Áttörték ismét az ezermilliárd dolláros lélektani határt a katonai kiadások világszerte tavaly - állapítja meg a tekintélyes stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) múlt héten közzétett legújabb tanulmánykötetében. Az intézet által vizsgált 159 ország 8 százalékkal többet, összesen 1035 milliárd dollárt fordított fegyverkezésre. Mindez elvben azt jelenti, hogy a világ minden egyes lakója 162 dollárt költött fegyverkezésre. A helyzet azért is figyelemre méltó, mert a globális hadi kiadások - az inflációt nem számítva - alig 6 százalékkal maradnak el a hidegháborús időszak 1987-1988. évi rekordszintjétől.

A fegyverkezési spirált az USA pörgette fel - mutatnak rá a SIPRI elemzői. A világ hadibüdzséjének közel fele az Egyesült Államokra jut, és a Washington által elköltött évi 455 milliárd dolláros summa több az utána következő 32, katonailag legerősebbnek számító ország összesített hadi kiadásánál. Washington a terrorizmus elleni globális küzdelemre hivatkozva a 2001. szeptember 11-ei New York-i terrortámadás óta eltelt négy évben a szokásos éves védelmi költségvetéséhez még hozzácsapott 346 milliárd dollárt, és mint azt a SIPRI szakértői is hangsúlyozzák: valójában a külföldi, azon belül is az iraki és az afganisztáni hadműveletekre költött dollármilliárdok duzzasztották fel világszerte a katonai kiadásokat.

HVG

Messze az USA költi a legtöbbet a fegyverekre - ebben általános az egyetértés a témával foglalkozó kutatóintézetek között, amelyek ugyanakkor számos ország esetében lényegesen eltérő adatokat közölnek a hadi kiadásokról. Közéjük tartozik például Kína és Oroszország: a téma két másik tekintélyes szakértője, a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) és a washingtoni Fegyverzetcsökkentési és Leszerelési Szervezet (CEAC) szerint e két ország szán az USA után a legtöbbet fegyverarzenáljának a bővítésére. Becslésük alapján Oroszország 65, Kína 56 milliárd dollárt fordított e célra tavaly. Ezzel ellentétben a SIPRI csak az ötödik, illetve a nyolcadik helyre teszi a két szóban forgó országot. Igaz, megjegyzi, a hivatalosan közöltekhez képest 70 százalékkal többre, 35,4 milliárd dollárra becsüli Peking tavalyi hadi kiadásait. Oroszország a fegyverkereskedelem terén is jeleskedik: az utóbbi négy évben a hagyományos fegyverek exportjában az első helyre tornászta fel magát, maga mögé kényszerítve az USA-t, az importőrök sorában viszont Kína és India fej fej mellett áll az élen. Figyelemre méltó az is, hogy a SIPRI-listán szereplő 159 ország katonai kiadásainak kétharmadát öt "nagyhatalom" - az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Japán és Kína - adja.

A hadibüdzsék még magasabbak is lehetnek - figyelmeztetnek a SIPRI szakértői -, hiszen számos ország a katonai akcióinak végrehajtásához szükséges feladatok egyre nagyobb hányadát, így a kiképzést, szállítást, logisztikát sokszor "bérmunkában", külső vállalkozókkal végezteti el, amelyeket aztán nem számít a védelmi kiadásokba. Az ilyesfajta "forráskihelyezések" nagysága az utóbbi másfél évtized alatt megkétszereződött, és 2004-ben még a legóvatosabb becslések szerint is meghaladta a 100 millió dollárt. Az sem mellékes, hogy a gazdag "északi" országok éves katonai költségvetése valamivel nagyobb, mint a szegény "déli" országok külföldi adóssága együttvéve, és a 2001-ben nyújtott fejlesztési támogatások tízszeresére rúg.

Az amerikai hadiköltekezést a szuperhatalmi státus újabb megerősítésével magyarázzák a szakértők. Az iraki és az afganisztáni "hadjáratok" mellett a Pentagon mostanában a hidegháború óta az egyik legnagyobb haderő-átszervezésébe fogott, beleértve világméretű haditámaszpont-hálózatának átrendezését is (lásd Bázisszemlélet című írásunkat). Eközben újfajta fegyvereket is tesztelnek a "laboratóriumokban", ami Jimmy Carter amerikai exelnököt is megszólalásra késztette. Az exelnök az atomsorompó-egyezmény nemrég kudarccal véget ért felülvizsgálati konferenciája alkalmából, a Párizsban megjelenő The International Herald Tribune napilap számára írt véleményében azért háborgott, mert a Bush-kormányzat nagyhatalmi politikája Janus-arcú. Miközben Washington riadót fúj Észak-Korea és Irán atomhatalmi törekvései miatt, Carter megfogalmazása szerint éppen az USA "erodálja" az atomfegyverek elterjedését megakadályozni hivatott, 35 éve tető alá hozott szerződést. A független katonai elemzők által becsült mennyiség kétszeresét, 480 nukleáris fegyvert tart az USA Európában - állítja ugyanakkor a Natural Resource Council nevű amerikai kutatóintézet. Ezeket titkos katonai megállapodások alapján nyolc - brit, német, olasz, belga, holland és török területen lévő - amerikai légitámaszponton tárolják közelebbről meg nem nevezett "terrorista államok" elrettentésére.

HEIMER GYÖRGY