Piros-fehér színben úszik ezekben a napokban Szófia, ahol a gyerekektől az üzletembereken és a politikusokon át az idősekig mindenki színes kitűzőket és karkötőt hord. Egy több évszázados babona szerint ugyanis ha március végéig, rügyfakadásig viselik a szeretteiktől, barátaiktól kapott kis díszt, egész évben egészségesek maradnak. Amolyan balkáni Valentin-napként egész üzletág épült erre a szokásra, városszerte egymást érik az árusok, akik a legkülönfélébb formában és méretben kínálják a kitűzőket 1-2 euróért. Merthogy Bulgáriában - így a Szófia belvárosában lévő bolhapiacon is - már többnyire euróban, és nem bolgár levában számolnak. Az euró nem a 2007. januári uniós csatlakozással került a köztudatba, az 1996-os pénzügyi válság utáni stabilizáció érdekében a leva árfolyamát előbb a német márkához, majd öt éve - az uniós pénz bevezetéskor - az euróhoz rögzítették (1 euró = 1,995 leva).

Talán épp az egészségféltő babona és az egészségügy katasztrofális helyzete miatt időzítette március elejére az ellenzék a szocialista-liberális kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványt. A kezdeményezést erősítette, hogy az alacsony bérek, a rossz munkakörülmények, a túlórák miatt az utóbbi hetekben orvosok és nővérek is többször tüntettek. A biztos parlamenti többséggel rendelkező koalíció azonban könnyedén leszavazta az ellenzéket. Pedig a lakosság igencsak egyetért abban a jobboldallal, hogy a kórházak siralmas állapotban vannak, burjánzik a korrupció, és a betegek évente legalább 1 milliárd leva hálapénzt fizetnek ki. Szergej Sztanisev szocialista párti kormányfő a vitában elismerte: "Bulgária nem tökéletes ország", és sokat kell még dolgozni azért, hogy az életszínvonal elérje az uniós szintet.

A mindössze tíz hete EU-tag Bulgária egyelőre a többi kelet-európai uniós államhoz és a vele együtt csatlakozott Romániához képest is le van szakadva. Pedig a jobboldal által végrehajtott korábbi reformok sok eredményt hoztak, a makrogazdasági mutatók például az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti feltételek majdnem mindegyikének megfelelnek, és a fejlődés a mindennapi életben is tetten érhető. Különösen Szófiában látványos a változás a néhány évvel korábbi állapotokhoz képest, de a vidéki városokban is látható előrelépés.

Szófiában a legfeltűnőbb az autópark lecserélődése. Tíz éve még szovjet gyártmányú járművek uralták az utcaképet, de ezek mára szinte eltűntek, és a pár éve megjelent használt nyugati autók mellett egyre több az új modell, sőt nem ritka a méregdrága Mercedes, BMW és Volvo sem, a belvárosban pedig már Maserati-szalon is működik. "Nem panaszkodom - mondta a HVG-nek a Maserati-kereskedés vezetője -, tavaly négy autót adtunk el, az idén pedig már most ötre van előjegyzésünk."

Ha lassan is, de kialakulóban az a réteg, amelynek telik a havi átlagbér akár 130-szorosába kerülő luxusautókra, és az sem okoz nekik gondot, hogy a nemrég nyílt két szófiai pláza nyugati árszintű divatüzleteiben költsék a pénzüket. A gyorséttermek, kávézók, multiplex mozik "vevőköre" pedig még ennél is szélesebb. A gondtalan shoppingolást persze egyelőre kevesen engedhetik meg maguknak, az emberek többsége láthatóan jobbára nézelődni tér be a világvárosokból ismert márkás divatüzletekbe. A fizetőképes kereslet azonban élénkülőben, és ingatlanpiaci szakemberek szerint az idei a plázák éve lesz: országszerte legalább egy tucat bevásárlóközpont épül. A napokban például egy máltai cég kapott engedélyt, hogy 80 millió eurós beruházással üzletközpontot építsen Szófiában.

