Izgalmassá teheti a Fidesz e hét végi kongresszusát az Országos Választási Bizottság döntése, amely csak három kérdésben adott zöld utat a párt népszavazási kezdeményezésének (lásd OVB- Fidesz 4:3 című írásunkat). Bár a siker csak részleges, nem is jöhetett volna jobbkor Orbán Viktor pártelnök és csapata számára: a "minden napra egy tüntetés" akció kipukkadása után úgy változtathat az eddigi - az utcai nyomásgyakorláson alapuló - stratégiáján, hogy az ne legyen egyenértékű egy kudarc látványos beismerésével. A referendumot megelőző aláírás-gyűjtési akciók, majd a népszavazás kiírása esetén az azt megelőző kampány ugyanis lehetőséget nyithat új, immáron konszolidáltabb politikai eszközök és magatartásformák felmutatására.

A Fidesznek minden oka megvan arra, hogy a barátságosabb arcát mutassa a közvéleménynek. Azt, hogy az utóbbi időben követett irány változatlan továbbvitelével hosszabb távon veszítene, a legfrissebb közvélemény-kutatások is illusztrálják. A Medián november 4. és 7. közötti felmérése szerint például miközben az MSZP támogatottsága stabilizálódott, a Fideszé visszaesett: a választani tudó biztos szavazók körében 22-ről 14 százalékpontra csökkent a párt előnye a szocialistákkal szemben.

A kitörési stratégia része az is, hogy a párt a konfrontáció mellett egyre inkább egy, az ellenféllel tárgyalni is képes politikai erő képét igyekszik mutatni. Bár a közeledés politikájában a Fidesz "központilag" továbbra is a differenciált lépések híve - Gyurcsánnyal például továbbra sem hajlandóak "egy levegőt szívni" -, már csak a kormányfő pártbeli pozícióinak gyengítése érdekében is feltűnően pártolják az olyasfajta kapcsolatfelvételeket, amelyeknek a kezdeményezője Szili Katalin. Ezért is fogadták el például a házelnök invitálását arra a november eleji ötpárti találkozóra, amelynek célja annak a tisztázása volt, hogyan lehetne konstruktívabbá tenni az országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi döntések előkészítését (például az alkotmánybírák, az Állami Számvevőszék alelnökeinek megválasztásában).

A hét végi rendkívüli kongresszus formális tétje ugyanakkor egy sor olyan új szervezeti egység létrehozása lesz, amelyeken keresztül konzultációs és javaslattevő szerepet kapnának a párt szakmai és politikai irányvonalának kialakításában a Fidesz októberi önkormányzati választásokon mandátumot szerzett polgármesterei, helyi képviselői. Nyersebb olvasatban nem másról van szó, mint a párt szuverén helyi erősségeinek becsatornázására tett pártelnöki kísérletről. S bár a Fideszen belüli második hatalmi centrum kialakulásának esélyeit az új struktúra jelentősen csökkentheti - az önkormányzati képviselők országos, regionális, illetve választókerületi gyűlése, valamint az önkormányzati tanács Orbán alá rendelődne -, a pártpolitika megkettőződésének kivédésére szolgáló kezdeményezés részint már megkésett.

Miközben a pártelnök és az - e tekintetben hosszú ideje statisztaszerepbe kényszerült - parlamenti frakció mára látványosan beásta magát a lövészárkokba, a párt polgármesterei, önkormányzati képviselői tárgyalásos megoldásokkal igyekeznek továbblépni a politikai holtpontról. A parlamenti munkában a Fidesz a passzív ellenállás sajátos, mostanra önmaga paródiájába fordult megoldását választotta (képviselői a miniszterelnöki felszólalások alatt kivonulnak az Országgyűlésből), ezzel szemben a párt - Kósa Lajos debreceni polgármester fémjelezte - önkormányzati szárnya világossá tette, hogy bár Gyurcsányt ők is persona non gratának tekintik, hajlandóak vele tárgyalni. Például az uniós források felhasználásáról. Az engedékenység magyarázata: "más a politika és más a szakma", és a polgármestereknek az általuk képviselt települések érdekeit kell elsősorban szem előtt tartaniuk.

A nagyvárosi polgármesterek és a kormányfő lapzártánk utáni találkozója ily módon jelentősen gyengítheti a Fidesz által központilag vitt "haragszom rád" politika erejét. Különösen, ha a tanácskozáson a miniszterelnök - akár csak taktikai okokból - jelentős engedményekre tesz ígéretet. Egy kérdésben például Gyurcsány máris engedni látszik Kósáék követelésének: az önkormányzati egyeztető fórum munkájába később hajlandó bevonni a megyei közgyűlési elnököket is, akiket a kabinet korábban azzal az indokkal igyekezett távol tartani, hogy az uniós pénzekről regionális szinten kell dönteni. Ez azért volt kulcskérdés a Fidesz számára, mert míg a regionális fejlesztési tanácsokban a kormányoldal delegáltjai vannak többségben, a megyei közgyűlések élén választott ellenzéki vezetők állnak.

Orbán számára létkérdés, hogy a pártján belül jelentkező esetleges alternatív politikai kísérleteket kanalizálni tudja a Fidesz hivatalos keretei közé. Ebben egyelőre, úgy tűnik, még Kósáék is partnerei a budapesti központnak és személy szerint az elnöknek, aki a dolgok jelen állása szerint a tavasszal esedékes tisztújításon még alighanem kihívó nélkül méretheti meg magát (nem így esetleg a 2010-es újabb választáson). A hét végi kongresszuson - amit a Fidesz önkormányzati diadalmenetét szimbolizálni hivatott helyszínen, Győrben tartanak, ahol a párt támogatásával polgármesteri székhez jutott tornász-olimpikon, Borkai Zsolt októberi győzelme 12 éves szocialista kurzusnak vetett véget - az előjelek szerint aligha lesz éles vita. Az önkormányzati szárny erős emberei maguk sem érdekeltek a belső konfliktusok kiélezésében, a létrehozandó új szervezeti egységeken keresztül pedig akár még erősíthetik is párton belüli pozícióikat.

DOBSZAY JÁNOS