Újabb Földért életjáradék programmal, az osztatlan közös tulajdonban lévő, úgynevezett részarány-tulajdonú földek kimérésével, illetve az EU-ban korai nyugdíjazásnak nevezett, Magyarországon az agrártermelők nyugdíj előtti támogatásának keresztelt programmal próbálja élénkíteni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) a földpiacot. Utóbbiban például az 55 évesnél idősebb, de az öregséginyugdíj-korhatárt el nem érő, főállású gazdák adhatják el - vagy bérbe - 40 évesnél fiatalabb agrárgazdálkodóknak a tulajdonukban lévő földet, illetve a gazdálkodáshoz szükséges eszközöket. A legfeljebb 15 éven át és 75 éves korig adható havi támogatás - a földterület nagysága és minősége alapján - a mindenkori minimálbér felétől annak kétszereséig terjedhet. A 2006-ra 4,9 milliárd forinttal betervezett programot 80:20 arányban finanszírozza az EU és a magyar költségvetés. Utóbbiból fizetik a - 20 százaléknak megfelelő - 0,98 milliárd forinton felül a 18 százalékos nyugdíj-biztosítási járulékot és a 8,5 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot is, amelyek további 1,29 milliárd forinttal terhelik meg a magyar büdzsét. Az FVM 10 ezer igénylőre számít, főleg a 3-10 hektáros földek gazdáira, de átlagosan 20 hektáros területre vetítve kalkulálta ki, hogy a programban részt vevők havi 41 ezer forintra számíthatnának. Ha ez az átlagszám bejön, akkor 200 ezer hektár mozdul meg a földpiacon.

1,2 millió hektárt érint a részarányföld-kiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének a programja. Ekkora területet birtokol az a 240 ezer földtulajdonos, aki - még az Orbán-kormány idején, igaz, akkor némileg más szabályok alapján, mint most - kérte a tulajdoni hányadának megfelelő önálló földrészlet kimérését. Ezt a szakértők is fontosnak tartják, mert önálló helyrajzi számmal már forgalomképessé válik a föld, de - ahogy Fűr Zoltán, a Földbróker.hu Kft. ügyvezetője fogalmazott a HVG-nek - "ez is csak a lehetetlen helyzet további fenntartását jelenti". A földkimérésekkel ugyanis tovább aprózódnak a birtokok.