HVG

Minden eddiginél pontosabb látleletet ad a magyar gazdaságról a HVG új vállalkozása, a hazai cégek árbevétel és eredmény szerinti ötszázas toplistája. Ezt nem csupán a minta nagysága jelzi - még soha nem készült félezres toplista a magyar cégvilágról -, hanem az is, hogy a legnagyobb ötszáz 2005-ben a nemzetgazdasági átlaghoz igen hasonló ütemben, 14,4 százalékkal növelte árbevételét (táblázatunk a 66. oldalon). A nagy merítéssel tehát sikerült meghaladni a kisebb listák szükségszerű elitszemléletét; a HVG-ben nyaranta közölt ötvencéges összeállítások szereplőinek a dinamikája ennél rendre markánsabban eltér a magyar átlagtól. A hű kép persze azért sem meglepő, mivel a top 500 vállalatai a gazdaság jelentős részét lefedik; az ipari termelésnek például mintegy 85 százalékát a következő oldalakon található táblázatban szereplő vállalatok állítják elő.

De akkor mi magyarázza, hogy az ötszázak sorába tartozó ipari cégek növekedése 2005-ben mégis mintegy 1,5 százalékponttal elmaradt a teljes magyar ipar 16 százalékos átlagától? Elsősorban az, hogy a kisebb, az ötszázas körön kívüli cégek jellemzően nem exportra, hanem a hazai piacra termelnek. Márpedig 2005-ben a belföldi feldolgozóipari árak - egyebek között a forint erősödése miatt - sokkal gyorsabban emelkedtek, mint a fő exportpiacokon, és ez felhúzta az itthonra, egyszersmind lenyomta a külföldre termelők (forintban kimutatott) árbevételét.

Az ötszázas lista ötven éllovasa egyébként nem teljesen azonos a júliusi top 50 cégeivel; a nyáron az ötvenedik helyre sorolt Egis Gyógyszergyár Nyrt. teljesítménye például most csak az 59. helyre volt elegendő. A magyarázat egyszerű. Időközben további cégek adatsorát sikerült megszerezni, köztük például az adatközléstől eddig konzekvensen elzárkózó Nokia Komárom Kft.-ét, amelyet számai egyenesen a lista harmadik helyére kvalifikáltak. A bővülés a Figyelő őszi top 200-as listájához viszonyítva is érzékelhető, az arra kétszázadikként felkerült Linamar Hungary Nyrt. például a HVG mostani listáján csak a 230. helyezést csípte meg.

A különböző ágazatok reprezentánsai nem azonos mértékben képviseltetik magukat a lista felső-, illetve alsóházában: az exportorientált és eszközigényes területen működők jellemzően a legnagyobbak között találhatók, a belföldi piacra koncentrálók és a munkaigényesebbek viszont lejjebb. Míg az első száz cég közül éppen tíz híradás-technikai, a 401-500. közötti sorszámokon osztozkodók között csak egy ilyen akad. Az energetikai cégek közül 16 van a felső és négy az alsó ötödben, a vegyiparban pedig 6:1 ez az arány. Fordított a helyzet az élelmiszeriparban, amelynek képviselői közül csak négy van az első és 13 az utolsó százban, valamint az építőiparban, ahol 7:14 a megoszlás.

Az élmezőny keveset változott 2005-ben. Az első hat sorrendje szinte teljesen megegyezik a 2004. évivel (bár arról az évről nem készült ötszázas toplista, a mostani táblázatban az akkori adatokat is feltüntettük). Az élboly egyetlen - igaz, látványos - változása a Flextronics International Kft. lecsúszása a harmadikról a 11. helyre. Így a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. és az Audi Hungaria Motor Kft. hosszú évek óta vezető kettőse mögé 2005-ben a komáromi Nokia zárkózott fel: e három cég alkotja a magyar gazdaság billiós trojkáját. Mögöttük nagy az űr, de ez néhány év alatt megváltozhat. Bár sokan hajlamosak azt hinni, hogy a gigászok már nemigen tudnak látványosan növekedni, a tények nem ezt igazolják: 2005-ben az első húsz cég közül hét több mint 30 százalékkal növelte az árbevételét.

