Nem példátlan, és nem is megy csodaszámba, ha egy ország néhány év alatt 6-10 százalékponttal csökkenti az államháztartás hiányát, vagyis olyan mértékben, mint amekkora lefaragásnak most a magyar kormány nekiveselkedik. Erre a Nemzetközi Valutaalap a Magyarországgal foglalkozó jelentésében tucatnyi példát közöl, nem éppen minden célzatosság nélkül. A legkirívóbb eset talán Svédországé, amely 1993 és 1997 között a GDP 10,4 százalékának megfelelő kiigazítást hajtott végre, és 1 százalékra nyeste le a deficitet. A nála lassabb konszolidációval küszködő Olaszországban hat év alatt 9, Görögországban pedig hét év alatt 11,7 százalékponttal csökkent a hiány, és Belgium is 6,1 százalékpontos megszorítást hajtott végre, mielőtt az eurózónához csatlakozott volna. A maastrichti kritériumok teljesítése érdekében a kilencvenes években legalább tíz EU-tagország kényszerült kisebb-nagyobb költségvetési kiigazításra.

Az új uniós tagországok euróövezeti csatlakozását nem szükséges felgyorsítani - nyilatkozta a múlt héten Joaquín Almunia, az unió pénzügyi biztosa, megjegyezvén, hogy azért kívánatos volna, ha a lehető leghamarabb bevezetnék a közös valutát. Az idén azonban a feltételeket teljesítő Szlovéniát leszámítva egyetlen rendszerváltó tagország sem került közelebb a célhoz, sőt távolodott tőle. A májusban még 2007-es euróbevezetésben bizakodó Litvánia most 2010-re hajt, az ügyvezető cseh kormány pedig a múlt héten hivatalosan is feladta a 2010-es céldátumot, és nem jelölt meg újat. Így a visegrádi országok közül csupán Szlovákia készül arra, hogy nemzeti valutáját az előre meghatározott időpontban, 2009-ben lecserélje. Az útról letévelyedők között is élenjárónak számít Magyarország, amely - egyedüliként - az idén egyetlen kritériumot sem teljesít, és a Brüsszelnek tavaly decemberben beígért 6,1 százalékos hiánymutató helyett a legújabb előrejelzések szerint 10,1, az IMF friss prognózisa szerint 10,7 százalékos GDP-arányos deficitet produkál.

Ráadásul még a 2005-ös deficit és államadósság is valamelyest nagyobb a tavasszal megállapított értéknél. Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat módszertani előírásai alapján a minap felülvizsgált maastrichti hiánymutató tavaly a magán-nyugdíjpénztári befizetések állami bevételként történő elszámolásával a GDP 6,5 százaléka volt (1434 milliárd forint), 0,4 százalékponttal nagyobb az áprilisban közölt - becsült - adatnál. A nyugdíjkorrekció nélküli hiánymutató pedig 7,8 százalék, az eltérés ezzel a számítási módszerrel 0,2 százalékpont. Az államadósság 2005 végén 2 milliárd forinttal volt nagyobb, mint az előzetes adat: 12 714,2 milliárd forint, a GDP 61,6 százaléka.