Nincs épeszű magyarázat arra, miért éppen 200 milliárd forintnál húzták meg azt a szavatolótőke-határt, amelyet el kell érnie annak a banknak, amely részt venne a kormány 600 milliárd forintos mentőakciójában. A limitet legfeljebb az indokolhatja, hogy így eltussolhatják: a csomagot a legnagyobb hazai hitelintézetre, a régióbeli leányait mind nehezebben hitelező OTP Bankra szabták. Az álcázás mégsem sikerült, lapzártánkkor szembesült azzal a Pénzügyminisztérium, hogy a múlt héten bejelentett limit ellentétes az uniós normákkal, ezért ki kell vennie az állami segélycsomag feltételei közül.

A minimális tőkeszükségletet rossz nyelvek szerint el is kalkulálták, így a CIB Bankot, az egyik legstabilabbnak tartott olasz pénzintézet, az IntesaSanpaolo hazai leánybankját is hírbe hozták tőkejuttatásra esélyes bankként. Ezt Surányi György, a CIB elnöke azonnal vissza is utasította. Hallgat viszont egyelőre a 200 milliárdosok klubjához tartozó MKB Bank, amelynek anyabankját, a Bayerische Landesbankot (BLB) 10 milliárd euróval segítették meg Németországban az adófizetők pénzéből. A legtöbbet emlegetett OTP Bank sem nyilatkozott arról, igényt tart-e a Nemzetközi Valutaalaptól kapott készenléti hitellel finanszírozott tőkére. A csomag sajátossága - Veres János pénzügyminiszter bejelentése szerint -, hogy a summa felét kitevő 300 milliárd forint értékű állami garanciát csak az a bank igényelheti, amely hozzájárul az állami feltőkésítéshez is.

A tőkejuttatás szabályai azonban sokkolóan kemények. A parlamenthez hétfőn benyújtott törvényjavaslat szerint az állam a mindenkori tőzsdei áron emelne tőkét, és a megkapott nem szavazó (az IMF-hitel kamatánál nagyobb hozamra jogosító) osztalékelsőbbségi részvényeket bármikor egyoldalú döntéssel szavazó törzsrészvényekké alakíthatná át. Az állam nem csak egy vétójogot biztosító, a korábban megszüntetett aranyrészvényhez hasonló részvényre lenne jogosult, hanem - ha romlik a bank helyzete - lényegében államosíthatná azt, mert az egyik elsőbbségi részvénye feltételes tulajdonosi irányítási jogot is biztosítana számára. Az állam egyébként 2014-nél tovább nem maradna a bankban, hanem eladná tulajdonrészét.

Aligha jelentkeznek tehát az állami tőkeemelésért a külföldi nagybankok itthoni pénzintézetei. Az egyetlen gyenge láncszem a BLB, az MKB Bank ugyanis már azt a nyilatkozatot sem írta alá, amelyben hét hazai nagybank megfogadta a Magyar Nemzeti Banknak október közepén, hogy továbbra is hitelezi ügyfeleit.

A vállalás teljesítését azonban kétségessé teszi, hogy időközben több anyabank csak a megszerzett betétek összegéig engedi a lakossági és vállalkozói hitelezést, erősítették meg a HVG-nek banki körökben. Egyebek között emiatt indult be az a hajmeresztő kamatverseny is, amelynek eredményeképpen a három-négy hónapos lekötésekre évi 12-13 százalékos kamatot kaphatnak a friss pénzt elhelyező betétesek.

Egekbe szökik eközben a forint- és a devizaalapú hitelek ára egyaránt. A CIB Bank és az Allianz Bank például 5 százalékponttal, évi 25 százalék fölé emeli a folyószámlahitelek díját. Az irányadó euró- és svájcifrank-kamatok múlt heti csökkenésével ellentétes itthoni kamatemelések következtében pedig több esetben évi 30 százalék fölé kúszott az eurókölcsönök hiteldíja, míg a svájcifrank-alapú hitelé 20 százalék körüli. A banki adósok tehát már fizetik a pénzügyi válság által megemelkedett számlát, míg a megtakarítók - ha bíznak a betétekre vállalt korlátlan állami garanciában - extra nyereséghez juthatnak.

PAPP EMÍLIA