Még mindig számos bizonytalan eleme van a jövő évre tervezett adómódosításoknak: forrnak az indulatok a banki különadó miatt (lásd Antibankárkormány? című cikkünket a 109. oldalon). Percről percre változnak a személyi jövedelemadóban érvényesíthető kedvezményekre, valamint az illetékek növelésére vonatkozó tervek, s elképzelhető, hogy a kabinet visszakozik némely, az önkormányzatoknak fizetendő helyi adó maximumának emelésétől (HVG, 2004. szeptember 18.). Értesüléseink szerint e hét szerdáján és a kabinet pénteki rendkívüli ülésén viszont már nem valamennyi módosítási javaslat, hanem csak a vitás témák kerülnek a kormány elé. Mindezek eredményeként az eredetileg ütemezett - és a szokásos - menetrendnél egy héttel később, várhatóan csak szeptember 27-én nyújtja be a kormány az adócsomagot. Ezt a parlamentnek sürgősséggel kell megtárgyalnia annak érdekében, hogy a január 1-jei bevezetés érdekében november közepéig kihirdethessék a változtatásokat. A sürgősség gyakorlatilag azzal járna, hogy a parlamenti bizottságok lényegében azonnal megkezdenék a javaslatok tárgyalását, és a szokásos kettő helyett valószínűleg csak egy hét jutna majd az általános vitára. A csúszásból profitálhatnak a munkavállalói és a munkaadói érdekképviseletek. Így ugyanis az utóbbi évek gyakorlatával ellentétben a parlamenti benyújtást megelőzően - az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén - megkísérelhetik a javaslatok puhítását. Igaz, erre már eddig is módjuk nyílt, miután Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel a múlt pénteken találkoztak, míg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölttel lapzártánk után tárgyalnak.

Így aztán valószínűsíthető, hogy nem lesznek kemény viták az OÉT ülésén, hétfőre eldőlt például, hogy az önkéntes pénztári befizetések adókedvezménye nem számít be a 100 ezer forintos adókedvezmény-korlátba. 2006-tól egyébként már nem az adót csökkentenék, hanem a pénztári tag egyéni számláját gyarapítanák az ilyen kedvezmények. További egyeztetéseken múlik viszont, hogy jövőre évi 6,5 millió forint jövedelem felett igénybe lehet-e majd venni a pénztári befizetések utáni kedvezményeket. A múlt héten még úgy állt a dolog, hogy a családi adókedvezményeknél nem lesz jövedelmi korlát, a legújabb - eredetileg a szabaddemokraták által javasolt - elképzelések szerint mégis lenne, mégpedig évi 12 millió forint fölött. Továbbra is napirenden van az adójóváírást alacsony jövedelmük miatt érvényesíteni nem tudó adózóknál alkalmazandó "negatív adó", illetve adó-visszatérítés ügye. A héten eldől, ezt milyen formában - például megemelt családi pótlékban - kapnák meg az érintettek.

Meglepetéseket is produkált az elmúlt hét. Miközben ugyanis a szabaddemokrata koalíciós partner leszögezte, hogy nem szavazza meg az Pénzügyminisztérium által 12,5 százalékosra tervezett árfolyamnyereség-adót, a kormány múlt szerdán ennek ellenére megduplázta a tétet. E szerint jövőre a külön adózó jövedelmekéhez azonos mértékű, tehát 25 százalékos lenne a tőzsdei árfolyamnyereség adója is. Az illetékekről is folyamatos az egyeztetés, lapzártánkkor továbbra is úgy tűnt: a kormányzat kitart amellett, hogy az új lakások illetékmentessége 30 millió forintról 15 millió forintra csökkenjen, a fiatalok illetékkedvezménye 40 ezer forintról 100 ezerre nőjön. Várhatóan mégsem nőne a jogosítványok illetéke, ugyanakkor a vállalkozói igazolványé és az útlevélé 50-60 százalékkal emelkedne. Az eredetileg javasolthoz képest differenciáltan növekedne a személygépkocsik regisztrációs adója: az olcsóbb és az átlagos kategóriákban 5 százalékkal, a luxusautóknál ennél nagyobb mértékben nőnének a terhek.

MOLNÁR PATRÍCIA