jövőben nem titkárok, hanem miniszterek állnak, és a végrehajtó jogkör a kormányfő kezében összpontosul. "A magyaroknak azért is fontos a Vajdaság súlyának növekedése, mert pártjaink jóval eredményesebbek lehetnek tartományi szinten, ahol nemzettársaink részaránya 15 százalékos, mint a szerbiai politikában, hiszen az ország polgárainak csak 2-3 százaléka magyar" - mondta Újvidéken a HVG tudósítójának Józsa László, a vajdasági magyarok érdek-képviseleti szervének, a Magyar Nemzeti Tanácsnak az elnöke. A tartományi alaptörvény másik érdeme szerinte, hogy a saját brüsszeli képviseletet is akaró Vajdaságot még inkább az EU-hoz való közeledés motorjává teszi.

A statútum nem csak a magyaroknak és a többi kisebbségnek fontos. A vezető szerb pártok azért álltak ki a regionalizálódáshoz vezető dokumentum mellett, mert a milosevicsi időkben Belgrád a végletekig központosította Szerbiát. Még ma is a fővárosban hoznak meg minden fontos és kevésbé fontos döntést, ha például valaki telefonvonalat akar rendelni a Vajdaságban, az igent Belgrádban mondják ki. A helyi üzletemberek szerint az eddigi túlzott centralizáció is akadályozza, hogy talpra álljon a fontos közlekedési utak mentén fekvő, jelentős ipari és mezőgazdasági hagyományokkal bíró Vajdaság.

Míg a vajdasági szerbeknek elég lenne a tartományi autonómia, a statútum elfogadása nem jelenti azt, hogy a magyarok lemondtak volna a kisebbségek által kért személyi vagy területi autonómiáról. Sorsdöntő lehet, mikor sikerül a magyar pártoknak elérni, hogy az észak-bácskai tömbmagyarság ismét egy közigazgatási körzetbe tartozzon. Szlobodan Milosevics szerb, majd jugoszláv államfő 2000-ig tartó hatalma idején ugyanis több bácskai várost - Kanizsát, Adát és Zentát - a Tisza túlpartján lévő Bánáthoz csaptak, hogy szétrobbantsák a "magyar szigetet", s a fontosabb településeket a szerb többségű Nagykikinda ellenőrzése alá vonják. "Van esély arra, hogy a szerb kormány kiigazítja a földrajzilag igazolhatatlan közigazgatási határokat. Borisz Tadics szerb elnök is előzetes ígéretet tett erre, igaz, az elnökválasztási kampány hevében, zárt ajtók mögött, de az ígéret mégiscsak elhangzott" - hangsúlyozta Józsa.

A nacionalista ellenzéki erők már múlt szerdán, az újvidéki voksolás másnapján megkongatták a vészharangot. A Szerb Radikális Párt (SZRSZ) szerint a Szerbia föderalizálásán munkálkodó vajdaságiak végül ugyanoda jutnak, mint a Jugoszláviából kiszakadt tagköztársaságok. "Az USA és az EU azt akarja, hogy Szerbia szétessen" - nyilatkozta a minap Belgrádban az SZRSZ frakcióvezetője, Dragan Todorovics. Az SZRSZ-ből kivált és a Szerb Haladó Pártot pár napja megalakító egykori radikálisok a vajdasági autonómia ügyében egyetértettek korábbi párttársaikkal. "Az alkotmánybíróságnak kell válaszolnia arra, hogy a statútum összhangban áll-e az alkotmánnyal. Az viszont egyértelmű, hogy a tartományban erősödnek a szeparatisták" - jelentette ki a múlt héten a pártot vezető Tomiszlav Nikolics.

A Vajdaság ügye miatt néhány napra még Koszovó is lekerült a szerbiai lapok címoldaláról, bár a sajtó nem kevés kárörömmel foglalkozik azzal, hogy Montenegróban véres zavargások törtek ki amiatt, hogy Podgorica elismerte az albán többségű tartomány függetlenségét. Belgrádi források szerint Montenegró az EU nyomására - az integráció felgyorsítása érdekében - hozta meg a szerbek által árulásnak tartott döntést, a Koszovót Podgoricával egy napon elismerő Macedóniában viszont a lakosság harmadát kitevő albánok kényszerítették ki. A belgrádi lapok - így például az inkább a kormányzathoz húzó Blic című napilap - értesülése szerint a helyi albánok nem hivatalos csatornákon keresztül újabb felkelést helyeztek kilátásba, ha a volt jugoszláv tagköztársaság nem mond igent Koszovó államiságára.

NÉMETH ANDRÁS / ÚJVIDÉK