Két nappal az izraeli-palesztin fronton áttörést hozó múlt keddi sarm-es-sejki csúcs után izraeli katonák tisztázatlan körülmények között megöltek egy palesztin fiatalt a Gázai övezetben, megtorlásul palesztin szélsőségesek félszáz aknát és rakétát zúdítottak zsidó telepekre. Az erőszak azonban ezúttal nem eszkalálódott tovább, sőt az incidensek ellenére újabb gesztusok történtek. Mahmúd Abbász palesztin elnök kilenc, köztük három magas rangú biztonsági vezetőt menesztett, mert nem tudták megakadályozni a palesztin válaszcsapást - amit egy izraeli miniszter "példa nélküli lépésként" üdvözölt. Abbász aztán büszkén számolt be róla, hogy szombaton a Hamász és az Iszlám Dzsihád szélsőséges szervezetek vezetőivel folytatott tárgyalásain sikerült ígéretet kicsikarnia a - január 9-ei megválasztása után elért - de facto fegyvernyugvás megőrzésére. A két iszlámista szervezet taktikájának jelentős elmozdulásaként még abban is megállapodtak, hogy a fegyveres frakciók izraeli erőszak esetén sem reagálnak azonnal, hanem egyeztetnek a Palesztin Hatósággal.

A palesztin megállapodás előtt órákkal Izrael közölte, lehetővé teszi 56 kiutasított palesztin személy visszatérését, ami a Hamász követelése volt. Az izraeli kormány a hét végén beleegyezett 500 palesztin fogoly - várhatóan már lapzártánk után történő - elengedésébe. Ők alkotják az első csoportját azon 900 palesztin rabnak, akiknek a szabadulását Ariel Saron két hete jelentette be. Több mint kétszáz gázai palesztin kapott engedélyt izraeli belépésre munkavállalás céljából, és hétfőn a zsidó állam 15 - terrorista merényletekben életét vesztett - palesztin fegyveres földi maradványait adta át. Várható, hogy már lapzártánk után megkezdődik az izraeli kivonulás Jerikóból, amit másik négy ciszjordániai város elhagyása követ majd.

Úgy tűnik, hogy több mint négy év után mindkét félnek elege van az erőszakból, és a jelek szerint mind Abbász, mind pedig Saron hajlandó szembeszállni saját szélsőségeseivel. A Palesztin Hatóság eddig csak félszívvel igyekezett ellenőrzése alá vonni az Izrael elpusztítására törekvő iszlámistákat, sőt a tavaly november 11-én meghalt Jasszer Arafat fel is használta őket saját céljaira. Időközben a Hamász komoly politikai tényezővé lépett elő, amellyel szemben Abbász azzal veheti fel a harcot, hogy az erőszak elutasításának programjával választották elnökké.

Az izraeli oldalon a telepesmozgalom jóval erősebb, mint amit számarányuk mutat. Eddig egyetlen kormányfő sem szállt szembe az izraeli szélsőjobb támogatását élvező telepeslobbival, a ciszjordániai kolóniák mérete és lakosaik száma az oslói folyamat alatt is erőteljesen nőtt. Az illegális építkezéseket figyelmen kívül hagyták, sőt még finanszírozták is azokat. A telepesítés egykori bajnoka, Saron az egyoldalú gázai kivonulás tervével lényegében hátat fordított volt politikai bázisának, még saját pártján, a Likudon belül is ellenfeleket szerezve. Számukra is nyilvánvaló, hogy a nyárra tervezett gázai kivonulás csak a kezdet, amit - egy békekötés esetén - Ciszjordánia nagy részének feladása követhet.