Már most is lehangoló látványt nyújt a Duna túloldaláról, a Kiskunság felől nézve a novemberi ködben füstölő dunaújvárosi gyárkéménysor. Ezt a látképet még tovább szabdalják majd az új erőművek, amelyekből a közeljövőben arrafelé négy is épül. A Dunaújváros iránti új keletű befektetői érdeklődés annak tulajdonítható, hogy a település a tavaly átadott, 37 milliárd forintból felépült M6-os sztrádán Budapestről fél óra alatt elérhető, az idén forgalomba állított, 54 milliárd forintos összköltségű Pentele híd pedig a tervezett M8-as sztrádával teremt majd kapcsolatot. Joggal várható tehát, hogy végre-valahára meglóduljon a rendszerváltás óta szinte csak az acélipara miatt emlegetett Fejér megyei középváros gazdasága - bár lakói közül bizonyára sokan lemondtak volna arról a felfordulásról, amelyet a dél-koreai Hankook gumigyár letelepedése okozott, és a 131 milliárdos beruházás után kissé gyanakodva figyelik az új fejlesztéseket is.

Dunaújváros elhódította a legnépszerűbb befektetői célpont címet olyan korábbi favoritoktól, mint Székesfehérvár vagy Tatabánya - pozicionálta Kóka János gazdasági miniszter "az első szocialista iparvárost" a helyi lapban. Bár a lehetőség adott, hogy Dunaújváros regionális logisztikai központtá váljon, ez még nem minden; a település stratégiai terve szerint a környezetet élhetőbbé kellene tenni, és további befektetőkre volna szükség ahhoz, hogy megálljon a népesség aggasztó méretű fogyása. A lakosság a 2000-ben számlált 54,3 ezerhez képest az idén 51 ezerre apadt, és a városstratégiában vázolt rémálom-szcenárió szerint 15-20 év múlva akár 37 ezerre zsugorodhat. A Dunaújvárosi Főiskola térségfejlesztési kutatócsoportjának egyik tanulmányából pedig az derül ki, bár a lakók csekély hányada kényszerül másutt munkát vállalni, mégis nagy az elköltözési szándék. A megkérdezettek csaknem negyede tervezi, hogy öt-tíz éven belül máshová költözik, s az okok között előkelő helyen szerepel a válasz: nem tetszik a város, rossz a levegő. Tény, hogy a megyei jogú városok közül Dunaújváros a legkisebb területű a maga 53 négyzetkilométerével, és ebben a kategóriában csak Érd zsúfoltabb: ott 1 négyzetkilométerre 1009, Dunaújvárosban 969 lakos jut.

Mindazonáltal az infrastruktúra-fejlesztés és a Hankook betelepülése - ha csak átmenetileg is - alaposan felverte az ingatlanárakat. Tavaly decemberben kőbányai szintre drágultak a panellakások: a korábban 7 millió forintért kínált kétszobás panelért 9 milliót is elkértek. A boom azonban hamar kifulladt, a potenciális vevők talán ráébredtek, hogy önmagában a beruházástól nem lett vonzóbb a település, például a Pentele híd egyelőre a semmibe, pontosabban az 51-es főútra vezet, hiszen a Veszprémet Szolnokkal összekötő M8-as sztráda a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. honlapján csak a 2015-ig megvalósítandó tervek között szerepel. Idén márciustól már visszarendeződnek az árak, most 7,5-8,5 milliónál tart az említett panelár - mondta a HVG kérdésére Ordas István helyi ingatlanvállalkozó. Az ipartelepnek való földek viszont drágulnak: míg a Hankook 3100 forintos négyzetméteráron jutott területhez, most 4-5 ezer forint között számítják a négyzetméterárakat. Aki pedig az M6-os sztráda területének felvásárlására spekulált, még jobban járt, ott az állami beruházó 8 milliót is megadott 1 hektárért.

Az ipari parkban tíz vállalkozás telepedett meg - köztük a legnagyobb a Hankook -, ám a fennmaradó 30 hektár már kevés, ha netán újabb nagybefektetők érdeklődnének. Gere János, az Innopark Kht. ügyvezetője az M6-os és a 6-os út közötti mintegy 100 hektárt alkalmasnak véli a bővítésre. A város vezetői arra törekednek, hogy a hagyományos monokultúrát, azaz a nemrég az ukrán tulajdonos Donbassz Ipari Szövetség után ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt.-re keresztelt vasmű gazdasági túlsúlyát ellensúlyozzák. Mindazonáltal az acélmű továbbra is meghatározó marad a városban, hiszen több mint 8 ezer embert foglalkoztat - emellett még a Hankook 1500 fős létszáma is eltörpül. Ráadásul a legnagyobb helyi foglalkoztató a 2004-es privatizációs szerződésben vállalt 72 milliárd forintnál messze nagyobb beruházásokba kezdett: 2009 nyarára a jelenlegi 1,7 millió tonnás kapacitását 3-3,2 millió tonnára akarja felfuttatni. A Dunaferr ukrán tulajdonosa a beszerzési források optimalizálása és a cég átszervezése, költséggazdálkodásának feszesebbé tétele mellett a globális acélipari konjunktúrát akarja meglovagolni.

