A bizalom hiánya
Afrikában egyre nagyobb szerepet játszanak a muszlim segélyszervezetek, de a 2001.
Afrikában egyre nagyobb szerepet játszanak a muszlim segélyszervezetek, de a 2001. szeptember 11-ei merényletek óta tevékenységüket az Egyesült Államok egyre nagyobb gyanakvással nézi. A szaúdi, kuvaiti vagy líbiai pénzekből támogatott szervezetek némelyikének követeléseit be is fagyasztotta az amerikai pénzügyminisztérium, arra hivatkozva, hogy Afrikában forrásokat gyűjtenek az al-Káida terrorhálózat számára. Ezzel vádolták meg például tavaly októberben a Muszlim Afrikai Segélyügynökséget (IARA), amely pedig három évvel korábban még amerikai forrásokat kapott Mali északi részén végzett segélymunkára. Washington kérésére Mauritániában, Maliban és Csádban független muszlim szervezetek által működtetett árvaházakat zártak be. Idris al-Hareir, a Világ Muszlim Felhívásának Társasága (WICS) segélyszervezet vezető tisztviselője elismerte, hogy munkájuk része a Korán-oktatás, de - tette hozzá - a muszlim vallás felvétele nem feltétele a segélynek.
Márpedig az olyan szervezetek, mint például a WICS is, egyre fontosabb szerepet játszanak Afrika bizonyos részein a vallási vezetők megnyerésében, akik nélkül sok esetben szinte lehetetlen elfogadtatni az emberekkel a külső segítséget. A tanulatlan falusi elöljárók sokszor ugyanis ellenzik például a gyermekbénulás elleni védőoltást vagy az AIDS terjedését akadályozó óvszer használatát. Nigériában - Afrika legnépesebb országában - még muszlim politikusok, sőt magasabb rangú vallási vezetők is azért akadályozták meg 2003-ban a gyermekbénulás elleni oltást, mert azt állították, hogy a vakcinát a Nyugat HIV-vírussal fertőzte meg az iszlám elleni háború keretében. A tiltás megosztotta a befolyásos muszlim elitet is, aminek végül az lett a következménye, hogy a gyermekbetegség ismét felbukkant olyan helyeken, ahonnan egyszer már sikerült száműzni.