Az MVM gátat szabott az áremelkedésnek, és a piaci szereplők is józanságot tanúsítottak az árverésen - értékelte Mártha Imre, az MVM Trade Zrt. vezérigazgatója a térségben eddig rendezett legnagyobb, múlt csütörtöki áramaukción történteket, miután bejelentette: az MVM kétszer fékezte meg az árakat. Számítása szerint e közbelépésnek köszönhetően menekültek meg a hazai fogyasztók attól, hogy még vagy 15-20 százalékkal magasabbra szökjön az áramár. A villamos művek az erőművekkel kötött hosszú távú megállapodások (htm) alapján hozzá kerülő, a hazai termelés 80 százalékát lefedő áramkészlet azon részét viszi aukcióra, amelyet nem különít el a lakosság ellátására. Az aukció lenne hivatott a szabad versenyt biztosítani a kereskedők számára, akik aztán a szolgáltatókért, ők pedig a fogyasztókért versenyeznek. A hazai kereskedők, szolgáltatók és nagyfogyasztók vehettek részt az árverésen, ahol a kereskedők az ügyfeleiknek, a nagyfogyasztók pedig maguknak szereztek be áramot. 29 szereplő versenyzett a felkínált több mint ezer megawattos teljesítménnyel előállítható 9000 gigawattóra villamos energiáért, amelyre hat - a felhasználás napszakától függő - termékcsomagban lehetett licitálni. Az MVM Trade vezérigazgatója és három munkatársa által vezetett árverés nem volt nyilvános, azon megfigyelőként a Gazdasági Versenyhivatal munkatársai vettek részt. A termékcsomagok szerint eladásra szánt árammennyiség az aznap reggel az MVM által meghatározott kikiáltási áron indult, a licitálók írásban, kódszámmal adták le, hogy milyen mennyiséget vásárolnának meg az adott áron. Már az első körben kiderült: többszörös a kereslet. Innentől a Mártha Imre vezette MVM-es bizottság állapította meg, mennyivel emelkedjen az ár. A szabályzat szerint ha a hetedik körben is túljegyzés mutatkozik, akkor a tizedik körig elmehet a licit. Annak köszönhetően, hogy az MVM az előrejelzésekkel ellentétben nem a lipcsei tőzsde árfolyamán, hanem 8 százalékkal alatta indította a kezdőárat, a legnagyobb mennyiségű és egyben legkeresettebb termékből - a hét minden napján 0 és 24 óra közötti teljes időszakban biztosított áramból, amelyből 800 ezer megawatt teljesítményt hirdettek meg - még a tizedik körben is 160 százalékos túljegyzés mutatkozott. Ekkor leállították a licitet, s minden szereplő az utolsó ajánlatának arányában kapott kevesebbet a végső, 65 eurós megawattóránkénti áron. A szakemberek számára is rejtélyes okból az egekbe szállt az egyik, mindössze 50 megawattnyi kapacitást tartalmazó csomag, a munkanapokon 8-tól 20 óráig terjedő időszakban folyó áram ára. Az utolsó körben még mindig 220 százalékos túlkereslet volt, amikor az ár már a 100 eurót is túllépte. (A HVG értesülése szerint extrém magas, 102 eurós ár lett a vége.) "Erre nem tudok racionális magyarázatot adni" - mondta a HVG-nek Gerse Károly, az MVM Zrt. vezérigazgató-helyettese.

Az október 25-én történtek azt mutatják: messze áll a magyar villamosenergia-szektor attól, hogy valódi piaci viszonyok érvényesüljenek. Feltűnő volt a Magyar Energia Hivatal (MEH) távolmaradása. A HVG értesülése szerint ennek oka nem más, mint hogy az MVM nem fogadta el a hivatal követeléseit. Egyrészt azt, hogy még az árverés előtt kössék ki, kizárólag a hazai piacra lehet vásárolni, másrészt hogy határozzák meg az induló árat és a lépésköz nagyságát. Ezzel szemben a szabályzatot a MEH észrevételeinek figyelembevétele előtt kihirdette az MVM. Mártha István viszont a HVG-nek azt mondta: a hivatal észrevételei közül "ami végrehajtható volt", azt beépítették az aukciós szabályzatba. Az aukción részt vevő kereskedők és nagyfogyasztók, valamint az általuk vásárolt mennyiségek tekintetében teljes a hírzárlat. Ugyanígy nem adja ki az MVM azokat az ábrákat sem, amelyekből kiderülhetne: melyik termékre mely körben milyen árnál mekkora kereslet mutatkozott, illetve a licitlépcső változtatásával hogyan befolyásolta az MVM a végső árakat. Az aukció árbevétele rekordnak számító 163 milliárd forint lett, amelynek nyereségtartalmáról az állami nagyvállalat nem nyilatkozott.