Megszűnt Magyarország pénzügyi függősége az IMF-től - ezt a diadalittas bejelentést több mint tíz évvel ezelőtt, 1998 februárjában tette Horn Gyula akkori miniszterelnök, miután az ország visszafizette a pénzügyi szervezettel szemben 1991-ben keletkezett és 2000 augusztusában esedékes 158 millió dolláros hiteltartozást. A Valutaalaphoz való 1982-es csatlakozás óta így akkor először és azóta sem volt tartozása Magyarországnak a pénzügyi szervezettel szemben. A nyolcvanas években összesen három készenléti és egy kompenzációs (az export árbevétel csökkenését ellensúlyozó) megállapodást kötött Magyarország az IMF-fel és az összesen 1237 millió SDR (1 SDR = 1,46 dollár) elszámolási egységű hitelkeretet csaknem teljes egészében le is hívta. A kilencvenes években közvetlenül az első szabad választás előtt a Németh-kormány írt alá egy 159 millió SDR-es készenléti hitelszerződést, egy évre rá pedig az Antall-kabinet először az energiaárak növekedését ellensúlyozó, félmilliárd dolláros kompenzációs csomagról állapodott meg, majd megkötötte Magyarország legnagyobb, 1,5 milliárd dollár értékű, a strukturális átalakítást célzó megállapodását a Valutaalappal. A kormány azonban a megállapodást nem tartotta be, a hitel felét ezért nem is vehette igénybe. A megállapodást az IMF 1993-ban törölte, illetve készenléti hitellé alakította át. A Horn-kormány hatalomra kerülése után eleve nem fogadta el az IMF stabilizációs kritériumait, így nem is volt új megállapodás. Eleinte ennek ellenére finanszírozták Magyarországot a külföldi bankok, ám 1995 elején már az akkor éppen összeomlott Mexikóhoz kezdték hasonlítani a befektetők. Végül a Bokros-csomag után egy évvel kötött csak 387 millió dolláros készenléti hitelszerződést az IMF a Horn-kormánnyal, ám elemzők szerint akkor arra a sikeres stabilizáció után valójában már nem is volt szükség. És valóban, a keretből Magyarország egyetlen centet sem vett igénybe, majd idő előtt visszafizette az 1991-es hitelt is.