HVG

Családi körben a megkérdezettek mindössze 4 százaléka szokott rendszeresen beszélgetni az 1956-os forradalomról, és csak további 34 százalékuknál fordult már ez elő valamikor. Az 1956-ban emigrált rokonok számontartása - ha lazán is, de - összefügg azzal, hogy szoktak-e beszélgetni a forradalomról családi körben az emberek. A felnőtt magyarok 6 százaléka érzi jól tájékozottnak magát 1956-ról. További 22 százalékuk mondta azt, sokat tudnak róla, de nem ismerik részletesen a forradalom történelmét, a megkérdezettek fele keveset, 21 százalékuk pedig szinte semmit sem tud. Tájékozatlanság tükröződött annál a kérdésnél is, ahol azt firtattuk öt valóságos és öt nem valóságos célkitűzésről, hogy ezek szerepeltek-e a forradalom követelései között.

A válaszok együttjárásai, vagyis összefüggései alapján háromféle forradalmi cél különböztethető meg. A megjelölt valódi követelések esetében a megkérdezettek 70 százaléka körében egyértelműen pozitív a "célja volt - nem volt célja" válaszok mérlege, 21 százalékuk mind az öt ilyen célt hozzárendelte a forradalomhoz. Ugyanakkor a megkérdezettek 23 százaléka körében negatív a válaszok mérlege, 7 százalékuk körében pedig nulla körüli, ami szinte teljes bizonytalanságot jelez. A célok második csoportjába - a szó Kádár-rendszerbeli értelmezése szerinti - ellenforradalmi célok tartoznak. A megkérdezettek 32 százaléka körében pozitív a válaszok mérlege, és mindössze 26 százalék azok aránya, akik mindhárom célról tudják, hogy nem ezekért küzdött az 1956-os forradalom. A Kádár-kor propagandája tehát még ma is erősen hat. Ugyanakkor azért a felnőtt magyarok 52 százaléka körében negatív a válaszok mérlege. Végül ahhoz, hogy a királyság visszaállítását, illetve a NATO-tagságot valaki a forradalom céljának tekintse, nagyon nagy történelmi tájékozatlanságra van szükség, és ennek megfelelően a megkérdezettek 62 százaléka pontosan tudja, hogy ezek nem voltak 56 követelései. Ugyanakkor a 18 évnél idősebb magyarok negyede zavarba jött ezektől a kérdésektől, 5 százalékuk pedig hajlik ezeket a történelmileg abszurd célokat is a forradalomhoz rendelni.

HVG

A célok megítélése leginkább az iskolai végzettségtől függ, de pártállás szerint is találtunk számottevő különbséget. Ez ügyben a leginkább meglepő, hogy a Fidesz-támogatók az átlagosnál valamivel hajlamosabbak "ellenforradalmi" célokat tulajdonítani 1956-nak. A legfeltűnőbb azonban a bizonytalanok nagyon nagy arányú tájékozatlansága. Ez persze szinkronban van azzal, hogy a pártválasztástól való idegenkedés hátterében a leggyakrabban valamilyen kulturális deficit található. Életkor szerint is mutatkozott szignifikáns eltérés. Leginkább a 18-29 évesek hajlamosak a NATO-tagságot és a királyság visszaállítását is az 1956-os forradalom céljának tekinteni, ami nem vet túl jó fényt a 20. századi történelem rendszerváltás utáni iskolai oktatására. Hasonlókra lehet következtetni abból is, hogy a 18 évesnél idősebb magyarok 36 százaléka nem tudott vagy nem akart megnevezni egyetlen pozitív szereplőt sem az 1956-os forradalomból, 56 százalékuknak pedig egyetlen negatív szereplő neve sem jutott az eszébe.

HVG

Az 1956-os történelmi dráma két főszereplőjének egyértelműen Nagy Imrét és Kádár Jánost tekinti a magyar közvélemény. Ennek fényében viszont különösen meglepő, hogy a felnőtt magyarok 41 százaléka nem tesz különbséget Nagy Imre és Kádár János történelmi szerepe között, és a magyarok 52 százaléka egyszerre hajlik pozitívnak ítélni mindkettőjüket. A megkérdezettek 38 százaléka viszont Nagy Imre szerepéről mondott kedvezőbb véleményt, 21 százalékuk pedig Kádár Jánoséról. A két történelmi személyiség értékelésének egybeesése az MSZP-támogatók körében a legáltalánosabb, és e körben a leggyakoribb is, hogy Kádárról kedvezőbb értékelést adott valaki, mint Nagy Imréről. Ugyanakkor a Kádár-nosztalgia erősen jelen van a többi párt támogatói táborában és a bizonytalanok körében is. A pártálláson túl életkor és iskolai végzettség szerint is jelentősek az eltérések. Minél fiatalabb, illetve minél tanultabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel értékeli többre Nagy Imre történelmi szerepét, mint Kádár Jánosét.

A kérdőíven szerepelt egy álnév is. "Zalai Zoltán" történelmi szerepének értékelésére a megkérdezettek 8 százaléka vállalkozott, és a válaszok összefüggéseit elemezve azt láttuk, hogy a megítélése csaknem teljesen egybeesik a kevéssé ismert forradalmárokéval. Ez viszont azt jelzi: 1956 hősei inkább az 1848-1849-es szabadságharc névtelen honvédjeivel rokonok, mint a 13 aradi vértanúval, akiknek több nemzedéken át illett kívülről fújni a nevét.

MARIÁN BÉLA

2006. szeptember 15-e és szeptember 26-a között készült felmérés keretében összesen 2006, országszerte véletlenszerűen kiválasztott felnőtt válaszolt a kérdésekre. A véletlen mintavételi eljárás miatt a társadalmi-demográfiai jellemzők eloszlása kismértékben eltér a valós arányoktól. Ezt az adatfeldolgozás során - a KSH 2001-es népszámlálása alapján - több szempontos súlyozással korrigáltuk. A súlyozás után az alapbecslések bizonytalansága kisebb, mint +-2,5 százalék.