HVG

Sajátos vételkényszerbe sodródtak a magyar költségvetési politika elszánt kritikusai az elmúlt másfél hónap során. A nyár végén még fanyalogva fogadták a kormány egyensúlyteremtő törekvéseit és az arra alapozott, Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogramot, az utóbbit úgyszólván pontosan leképező jövő évi költségvetést viszont máris dicsérik. Reálisnak, megalapozottnak tartják, sőt azt is felvetik, hogy talán túlontúl pesszimista számításokon alapul - holott annak részleteit még nem is ismerhetik, hiszen a teljes dokumentumot a kormány csak október 31-én nyújtja be az Országgyűlésnek. A Goldman Sachs múlt héten közzétett elemzéséből kiderül, hogy a befektetési bank a tervezettnél kisebb deficitet vár, és néhány nappal korábban a JP Morgan szakértői is - miután Budapesten vizitáltak - hasonló megállapítást tettek, külön kiemelve, hogy a bizalom a független elemzők és a jegybank részéről is megnyilvánul.

HVG

A korábbinál megengedőbb hangnem minden bizonnyal annak tulajdonítható, hogy befektetői körökben egyelőre nem látnak esélyt ennél erőteljesebb kiigazítási programra, és számukra nem jelent alternatívát sem a Fidesz mindmáig kidolgozatlan stabilizációs ötletelése, sem a kormányzati cselekvést leblokkolni hivatott népszavazási kezdeményezése, amelyet a Thürmer Gyula által vezetett Kommunista Munkáspárt is rögvest támogatásáról biztosított. Pedig a Fidesz a nemzetközi színtéren is fölöttébb aktív. Igaz, az uniós szervezeteknél nem a program ellen igyekszik mozgósítani szövetségeseit, hanem Gyurcsány Ferenc miniszterelnök eltávolítása érdekében. A párt európai parlamenti képviselőcsoportjának három tagja a múlt héten Joaquín Almunia pénzügyi biztosnál agitált a szakértői kormány ötlete mellett, s kifejtették, "az Európai Bizottság is felelős azért, hogy a magyar kormányfő hosszú időn keresztül eltitkolta a magyar költségvetés valós helyzetéről szóló adatokat a magyar közvélemény elől". Ennél is sarkosabban s a szokásos kétértelműséggel fogalmazott Orbán Viktor pártelnök Strasbourgban az Európai Néppárt frakciójának tanácskozásán, midőn azt követelte: "az Európai Uniónak világossá kell tennie, hogy nem nyújt segédkezet semmilyen megfontolásból sem a hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak".

HVG

Az utcai zavargásokkal és a folyamatos demonstrációkkal a háttérben a pillanatnyilag már-már idillinek tekinthető nemzetközi megítélés persze nem fedheti el azt a tényt, hogy az államháztartás 2007-re tervezett, a hazai össztermék (GDP) 6,8 százalékát kitevő hiánya - Veres János pénzügyminiszter szerint 1718 milliárd forint - jövőre még mindig Európa-rekord lesz, és az államadósság is tovább nő, meghaladja a GDP 70 százalékát. Azt pedig a 2007-es törekvések realitását elismerő elemzések is hangsúlyozzák, hogy a deficit további lefaragásához erőteljes kiadáscsökkentő intézkedések szükségesek. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) minap megjelent országjelentése szerint például az adó- és járulékemelések nem hozzák meg a várt bevételt, lassítják a növekedést, és rontják a versenyképességet. Ezért az IMF a már meghozott egyensúlyteremtő intézkedéseken kívül egyebek közt az adóalap szélesítését, a szociális támogatások szegényekre koncentrálását, a lakástámogatások teljes eltörlését, a tényleges nyugdíjkorhatár emelését és az ingatlanadó kiterjesztését javasolja.

