A kormány javaslata szerint a személyi jövedelemadó (szja) felső kulcsa jövőre 38-ról 36 százalékra csökkenne, a 18 százalékos alsó kulcs sávhatára évi 1,5 millió forintról 1,55 millió forintra nőne. Megszűnne a családi kedvezmény - összege beépülne a családi pótlékba -, de a három- és többgyermekesek továbbra is élhetnének ezzel a bónusszal, gyermekszámtól függően évi 6-8 millió forint jövedelemhatárig. A munkáltató legfeljebb a dolgozó bérének 15 százalékáig, de fejenként évente maximum 500 ezer forintig adhatna adómentes juttatást. Ebbe a csomagba tartozna például az önkéntes pénztári hozzájárulás, az iskolakezdési támogatás és az üdülési csekk, de nem számítana bele a munkába járás költségeinek támogatása és az étkezési hozzájárulás. A keretet meghaladó rész után a munkáltatónak 44 százalékos szja-t és az adóval növelt összeg után 29 százalékos tb-t kellene fizetnie. Nem lehetne visszaigényelni az önkéntes pénztári befizetés adókedvezményét, hanem az összeg az egyéni számlát gyarapítaná.

Az adóalap első 5 millió forintját a normál 16 százalék helyett 10 százalékos társasági adó terhelné, feltéve, hogy az adózó nem vesz igénybe semmilyen más adókedvezményt, és legalább a minimálbér kétszerese után fizet tb-járulékot.

Annak a többes jogviszonyban lévőnek is kellene 4 százalék egyéni egészségbiztosítási járulékot fizetnie ilyen jövedelme után, akinek van legalább heti 36 órás munkaviszonya. A külön adózó jövedelmeket (például az osztalékot) 4 százalékos egyéni egészségügyi hozzájárulási (eho) feltöltési kötelezettség terhelné, kivéve, ha a foglalkoztató legalább évi 400 ezer forint egészségbiztosítási járulékot fizet. Az ehóval legfeljebb a hiányzó részt kellene kipótolni. 2006 novemberétől megszűnne a tételes ehó, amelynek havi összege jelenleg dolgozónként havonta 3450 forint, idén novembertől 1950 forint.

A Fidesz-MPSZ az szja alsó kulcsát 18-ról 14 százalékra, a foglalkoztatók tb-járulékát 29-ről 25 százalékra csökkentené, emellett azt javasolja, hogy az egy- és kétgyermekesek is változatlanul vehessék igénybe a családi adókedvezményt.

A munkavállalói érdekképviseletek az szja jelenlegi két kulcsa helyett négyet javasolnak. Eszerint évi 900 ezer forint jövedelemig 14 százalék, fölötte az 1 millió 400 ezerig eső részre 21 százalék, e fölött a 2 millió 500 ezer forintig terjedő sávban 35 százalék, az azt meghaladóra pedig 38 százalék lenne az adó, de felvetették azt is, hogy a 6 millió forint feletti részt 42-46 százalékos extra adó terhelje. Csak egyetlen korlátot - a dolgozónkénti évi 500 ezer forintot - fogadnának el az adómentesen nyújtható béren kívüli juttatások értékhatáraként.

A munkaadói érdekképviseletek a munkáltatói juttatások adómentességének kormány által javasolt mindkét feltételét kifogásolják, szeretnék továbbá, ha a természetbeni juttatások utáni szja kulcsa 44-ről 25 százalékra csökkenne. Túl szigorúnak ítélik azokat a feltételeket, amelyek mellett 2006-tól a társaságiadó-alap első 5 millió forintja után 16 helyett csak 10 százalékos adót kellene fizetni, ezért javasolják, hogy ennek érdekében ne legyen kötelező a munkavállalókat legalább a minimálbér kétszeresével javadalmazni.