Nem volt klasszikus fenyegetés, inkább trágárkodásnak nevezhető az az állítólagos telefonüzenet, amely megfutamította az úgynevezett gárdaügyet tárgyaló Öcsödi Ágnest, a Fővárosi Bíróság (FB) bíráját. A hivatalosan nem cáfolt hírek szerint Öcsödit titkos otthoni telefonján hívta föl nemrégiben valaki, és nyomdafestéket nem tűrő szavakkal méltatlankodott amiatt, hogy a bírónő késik az ítélethozatallal a Magyar Gárda Egyesület megszüntetése iránt ügyészi keresetre indult polgári peres ügyben. A hívás - szakszóval élve - nem irányult élet és testi épség ellen, és egyéb súlyos hátrányt sem helyezett kilátásba, Öcsödi mégis bedobta a törülközőt: elfogultságra hivatkozva kérte saját kizárását az eljárásból. Ennek következményeként meg kell ismételni a procedúrát az új bíróval, Pataki Árpáddal, akit a polgári kollégium elnöke jelölt ki. Így alighanem felpörögnek az események, a főképp sajtó- és személyiségi jogi pereket tárgyaló Pataki ugyanis nem jön zavarba a reflektorfénytől, s gyakran dönt közszereplőket érintő ügyekben.

Tény, a gárdaper a magyar igazságszolgáltatásban korábban példátlan indulatokat váltott ki, amire az FB nem volt kellően felkészülve. Az első tárgyaláson a gárdisták csaknem átvették a hatalmat (HVG, 2008. március 22.), s a többi napon is csak fokozott biztonsági intézkedések, rendőri védelem mellett sikerült fenntartani a rendet. Még így is volt rá példa, hogy a bírósági negyednek mondható fővárosi Markó utca kordonnal nem védett szakaszát szélsőjobbos aktivisták elzárták a forgalom elől. Mindehhez képest mellékesnek tűnik, de az FB szükségesnek tartotta kiszivárogtatni azt is, hogy korábban előfordult, Öcsödinek beszóltak az utcán, vagyis a titokzatos telefonhívás csak az utolsó csepp volt a pohárban.

Nyomás kétségtelenül nehezedett a bírónőre, ám igencsak kérdéses, volt-e akkora a presszió, hogy ezért visszadobja a kiemelt jelentőségű ügyet. Az ellenkezőjére utal, hogy sem ő, sem az FB nem tett feljelentést, ami azt jelenti, nemhogy bűncselekménynek (zaklatásnak), de még szabálysértésnek sem tartják a történteket. A bírónő nem kért és hivatalból sem kapott rendőri védelmet, az egyesület megszüntetését kérő ügyész, Varga Bálint pedig nem jelentett feletteseinek rá nehezedő hasonlóan elviselhetetlen nyomást.

"Ha a bíró maga jelenti be saját elfogultságát, feletteseinek nincsen módja mérlegelni" - magyarázta a HVG-nek Gatter László, az FB elnöke. Való igaz, nehéz lenne megcáfolni, ha valaki azt állítja magáról: márpedig tőle az ügy pártatlan elbírálása "egyéb okból" nem várható. Ugyanakkor minden szakmának megvan a maga nyilvánvaló kockázata, s a bíráknak éppen az a foglalkozásuk, hogy konfliktusos élethelyzetekben döntsenek. Ráadásul ők azok, akik a jogszabályok alapján a tanútól megkövetelik az igazmondást - akkor is, ha az a számukra rizikós. Senki sem mentesül a tanúskodás alól, ha pusztán arra hivatkozik, fél, mert rátelefonált valaki. Arról pedig, hogy mekkora tényleges biztonságot jelent a védett tanúvá válás, mesélhet például az a férfi, akinek egy gyilkossági ügyben a vádlottra tett terhelő vallomásából Szedmák András, a Pest Megyei Bíróság bírája készített a tanú azonosítására alkalmas jegyzőkönyvet.

"A büntetőügyekkel foglalkozók inkább tudomásul veszik, hogy munkájuk bizonyos személyes kockázattal is jár. A polgári ügyszakban főképp a családi ügyek lehetnek stresszesek, azt viszont, akinek a társadalmi egyesületek, alapítványok működésével kapcsolatos procedúrák tartoznak a szakterületéhez, okkal érhette felkészületlenül a gárdapert kísérő társadalmi fölbolydulás" - vázolta a hátteret az FB első embere. Akadt ugyanakkor a neves büntetőbírák sorában is, aki megfutamodott: a jelenleg 74 éves nyugdíjas Strausz János például Öcsödihez hasonlóan a fenyegetések miatti elfogultságára hivatkozva adta vissza a kilencvenes évek elején a szerb maffiózó Magda Marinkó elleni ügyet (ez a lépése nem törte meg a pályaívét: 1998-ban alkotmánybíróvá választották). Bár a Strauszt ért inzultus részletei annak idején homályban maradtak, de Magda és csapata "üzenete" alighanem közvetlenebb veszélyt jelentett, mint ami a gárdaügyben telefonban elhangzott, erre utal legalábbis, hogy utóbb a többszörös gyilkos Magda több védője is bedobta a törülközőt, az ügyet végül első fokon végigvivő Varga Zoltánt pedig kommandósok védték a procedúra idején.

A védelmet elfogadta, de egyebekben nem változtatott munkarendjén Kovalcsik Éva, a Csongrád Megyei Bíróság bírája, akit tavaly levélben figyelmeztettek ismeretlenek egy ellene állítólag készülő merényletre. Kovalcsik kemény ügyeket visz, mások mellett életfogytig tartó szabadságvesztést rótt például a balástyai rémként elhíresült sorozatgyilkos Szabó Zoltánra. Az ügyészség nyomozza az esetet, úgy tudni, Kovalcsikot egy évtizedek óta szervezett bűnözésből élő család tagjai fenyegették meg. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács adatai szerint tavaly egyébként a bíróságok 11 esetben jelezték, hogy fenyegetés, támadás ért bírát, ez csaknem a fele a 2006-os adatnak (21), a bíróságok elleni bombafenyegetések - tavaly 23-at jelentettek - száma ugyanakkor stagnál. Akadt komoly következménnyel járó támadás is: poszttraumás szindróma miatt leszázalékolták a Veszprémi Városi Bíróság büntetőbíráját, Vajcs Józsefet, akinek otthonára még 2000-ben dobtak molotovkoktélt ismeretlenek.

Gatter nem érzi presztízsveszteségnek az FB-n történteket. A bíróváltástól sem a felperes, sem az alperes nem került jobb pozícióba, az pedig kollégája egyéni tűréshatárának kérdése, mit érez fenyegetőnek, magyarázta az FB-elnök. Más kérdés, hogy bírósági berkekben sem maradéktalanul elégedettek - a korábban a Nemzeti Színház épületét tervező Siklós Mária kamarai kizárását érvénytelenítő - Öcsödi hozzáállásával a gárdaügyhöz. Akadnak, akik szerint túljogászkodta a kérdést, elveszett a részletekben, amikor érdemben elemezte a tucatnyi helyről, ilyen-olyan beavatkozóktól érkező beadványokat, ráadásul belement az alperesi jogászok által diktált paragrafuscsavargatásba, amely szerint vizsgálandó, hogy az egyesület azonos-e egyáltalán a gárdával. A gárdisták mindenesetre nagyra tartották a bírát, a szervezet honlapján rendkívül korrekt, az eljárási jogszabályokat maximálisan betartó jogásznak mondják.

RÁDI ANTÓNIA