Az állam nem zsarolható, a terroristáknak nem szabad engedni. A napjainkban is aktuális tételt Helmut Schmidt volt német kancellár nagy feltűnést keltő interjúban erősítette meg a "német ősz" harmincadik évfordulóján. 1977. szeptember 5-én a szélsőbalos Vörös Hadsereg Frakció (RAF) tagjai elrabolták Hanns Martin Schleyert, a munkaadói szövetség elnökét, testőreit és sofőrjét pedig lelőtték. Schleyer életéért az RAF bebörtönzött tagjainak szabadon bocsátását követelték. Egy utasszállító gép eltérítésével is zsarolták a bonni kormányt, ám német kommandósok Szomáliában kiszabadították a túszokat, ártalmatlanná tették a légi kalózokat. Ennek hírére Schleyert megölték elrablói, a stammheimi börtönben pedig az RAF három vezéralakja öngyilkos lett. Schmidt ma is azzal indokolja Schleyer feláldozását, hogy korábbi emberrablások tanúsága szerint a terroristák az engedékenységre újabb túszejtések láncolatával válaszolnak. Schmidt és felesége olyannyira tartotta magát az elvhez, hogy már 1975-ben, a stockholmi német nagykövetség véres túszdrámája után írásba adták a bonni kancellári hivatalnak: ha bármelyiküket elrabolják, az állam ne menjen bele se fogolycserébe, se bármilyen rendkívüli akcióba. Schleyer halála miatt Schmidt önmagát is felelősnek tartja. Nem könnyű együtt élni ezzel - mondta az interjúban a 89. évében járó exkancellár.