Több mint 230 Microsoft-szabadalmat sértenek meg az olyan, nyílt forráskódú szoftverek, mint a Linux operációs rendszer, vagy az Open Office - állítja a Steve Ballmer vezette redmondi szoftvervállalat. A Microsoft egyébként úgy látja, hogy csaknem lehetetlen volna peres úton behajtani az általa bejegyzett technológiák utáni licencdíjat, így inkább arra próbálja rávenni az érintetteket, hogy fizessenek jogdíjat a használt termékekért. Amúgy a Microsoft termékeivel kapcsolatban is felmerült nemrég a lopásgyanú: a cég logójával piacra dobott üzleti célú telefonkészülékek kezelőfelülete ugyanis kísértetiesen hasonlít az iPod zenelejátszók görgetőtárcsájához.

Nem pihen a Google

A különféle fejlesztéseivel szinte hetente előálló Google ezúttal sem feledkezett meg az internetezőkről. Május elején például magyarul is elérhetővé tette a személyre szabható iGoogle weboldalt (http://www.google .hu/ig), majd nem sokkal ezután bejelentette, hogy a cég műholdas kereső szolgáltatása, a Google Earth rövidesen "hangos" lehet, vagyis a megfelelő helyszínekhez illő (ott rögzített) hangok lejátszásával színesíti a földrajzi találatokat. A szolgáltatás beindításának feltétele a Wild Sanctuary nevű, immár 3500 órányi hanganyagot összegyűjtő vállalkozással való megegyezés. Ugyancsak májusi fejlemény, hogy a svájci Lausanne egyetemi könyvtára is csatlakozik a Google digitális könyvtárhoz, százezer kötetet bocsátva a projekt rendelkezésére. Elsősorban olyan régi, nem jogdíjköteles regényekről van szó, mint Victor Hugo vagy Balzac művei.

Erősödő állami kontroll az internet fölött

Az államilag irányított internetes cenzúra 2002-ben még csak néhány országban létezett, ám mára aggasztó méreteket öltött - erre a következtetésre jut az Open Net Initiative (Nyílt Hálózat Kezdeményezés) nemrégiben közzétett tanulmánya. A Torontói, az Oxfordi és a Cambridge-i Egyetem, valamint a Harvard Jogtudományi Egyetem kutatócsoportjaiból álló szervezet megvizsgálta 120 internetszolgáltató többezernyi webhelyét, s 41 ország közül 25-ben talált bizonyítékot a tartalomszűrésre, például a Skype vagy a Google Maps letiltására.

A vizsgálat szerint cenzúrázzák a hálót az Arab Emírségekben, Azerbajdzsánban, Bahreinben, Burmában (Mianmar), Dél-Koreában, Etiópiában, Indiában, Iránban, Jemenben, Jordániában, Kínában, Líbiában, Marokkóban, Ománban, Pakisztánban, Szaúd-Arábiában, Szingapúrban, Szíriában, Szudánban, Tádzsikisztánban, Üzbegisztánban és Vietnamban. A kutatás megállapította, hogy az állami netcenzúrának alapvetően három mozgatórugója van: politikai és hatalmi érdekek, a társadalmi normák betartatása, a nemzetbiztonság vélt veszélyeztetése.

A tanulmány megállapítja: az állami szervek a net szűrését általában teljes diszkrécióval végzik, az állampolgár erről semmiféle információval nem rendelkezik, következésképpen nincs is hová fordulnia panasszal.

Illegális szoftverhasználat

Az Európai Unióban az illegális szoftverek aránya 36%-os szinten maradt 2006-ban, miközben a személyi számítógépekre telepített illegális szoftverekből származó iparági veszteségek 1 milliárd dollárral nőttek, s jelenleg 11 milliárd dollárra rúgnak - áll a Business Software Alliance (BSA) május közepén megjelent tanulmányában. Magyarországon e szerint 2006-ban 111 millió dollár, vagyis mintegy 21 milliárd forint kár érte a szoftveriparágat. A szövetség szerint Magyarországon 100 új szoftverből 42 továbbra is jogszerűtlen módon került a számítógépekre, míg ez a szám Romániában 69, Szlovákiában 45, Csehországban 39, Kínában 82, Oroszországban pedig 80.

