Bázisszemlélet
Nem kis riadalmat okozott több amerikai város és más település lakóközösségében a Pentagon nemrég nyilvánosságra...
Nem kis riadalmat okozott több amerikai város és más település lakóközösségében a Pentagon nemrég nyilvánosságra hozott ajánlása a tervezett katonai támaszpontok bezárásáról. A már korábban elindított haderő-átszervezés részeként a 425 hazai bázis közül 33-at bezárnának, 29-et összevonnának, emellett további 775 kisebb létesítményt - többnyire a nemzeti gárda kirendeltségi irodáit - megszüntetnének. Washington ily módon a következő húsz évben közel 50 milliárd dollárt takaríthat meg. Másfelől viszont a támaszpont-leépítésekkel több tízezer katonai és civil munkahely szűnik meg, és fájdalmas veszteség, hogy a hadseregnek nyújtott üzleti szolgáltatások elmaradása miatt az érintett települések évek, évtizedek alatt megszokott biztos bevételektől esnek el.
Az érintett szövetségi államok több millió dollárt költöttek lobbistákra, hogy megpróbálják jobb belátásra bírni a döntéshozókat. Csatasorba álltak a politikusok is, nemegyszer pártállásra tekintet nélkül. "Teljes erőnkből küzdünk majd, hogy ne zárják be New London tengeralattjáró-kikötőjét" - fogadkozott többek között Joseph Lieberman, Connecticut állam demokrata szenátora. Sok esélyük azonban nincs. A korábbi, 1988-1995 között elhatározott négy haderő-karcsúsítás során a bezárásra javasolt katonai létesítmények nagy részére lakat került. A menetrend szerint a Pentagon bázisfelszámolási tervét egy függetlennek mondott szövetségi testület előbb véleményezi, és javaslatukat szeptember elején George W. Bush elnök elé terjesztik, aki ha nem emel vétót, akkor a végső döntést, vélhetően szeptember végén, a kongresszusi honatyák hozzák meg.
Bush elnök tavaly augusztusban már bejelentette, hogy a külföldön állomásozó amerikai haderőket is átcsoportosítják: döntően Dél-Koreából és Németországból mintegy 70 ezer katonát kivonnak, egy részüket ismét hazai bázisokra, a többieket pedig új külföldi, köztük kelet-európai állomáshelyre vezénylik. A Pentagon honlapja szerint tavaly márciusban az USA 1,4 millió katonát tartott fegyverben, ebből a határokon túl több mint 257 ezret. Ezen belül Európában 116 ezren szolgálnak, az ázsiai kontingens létszáma pedig közel 100 ezer fő. Sajtóforrások az amerikai haderő külföldi támaszpontjainak számát 600-ra teszik.
Valójában az amerikai fegyveres erők globális elhelyezkedésének legnagyobb átalakítása zajlik a hidegháborús idők óta - mutatnak rá a katonai elemzők. E stratégia kulcseleme, hogy az egykori szovjet fenyegetéssel szemben felsorakoztatott nehézfegyverzetű és nagy létszámú erők helyett új hadrendet alakítsanak ki, amely a közel-keleti és a közép-ázsiai válsággócok, az iszlám terrorcsoportok elleni hadműveletek, és nem utolsósorban a kaukázusi olajvezetékek védelmi igényeihez igazodik.