A kínai császárság 1911-es bukásával és az első világháború kitörésével a rivális nagyhatalmak érdeklődését elvesztő, lényegében önálló Tibetet már röviddel a Kínai Népköztársaság 1949-es kikiáltását követően "felszabadítással" fenyegette meg Mao Ce-tung, aki 1950-ben váltotta be a szavát. Egy évvel később írták alá az úgynevezett 17 pontos egyezményt, amely papíron garantálta Tibet autonómiáját, a buddhista vallás tiszteletben tartását, ugyanakkor lehetővé tette a kínai közigazgatás bevezetését és legitimálta a megszálló katonaság jelenlétét. 1959. március 10-én fegyveres felkelés tört ki, amelyet a kínaiak levertek, a tartomány vallási és politikai vezetője, a 14. dalai láma - akit 1937-ben, 2 évesen minősítettek elődje reinkarnációjának - minisztereivel és 80 ezer hívével Észak-Indiába menekült.

Peking 1965-ben létrehozta a Tibeti Autonóm Területet, amelyről leválasztotta és a szomszédos tartományaihoz csatolta a történelmi Tibet egy részét. Egy évre rá a kulturális forradalom elérte a területet, a vörösgárdisták számos kolostort leromboltak, a Buddha-szobrok jó részét megsemmisítették, a szerzeteseket pedig világi életre kényszerítették. A szigort csak az 1970-es évek végén, Mao halála után enyhítették, ám 1950-1976 között a kínai uralomnak tulajdonítják 1,2 millió tibeti halálát, és hogy a 6254 kolostorból csupán 13 maradt fenn.

A dalai láma 1988-ban jelentette ki, hogy Tibet függetlensége helyett az autonómiára törekszik, amelyet az 1951-es megállapodás ellenére sem teremtettek meg. A dalai láma reinkarnációjának megtalálásában kulcsszerepet játszó és a tibeti buddhisták második számú vallási vezetőjének tartott pancsen láma személye körül 1995-ben konfliktus tört ki. A dalai láma a 6 éves, egy észak-tibeti nomád családban született Gedün Csötyi Nyimát nevezte meg a korábban elhunyt pancsen láma utódának, őt azonban a kínaiak házi őrizetbe helyezték, ahonnan azóta sem került elő. Egy 1792-es szerződésre hivatkozva a kínaiak maguknak követelték a végső szót a lámák kijelölésében, és 1995-ben a ma 18 éves Gyancen Norbut választották pancsen lámának. Az utódlási vitát lezárni próbáló dalai láma - az ő képmásának birtoklásáért Tibetben börtön jár - tavaly novemberben megpendítette, hogy az évszázados hagyományokkal szakítva esetleg a tibetiek választhatnák meg az utódját, vagy akár megteheti ő is, még a halála előtt.