Az eddigi legnagyobb magyarországi áramaukció előtt néhány nappal exportkorlátozó rendeletet hozott a gazdasági tárca, mely 4,4 forint kilowattóránkénti tranzitdíj megfizetésére kötelezi azokat a kereskedőket, akik a határkeresztező rendszert használják. Azzal a szándékkal tette mindezt, hogy az utolsó pillanatban elriassza az árveréstől azokat a kereskedőket, akik a Balkánon kialakult áramhiány miatt Szerbiában, Macedóniában, Horvátországban és Szlovéniában szerették volna értékesíteni a hazai áramot, amely súlyos energiahiány rémképét vetítette előre. Az unió rosszallása borítékolható, bár Magyarország nincs egyedül ezzel az intézkedéssel a térségben.

Bulgária november végén a hazai ellátás biztonsága érdekében teljes egészében leállítja áramexportját. A lépést Jordan Dimov gazdasági miniszterhelyettes szerint az indokolja, hogy a mostani tél az első, amelynek két, ezer megawattos atomreaktorral indulnak neki, miután az ország egyetlen atomerőművében, Kozlodujban 2003 óta négy 440 megawattos, régi, szovjet típusú reaktort bezártak, a két utolsót az uniós csatlakozás feltételeként tavaly decemberben. Az ily módon kieső áramtermelés pótlására a szófiai kormány a román határ menti Belenében két, egyenként ezer megawattos reaktor két évtizede megkezdett építését tervezi befejezni 2015-re, a mintegy 5 milliárd eurós beruházásra kiírt tenderre öt külföldi energetikai cég adott be ajánlatot. Bulgária eddig a legnagyobb délkelet-európai áramexportőrnek számított, a tavalyi 7,7 milliárd kilowattnyi árammal szemben azonban az idén mindössze 3 milliárdnyit szállított a környező balkáni országoknak.

Szlovákiában papíron július 1-je óta liberalizált az árampiac. Az energiahivatal azonban csak a napokban bocsátotta vitára azt a rendeletet, amely szerint a háztartások is választhatnának a piacon jelen lévő három energiaszolgáltató vállalat közül. Az ipari fogyasztók számára már két éve adott ez a lehetőség, de a 100 ezer cég közül eddig csak húszan váltottak szolgáltatót. A liberalizáció még jószerével be sem indult, máris politikai vihart kavart. A szlovák piacon vezető áramtermelő és -szolgáltató, az olasz ENEL többségi tulajdonában lévő Szlovák Villamos Művek (SE) a nyári első aukcióján a hazai szükségleten felüli, termelése hatodának megfelelő, 4 ezer gigawattórányi áramot a tavalyinál 28 százalékkal magasabb áron adta el. A németországit is meghaladó, a hazai piacra is begyűrűző aukciós ár láttán a gazdasági minisztérium megpendítette, az energiahivatal előzetesen véleményezné az aukcióra beérkezett ajánlatokat. Az ENEL válaszul kilátásba helyezte a következő évekre vonatkozó, 4,64 milliárd dolláros beruházási programjának felülvizsgálatát. A szlovák áramszolgáltatók már most 10 százalékos áremelést kérvényeztek az energiahivatalnál, merthogy a szükséges kapacitást az SE-től már a nyári aukció előtt is drágán, a tavalyinál ötödével magasabb, megawattóránként 59,2 eurós áron kötötték le.

Csehországban tavaly januártól liberalizálták az árampiacot, a lakossági és a közületi fogyasztók számára egyaránt. Hiába egyszerű szolgáltatót váltani, a lehetőséggel eddig a fogyasztók alig 8 százaléka élt. A felmérések szerint a lakosság vagy nem tud erről, vagy úgy gondolja, nincs értelme az utánajárásnak, mert minimális a különbség a piacot lényegében uraló három vezető áramszolgáltató, a többségi állami tulajdonú CEZ, a prágai önkormányzat és a baden-württembergi energiaszolgáltató érdekeltségébe tartozó Prazske Energetika, és a német E.On árai között. Pedig a mérvadó gazdasági napilap, a Hospodarské noviny összeállítása szerint például a CEZ idei 43 eurós átlagárához képest a piacra belépett új szolgáltatóknál akár 10-15 százalékkal alacsonyabb tarifát is ki lehet fogni. Átlagban azonban az idén emelkedtek az árak: a tavalyi 37 eurós megawattóráról 43 euróra. A nyáron indult prágai energiatőzsdén egyelőre hasonló a helyzet: 54,2 eurós megawattóraárral indult, amely röviddel ezután a 60 eurót közelítette meg, azóta azonban kissé visszament.