Éltanulóból néhány hónap alatt sereghajtóvá vált Észtország, Lettország és Litvánia. A Szovjetunió 1991-es széthullása után ismét függetlenné vált, az EU-ba 2004-ben felvett balti államok egymás után süllyednek recesszióba. A legnehezebb helyzetben az eddigi osztályelső Észtország áll, az 1,3 milliós ország technikai értelemben is recesszióba került, két egymást követő negyedévben, az idei elsőben és a másodikban is csökkent a hazai össztermék (GDP), fél, illetve 0,9 százalékkal. Észtországban, ahol 2006-ban még 11 százalékos volt a gazdasági növekedés, a szakértők arra számítanak, hogy legkorábban 2009 közepére sikerül megállítani a visszaesést, s talán 2010-ben várható újra jelentősebb, 4 százalék körüli növekedés.

Lettország némi fáziskéséssel következik, a 2006-os 12 százalékos csúcs, és az idei első negyedévi - éves - 3,6 százalékos bővülés után a második negyedévben csak 0,2 százalékkal nőtt a gazdaság, s szinte biztosra vehető, hogy a harmadik és negyedik negyedévet a balti állam mínuszban zárja. A helyzeten javíthat, hogy az alacsony részvételi arány miatt sikertelen volt az a múlt szombati népszavazás, amely a nyugdíjak jelentős megemelésére kényszerítette volna a rigai kormányt. A hivatalos adatok szerint az emelés 300 millió latos, azaz 100 milliárd forintnyi pluszterhet jelentett volna, és az egészségügyi biztosítási rendszer összeomlását okozta volna, míg a referendumot kezdeményező ellenzék legfeljebb 25 milliárd forintnyi kiadásnöveléssel számolt.

A harmadik, legkevésbé fejlett balti köztársaságban, Litvániában is a gyors fékeződés jelei mutatkoznak. Az első negyedévben a nem sokkal korábban 11 százalékos növekedési ütem a felére csökkent, a második negyedévben pedig a nulla közelében volt a bővülés. Elemzők szerint az észt és lett tapasztalatok alapján valószínűnek tűnik, hogy Litvániát sem kerülheti el a recesszió.

A baltiak válságának egyik fő oka, hogy a munkabérek a gazdaságnál és a termelékenységnél is tempósabban emelkedtek: 2006-ban és 2007-ben 20 százalékkal nőttek a reálbérek, miközben a termelékenység, jó, ha 6-7 százalékkal. Ugyancsak hozzájárult a válsághoz, hogy az év első negyedévében pukkant ki a balti "ingatlanlufi": egyes városokban fél év alatt 20-30 százalékkal zuhant a lakások és irodák négyzetméterének az ára.

A szakértők az egész térség elhúzódó válságára számítanak. "A munkaerőpiac még nem reagált a lassulásra, s adataink szerint az elkövetkező hónapokban, a gyárbezárások miatt, növekedni fog a munkanélküliek száma" - mondta újságíróknak Neil Shearing, a londoni Capital Economics elemzője. Szerinte az is rontja a helyzetet, hogy az Európai Unió többi tagországában - a baltiak fő exportpiacán - sem fényes a helyzet, így a kivitel bővítésével nem lehet ellensúlyozni a belső kereslet várható zuhanását. A nemzetközi pénzpiacokat sújtó hitelválság miatt pedig nehezebb lesz kölcsönökhöz jutni, s ezért egyre nagyobb gondot jelent majd a baltiakat is jellemző fizetésimérleg-hiány finanszírozása. "Ezért mérsékelni kell a hiányt, ez pedig a belső fogyasztás további zsugorodását hozza magával. Röviden, mély és elhúzódó recesszióra számítunk" - vélekedett Shearing.