Ötven magyar kutató is részt vesz a nagy hadronütköztető (LHC) kísérleteiben. A fél éven belül beinduló, több milliárd euróba kerülő részecskegyorsítóról van szó a svájci székhelyű Európai Részecskefizikai Kutatóintézetben, a CERN-ben. A hadronok az atomnál kisebb, főként kvarkokból és gluonokból álló részecskék. Az LHC-t már negyed százada tervezik, és 13 éve építik - elkészültekor ez lesz a világ legnagyobb szupravezetője. A 27 kilométeres alagút termeiben négy, több ezer tonnás részecskedetektor kap helyet. Mint Lévai Péter, az MTA Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének munkatársa a HVG-nek elmondta, a magyarok a négyből főként kettő, az ALICE és a CMS megépítésében működnek közre. Magyar kutatók készítették az ALICE detektor adatgyűjtő rendszerét, amely másodpercenként 70 gigabájt információt dolgoz fel (ennyi adat néhány másodperc alatt megtöltené egy számítógép merevlemezét). A hordó alakú CMS detektorban, amely a proton-proton ütközésekben keletkező új részecskéket hivatott érzékelni, szintén magyar munka a detektor két végét lezáró egységek kvarcszálas érzékelőrendszere, valamint a részecskenyomok követéséhez szükséges, tized milliméteres pontosságú lézeres pozicionálóberendezés.