A leglátványosabb ugrást az EMFESZ Első Magyar Földgáz- és Energiakereskedelmi Szolgáltató Kft. produkálta. Ez az ukrán hátterű, a magyar gázpiac liberalizációjára alapozó, a közép-ázsiai földgáz importja mellett széles értelemben vett energiakereskedelemmel foglalkozó társaság egyetlen év alatt 15-szörösére növelte árbevételét, s ezzel a hatvanadik helyre került. A listán összesen 22 olyan cég van, amelyik egy év alatt legalább megduplázta árbevételét.

A háromszorozók egyike a Foxconn Hungary Kft., amely a 174.-ről a 63. helyre ugrott előre. Ez a cég ugyanúgy nemzetközi elektronikai bérgyártással foglalkozik, mint a Flextronics, csak éppen - a Nokia globális beszállítójaként - Magyarországon kifejezetten felszálló ágban van. Hasonló a helyzet a duplázók közé tartozó Jabil Circuit Magyarország Kft.-vel, amely a 49.-ről a 27. helyre lépett előre 2005-ben. Az elektronikai ipar számos más cége is derekasan növelte árbevételét, közülük is kiemelendő a váci IBM Data Storage Systems Információtechnológiai Kft., amely a 37.-ről a 19. lépcsőfokra ugrott. Igaz, ez a vállalat két évvel korábban is volt már hasonló magaslatokban, egy másik, Magyarországról 2002-ben kivonult IBM-cég pedig 2001-ben az ötödik helyen állt. A 2006. évi listán pedig újabb IBM-előretörés várható, mivel 2006. január 1-jén az említett váci és a székesfehérvári IBM Global Services Kft. fuzionálásával egy két telephelyes vállalat jött létre. A fúziók egyébként néhány cégnél 2005-ben is szerepet játszottak a kiugrásban, például a Sanofi és az Aventis világméretű közös vállalatcsoportjának megalakításával (is) összefüggésben a Sanofi-Aventis Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. a 212.-ről a 143. helyre lépett.

A duplázók között van a Viadom Építőipari Zrt. (a 220. helyen) és a Hídépítő-Soletanche Bachy Kft. (a 473. helyen), de az autópálya-építési boomot meglovagolva számos más építőipari cég is előrelépett (lásd Mélyépítők magasan című anyagunkat).

A cégek negyedének viszont csökkent az árbevétele. A vesztesek megoszlása sem egyenletes: az első ötvenben csak 8, az első százban pedig 13 százalékos az arányuk; a legtöbben az ötszázas lista középmezőnyébe tartoznak. Az élelmiszer- és dohányipari, az autókereskedelmi, az üzemanyag-forgalmazó, valamint az építőanyag-gyártó cégek közel felének visszaesett az értékesítése - ez inkább csak az utóbbi kategória esetében okozott némi meglepetést. Az építőanyag-iparban utazók közül a - sehol nem számottevő - csökkenést azok regisztrálták, amelyeknek a termékeit főként nem a szárnyaló út-, hanem például a csúcspontján már túljutott lakásépítésben használják fel. Az energetikai, építőipari, kiskereskedelmi és vegyipari vállalkozások körében viszont fehér hollónak számítottak azok a cégek, amelyek nem tudták növelni eladásaikat.

Ahhoz, hogy egy cég bekerüljön a top 500-ba, a 2004-es 9,2 milliárddal szemben 2005-ben csak 9 milliárd forintos árbevételre volt szükség, ami - folyó áras adatokról lévén szó - jelentős, 5-10 százalékos reálvisszaesést jelent. Szemléletesen jelzi a kvalifikációs szint változását, hogy a 2004. évi listazáró, a Pannon Lapok Társasága Kft. 2005-re csaknem hatvan hellyel rukkolt előre, miközben növekedésének üteme szinte hajszálra megegyezik a top 500 átlagáéval.

A listán 55 új cég szerepel, természetesen főleg az alsó fertályban; az újoncok jelentős része valamilyen üzleti szolgáltatással foglalkozik.