Az állami kézben rendre veszteséges acélmű tavaly 293 milliárd forint árbevételt és 34 milliárd forint mérleg szerinti eredményt könyvelhetett el, az azt megelőző két év pedig összesen több mint 30 milliárd nyereséget hozott. Eddig mintegy 600 millió euró összköltségűre tervezett beruházás kezdődött meg, vagy kötöttek rá szerződést, és ugyanennyire rúgnak a további tervezett invesztíciók is - summázta a HVG kérdésére Lukács Péter, a vasmű műszaki vezérigazgató-helyettese. A fejlesztések között szerepel egy új erőmű építése is: a Dunaferr energetikai leányvállalata, az ISD Power Kft. számára a Magyar Energiahivatal (MEH) által engedélyezett gázturbinás, kombinált ciklusú, 225 megawattos erőmű hasznosítaná a termelés során keletkező kohó- és kokszgázokat. Ezzel a fejlesztéssel a Dunaferr önellátóvá válna villamos energiából.

Amúgy is kisebbfajta erőmű-építési láz tört ki a városban, legalábbis a MEH egyidejűleg több kérelemmel is foglalkozik. Önellátásra akar átállni az osztrák Thomas Prinzhorn érdekeltségébe tartozó Dunapack Zrt. is, amely eddig a Dunaferrtől vásárolt áramot. A cég 45 megawattosra tervezett erőművére az engedélykérelem még folyamatban van. Új erőművével a Dunapack szeretné elérni az osztrák energiaárszintet, ott ugyanis feleannyiba kerül a villamos áram - állítja Prinzhorn -, mint Dunaújvárosban. A körülbelül 25 milliárd forintba kerülő erőművet az RWE-csoporthoz tartozó Sinergy Kft., a W. Hamburger, illetve a Dunafin Kft. és a Dunacell Kft. együtt tervezik megépíteni. Az utóbbi két cég az osztrák székhelyű Delfortgrouphoz tartozik, és szintén papírt gyárt Dunaújvárosban. A HVG kérdésére Galli Miklós, a Dunapack elnök-vezérigazgatója közölte, ez a négy vállalat lesz az új erőmű tulajdonosa is. A 200 megawatt hő- és 45 megawatt villamos teljesítményű létesítmény szilárd tüzelőanyagok (szén, biomassza és saját papírhulladék) felhasználásával termelné a dunaújvárosi papírgyáraknak szükséges energiát.

A város távhő- és melegvíz-ellátásának nagyobb részét szintén a Dunaferrtől veszi át az a két gázmotoros erőmű, amely különös gazdasági koalíció eredményeként létesült: a fűtőművek létesítésére az önkormányzattól engedélyt kapott Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- és Hőszolgáltató Kft.-ben ugyanis az akkor szocialista többségű önkormányzat mellett a Fidesz-közeliként elkönyvelt Pomázi Csaba érdekeltségébe tartozó Energott Kft. is tulajdonos volt. Jelenleg a próbaüzem folyik, a gázmotorok még az idén üzembe állnak - mondta a HVG-nek Pomázi. Rajta és Prinzhornon kívül az igazságügyi tárca tulajdonában lévő "börtöncég", a Pálhalmai Agrospeciál Kft. épít erőművet, amely saját melléktermékét hasznosítaná. A cég a jelenlegi próbaüzem után decemberben adja át biogázerőművét, amelynek teljesítménye csupán 1,7 megawatt, ám a maga nemében a világ legnagyobb létesítményei közé sorolható - büszkélkedik a beruházást irányító ügyvezető igazgatóhelyettes, Hetyei Gábor. A 2,5 milliárd forintért épült erőmű 100 ezer tonnás "bemenő szervesanyag-kapacitása" ugyanis csak a kontinens egyik legnagyobb mezőgazdasági alapú biogázerőművéhez mérhető, amely Svédországban épül, és 150 ezer tonnát tud feldolgozni.

Az Agrospeciál elődjét még 1949-1950-ben hozta létre az Igazságügyi Minisztérium, amely ma is tulajdonosa a kft-nek. A nyolcszáz fogvatartottat, nyolcvan büntetés-végrehajtási dolgozót és 250 civilt foglalkoztató vállalat 4 ezer hektáron szántóföldi műveléssel foglalkozik, de van 10 ezer sertése és 1500 szarvasmarhája is - a biogázerőmű megépítéséhez az istállózás adja a fűtőanyagot, azaz a szerves és hígtrágyát. A nagy földterület pedig ahhoz szükséges, hogy a fermentálás után visszamaradt anyagot el tudják helyezni. A megtermelt áramot, évi 13 gigawattóra teljesítményt - ez egy 10-15 ezres lélekszámú város fogyasztása - a kft az E.Onnak adja el. Az árameladásból származik a biogázerőmű bevételeinek 70 százaléka, a többi a vágóhídi melléktermékek és éttermi hulladékok ártalmatlanításáért kapott díjból, illetve az osztrák államtól folyik be. Bécs ugyanis megvásárolta azt a szén-dioxid-kvótát - összesen 32,5 ezer tonnát -, amennyi üvegházhatású gázt a pálhalmai erőmű megspórol.

SZEGŐ IVÁN MIKLÓS, VITÉZ F. IBOLYA