Az még nem egyértelmű, hogy az erőművi fejlesztések vajon más területekre is átterjednek-e Dunaújvárosban. "Nem jó, ha nincsenek követőink" - mondta a Dunapack Zrt. új, évi 25 milliárdos forgalmú gyárának alapkő-letételi ünnepségén a tulajdonos Thomas Prinzhorn. A Dunapack Zrt. csomagolópapír-gyára 2009-re készül el, és 2011-re teljes kapacitással működik. És bár a novemberi ceremónián a magyar kormány három államtitkára - Garamhegyi Ábel (gazdasági), Tátrai Miklós (pénzügyi) és Dióssy László (környezetvédelmi szakállamtitkár) - is lelkesen együtt ünnepelt az 50 milliárd forintos invesztíciójára és 280 munkahely megteremtésére büszke osztrák papíripari vállalkozóval, Prinzhorn nem érti, miért húzódott egy évig a gyár állami támogatásáról szóló döntés. Tátrai a felvetésre azzal reagált, azért késtek ennyit, mert eredetileg az Európai Unió támogatásában reménykedtek.

Mivel a Prinzhorn-csoporthoz tartozó két cég - a Dunapack Zrt. és W. Hamburger Hungária Kft. - új dunaújvárosi üzemében kizárólag az évente begyűjtött 400 ezer tonna hulladék papírból gyártanak majd csomagolópapírt, joggal számítottak brüsszeli támogatásra. Ám az EU nem fogadta el a környezet és energia operatív program technológiafejlesztéssel kapcsolatos fejezetét, hanem ezt a fejezetet áttette a gazdasági operatív programba. Ezért a kormány és a Dunapack közti megállapodásra végül a kabinet különített el a HVG információi szerint 3,5 milliárd forintot, mert különben még tovább úszott volna a befektetésösztönző szubvenció ügye. Ezt az összeget és a támogatási szerződést Brüsszelnek is jóvá kell hagynia - ha az EU rábólint, életbe lép a megállapodás.