Általános vélemény, hogy a magyar nagy- és középvállalatok jó része külföldi tulajdonban van. Ez a toplista nem alkalmas a tulajdonviszonyok elemzésére - a többlépcsős és osztott tulajdonlás miatt sokszor egyébként is megállapíthatatlan a valódi tulajdonos kiléte. A köztudatban mégis magyarnak elkönyvelt cégek között gyorsan és lassan fejlődők egyaránt vannak. Előrelépett például a Vegyépszer Zrt. 44, a Co-op Star Kereskedelmi Zrt. 48, a Polus-Coop Zrt. 182, a Dél-magyarországi Húsipari Zrt. 95 helyet. Húsz helyet vesztett viszont a Wallis Zrt., 27-et a Műszertechnika-Holding Zrt., 28-at a Co-op Hungary Zrt., de hátrébb szorult a Zwack Unicum Nyrt. és a Fotex Nyrt. is.

Az állami tulajdonú vállalatok közül a MÁV Zrt., a Malév Zrt. és a Paksi Atomerőmű Zrt. öt-öt hellyel szorult lejjebb, a Magyar Posta Zrt. 12, a Vértesi Erőmű Zrt. 62, a Bábolna Takarmányipari Kft. pedig nem kevesebb mint 99 lépcsőfokkal. A Szerencsejáték Zrt. csak helyezése megőrzésére volt képes, az (akkor még állami kézen lévő) Budapest Airport Zrt. viszont hat, a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. tíz, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. pedig 26 helyet tudott előrerukkolni.

A legnagyobb exportálók azonosak a legnagyobb árbevételű cégekkel. A Mol - regionális terjeszkedésének és az energiahordozók áremelkedésének köszönhetően - éppen 2005-ben szerezte meg a vezetést az exportőrök mezőnyében. A második helyen a korábbi listavezető Audi áll, a harmadik pedig (bár exportadatait nem árulta el) nyilvánvalóan a Nokia. Az első tíz exportőr közül öt (a GE Hungary Zrt., a Philips Industries Magyarország Kft., a Flextronics, az IBM és a Samsung Electronics Magyar Rt.) legalább részben elektronikai termékeket készít, kettő pedig (az Audi és a Magyar Suzuki Zrt.) járműgyártó. Közülük a leggyorsabban az IBM (75 százalékkal) és a Suzuki (55 százalékkal) tudta növelni kivitelét.

A legnagyobb ugrásra az export szerinti listán is az energiakereskedő EMFESZ volt képes, amely a 312. helyről a 25.-re került. Ez egyben azt is jelzi, hogy a közepes méretű cégek is mindinkább regionális méretekben gondolkodnak, az importőrök egyben exportőrök is. És fordítva is, például az exportorientált elektronikai cégek egy része - mások beszállítójaként - jelentősen növelte belföldi értékesítését is. Miközben például a Jabil Circuit kivitele 50 százalékkal nőtt, összes értékesítése éppen megduplázódott. A példa egyúttal arra is rávilágít, hogy a magyar ipar belföldi értékesítésének hosszas visszaesést és stagnálást követő 2005-ös meglódulását is nagyrészt az exportorientált cégek kereslete húzta. Miként arra is, hogy a beszállítói piramis lassú szélesedése - a korábbi reményekkel szemben - nem elsősorban a törzsökös hazai cégek megizmosodásán, hanem inkább a külföldi beszállítók Magyarországra településén nyugszik.

Az önálló nemzetközi megjelenésre tőkehiány miatt alig képes magyar középvállalatok versenyképtelenségét az is jelzi, hogy a nemzetközi és hazai kereskedelmi láncok exportja jelentéktelen. Holott e cégek nemcsak az importversenyt, hanem a "külföldképes" termékeket produkáló hazai - például mezőgazdasági, élelmiszer-ipari - szállítók lehetőségeit is növelhetnék. Valami talán e téren is megmozdul, néhány kiskereskedelmi cég exportja ugrásszerűen megnőtt - de csak a szinte észrevehetetlenül alacsony bázishoz képest. A Spar Magyarország Kft. például több mint negyvenszeresére növelte kivitelét, ám annak értéke még így is 800 millió forint alatt maradt. De a Spar e teljesítményével is több mint ötven hellyel előbbre lépett, s a 244. legnagyobb exportőrré vált, jóval megelőzve például a kivitelét százalékosan ugyancsak gyorsan növelő Tesco-Global Áruházak Zrt.-t.

KARSAI GÁBOR