Informatikai felzárkóztatás idehaza és külföldön

Bár még az elején jár, máris szimpátia övezi a Nyírő András által gründolt Login Initiative programot. Az online tartalmakkal foglalkozó szakember összeurópainak szánt projektje az elmaradott térségek roma lakosságát próbálja internettel és számítógéppel segítve felzárkóztatni. Az ingyenes közösségi wifivel május elején felszerelt csereháti Tomor község mellett június elejére a tervek szerint már a szomszédos Lakon is a levegőből jön az internet. A Login a Rom Som alapítvány közreműködésével a tanulmányaikat távoktatással végző helyi romáknak használt, de felújított számítógépeket juttat méltányos, 20 ezer forintos áron. A projektről szóló beszámolók és Nyírő András lobbitevékenysége nyomán már felajánlások is érkeztek. Nyírőék következő terve az, hogy egy népszerű roma celebritás közreműködésével készítsenek oktató-dvd-t a komputer használatról.

Viharosan indult ugyanakkor a harmadik világnak szánt "százdolláros laptop", vagyis az XO karrierje: a szegény gyermekek első számítógépét megtervező Nicholas Negroponte ugyanis megvádolta az Intel processzorgyártót, hogy el akarja lehetetleníteni nonprofit szervezetének, az OLPC-nek (One Laptop Per Child - laptopot minden gyereknek) a projektjét, ezért kínálja nyomott áron a hasonló célközönségnek szánt laptopját, a Classmate-et. Ráadásul az Intel olyan prospektusokat küld állami intézményeknek, amelyekben az AMD-processzorral szerelt XO hibáit próbálja aláhúzni. Utóbbi, bár százdollárosnak tervezték, jelenleg 176 dollárba kerül, míg az Intel készüléke 200 dollárt kóstál.

Hatékonyabb reklám szóbeszéddel

A szóbeszéd alapú marketingről (Word-Of-Mouth Marketing) tartott előadást Paul Marsden, a május 10-11-én Budapesten rendezett Interaktív Marketing Konferencián. A szociálpszichológus végzettségű marketingszakember - akinek a pletykaalapú információterjedés és az utánzó magatartás a szakterülete - elmagyarázta, hogyan működik ez a módszer, amely a hagyományos reklámozói technikákhoz képest jóval inkább az interakcióra épít. E szerint kedvezőbb vélemény alakul ki valakiben egy termékről, amellyel kapcsolatban az ő véleményét is kikérték. Márpedig ha a hirdető szerencsésen rátalál a hangadókra, véleményvezérekre, akkor ők jó hírét viszik a termékeknek, ami akár 5-10 százalékos forgalomnövekedést is hozhat. Az emberek ugyanis sokkal szívesebben hisznek ismerőseiknek, mint a reklámoknak - állította Marsden, aki szerint a döntéshozatalba a fogyasztókat is bevonó taktika ideális terepe az internet, illetve az újabban felkapott, web 2.0 elnevezésű, közösségi alapokra helyezett és visszacsatolásokkal ellátott tartalmak.

Visszafogott mms-használat

A szlovén mobiltelefon-tulajdonosok sms-eznek a legtöbbet Közép-Kelet-Európában, 79 százalékuk naponta - ez derül ki abból a májusban publikált felmérésből, amelyet a GfK Csoport végzett tíz országban (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Románia, Oroszország, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna). A régióban átlagosan a lakosság 75 százalékának van mobiltelefonja, Magyarországon 79 százalékos a mobilellátottság. A felmérés alapján az sms-küldésben nyertes szlovénok mögött hazánk mobilosai elmaradnak, csupán 46 százalékuk küld naponta szöveges üzenetet. Szintén a szlovén előfizetők a "legjobbak" az mms-küldésben is: 24 százalékuk naponta küld egyet, míg a magyarok mindössze három százaléka kapható ilyesmire.