A fővárosban immáron állandósult a csúcsforgalom, de az utakon egymást érik a kátyúk, és megoldatlan a parkolás. Fizetős parkolóövezetek nincsenek, a gyalogosok dolgát a járdákra felálló gépkocsik mellett az is nehezíti, hogy nekik is lépten-nyomon gödrökkel, lyukakkal kell megküzdeniük. A tömegközlekedéssel is gondok vannak az 1,2 milliós fővárosban, ahol csak egy metróvonal működik, igaz, előkészületben a részben uniós pénzből finanszírozandó második szakasz. Üdítő színfolt viszont a sétálózónává átalakított Vitosa bevásárló utca.

Az ingatlanpiacnak az ír és a brit befektetők adtak lendületet, akik nem csupán a tengerparton vagy a síelésre alkalmas hegyi üdülőhelyeken, hanem a fővárosban is vásárolnak, kifejezetten spekulációs célzattal. Az árak az utóbbi egy évben 15 százalékkal emelkedtek országszerte, Szófiában például átlag 660 eurós négyzetméteráron hirdetnek új lakásokat. A felújításra szoruló épületekkel teli fővárosban úton-útfélen építkeznek, a foghíjas telkeken mindenfelé iroda- és társasházakat húznak fel, a külső részeken lakóparkok épülnek. A laza építési előírások miatt egyelőre jószerével mindenki azt épít, amit akar. Az újgazdag ízlésvilág különösen a főváros legdrágább részén, a helyi Rózsadombnak számító Vitosa-hegy oldalában szembeötlő. A kilencvenes évek végére igencsak lepusztult fekete-tengeri üdülőhelyeken az utóbbi évek nyugati tőkéből finanszírozott beruházásai nyomán mára egymást érik az új hotelek. A figyelem most a délnyugati országrészre irányul, ahol a Banszko síparadicsomban 1 millió négyzetméternyi üdülőközpont építését tervezik.

Soha nem volt még olyan magas az átlagfizetés a rendszerváltás óta, mint tavaly - ami európai mércével mérve még így is igen alacsony. A legjobban fizetett szófiaiak a hivatalos statisztikák szerint átlagosan havi 514 levát vittek tavaly haza, míg vidéken a havi keresetek épphogy elérték a 400 levát. Ebből a szűkös megélhetésre sem igen futja, ezért aki csak teheti, pluszmunkát vállal, több állásban dolgozik, még ha többnyire nem is hivatalosan. Az igazán tehetős réteget alig 100 ezer főre teszik, ők rendelkeznek a Bolgár Nemzeti Bank adatai szerint a 6 milliárd leványi lakossági megtakarítás 40 százalékával. A nyugdíjasok helyzete szinte reménytelen, átlagosan 75 levát kapnak havonta kézhez, elkeseredésükben többször is tüntettek az utóbbi hónapokban, érdekképviseleteik azt követelik, hogy a költségvetési többletből emeljék fel járandóságukat.

"Tovább erősödhet az elégedetlenség az uniós csatlakozással" - állította a HVG-nek Daniel Szmilov, a szófiai Liberális Stratégiai Központ szakértője, arra utalva, hogy a januári belépés óta máris megszaporodtak a rossz életkörülmények miatti demonstrációk. "Az eufóriával fogadott tagság - magyarázta a politológus - felszínre hozta az életszínvonalbeli különbségeket. Az embereket hidegen hagyja, hogy a makrogazdasági mutatók kiválóak, amikor nem vagy csak nehezen tudják kifizetni a számláikat." A kezdeti EU-lelkesedés mára érezhetően elillant, hamar kiderült, hogy a tagság nem hozott gyors életszínvonal-változást, ám - jegyezte meg Szmilov - a bolgárok büszkék arra, hogy határátlépéskor az EU-ban immár az uniós polgároknak fenntartott folyosón közlekedhetnek.

TÁLAS ANDREA / SZÓFIA