Zárt láncú bírósági tévén kísérheti figyelemmel a hallgatóság a jövőben a "kiemelt kockázatú ügyek" tárgyalását - feltéve, hogy a T. Ház elfogadja az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) törvénymódosító csomagját, amely a szaktárca tervei szerint október közepén léphetne hatályba. Azt, hogy melyik ügy kockázatos, az eljáró tanács elnöke döntené el, a konkrét intézkedésekről a bíróság elnöke határozna.

A 2006 ősze óta menetrendszerű jobboldali radikális utcai megmozdulások, illetve azok elégtelennek tetsző hatósági kezelésére kívánt reagálni az IRM a büntető törvénykönyvet (Btk.), a szabálysértési kódexet (sztv), a bírósági és a büntetés-végrehajtási törvényt módosító jogszabálytervezettel. Répássy Róbert, a Fidesz szakpolitikusa szerint a kormány az összes frusztrációját kívánja így kodifikálni. Ő lex Magyar Gárdának tartja a garázdaság kiterjesztését, s szerinte alkotmánysértő, hogy az sztv tervezett módosításával szabálysértéssé minősülne az olyan rendezvényen vagy csoportban való részvétel, amelynek "megjelenése, így különösen alakzata, a csoport vezetője által használt vezényszavak és jelek alkalmasak arra, hogy másokban félelmet keltsen". Répássy szerint egyrészt a kétharmados gyülekezési törvényt nem lehet az sztv-be rejtve módosítani, másrészt a tervezet feltételei jogilag értelmezhetetlenek.

A tervezet szerint a jelenleginél bővebb központi szabálysértési adatbankot hoznak majd létre a visszaesőkről. Az IRM büntetni rendelné a hatósági eljárás megzavarását (legfelső büntetési tétel: öt év), az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértését (öt év), utóbbi előkészületét (két év), a bűncselekmény elkövetésére felhívást (két év), s külön kodifikálták a garázdaság nyilvános rendezvényen elkövetett változatát (öt év). Új neve lenne a klasszikus apartheidnek, amit közösség tagja elleni erőszaknak nevezne a tervezet, a szövegbe pedig - a faji, vallási, nemzetiségi csoportok mellett - bekerülnének a melegek is; az új norma legalábbis büntetné "a lakosság egyes csoportjaihoz tartozók" elleni atrocitást.