Kétségtelen, hogy a nemzetközi ajánlásokat nem minden tekintetben követte a kormány, azt pedig hiába is várta volna, hogy az adóemeléseket a piaci-befektetői kör szó nélkül hagyja. Pedig ez az egyensúlyjavítás egyik fő tétele: jövőre a büdzsé bevételei átlagosan 10 százalékkal nőnek (lásd táblázatunkat a 9. oldalon), és Gyurcsány a múlt héten az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara vendégeként azt is egyértelművé tette, hogy az adótömeg csökkentésére 2010-ig nem lehet számítani, legfeljebb adószerkezeti változtatásokra kerülhet sor. Kóka János gazdasági miniszter ezzel szemben a Magyar-Német Kereskedelmi Kamara fórumán ismét azzal állt elő, hogy 2009-től a versenyképesség javítása érdekében át kell térni az egykulcsos adórendszerre, még ha az átmenetileg állami bevételkieséssel jár is.

A kutatói kritikákat megszívlelve a költségvetés az állam működtetésére az idei 2200 milliárd forintnál 300 milliárddal kevesebbet szán, ugyanakkor a központi költségvetési szervek átalakításának finanszírozására, létszámcsökkentésre több mint 60 milliárd forintot különít el. Nem csökkennek viszont a szociális kifizetések, holott a támogatások mai rendszerét az IMF és a szakértők többsége is túl nagyvonalúnak tartja. Sőt a családi pótlék címén elkönyvelt kiadások 318 milliárd forintról 340 milliárdra nőnek. A kormány fenntartja a tavaly törvénybe foglalt, a rendszer igazságosságát javítani hivatott nyugdíjkorrekciós programot is. Ezt leszámítva a nyugdíjak átlagosan minimum 2 százalékot veszítenek értékükből, a tervezet ugyanis - 6,2 százalékos inflációval és 1,2 százalékos nettó átlagkereset-növekedéssel kalkulálva - januártól csak 4 százalékos emelést tervez (lásd Béraláfutások című írásunkat).

Az életszínvonalat rontó tényezők közül gyaníthatóan a legradikálisabb döntés a gázár-támogatási kassza elfelezése, ám e célra a pénzügyminiszter szerint jövőre még így is 102 milliárd forint jut. Megszűnik a tömbtarifarendszer, amelynek helyébe a rászorultság elvéhez közelítő, szociális jellegű támogatás lép. Azt a kérdést azonban a költségvetés főbb adatainak ismertetésekor a pénzügyminiszter elhárította, hogy január 1-jétől mekkora gázáremelés várható, mondván, ez a gazdasági tárca hatásköre. Az ideinél hajszállal kevesebb, 120 milliárd megy el jövőre fogyasztóiár-kiegészítésre - főleg a közúti tömegközlekedés támogatására -, míg a vasúti személyszállítás dotációjára az idei 50 milliárd duplája folyik el az adófizetők pénzéből. Ezen túlmenően a tőkéjét vesztett MÁV 120 milliárd, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút 300 millió forintos tőkejuttatásban részesül.

Az elmúlt évek költségvetéseit rendre elúsztató és a pénzügyi lehetőségekhez képest erőltetett gyorsforgalmiút-fejlesztések az uniós követelményeknek megfelelően a központi költségvetésbe tagozódnak, a Nemzeti Autópálya Zrt. 146 milliárd forintos hiteltartozását pedig az állam gyaníthatóan már az idén átvállalja, holott azt a tervezet szerint csak 2007 decemberéig kellene megtennie. A már megkezdett sztrádaberuházások pedig lassan kifutnak, e célra jövőre 210 milliárd forint jut. Az infrastrukturális fejlesztések a jövőben elsősorban uniós támogatásból valósulnak meg.

Évek óta alultervezettnek bizonyult az adósságszolgálatra és kamatfizetésre betervezett összeg is, ezúttal azonban óvatos a pénzügyi tárca: e célra a tavalyinál csaknem 200 milliárd forinttal többet, 1113 milliárd forintot irányoz elő. Ez a plusz főleg az adósság idei növekedésére és az infláció felpörgését követő jegybanki kamatemelésekre vezethető vissza, bár kormányzati körökben a tetemes kamatfelárat olykor úgy tüntetik fel, hogy azt a zavargások miatt megriadt befektetők csillapítása érdekében kényszerül megfizetni az államkassza.

Az államháztartás krónikus deficittúltermelő alrendszerének tekinthető társadalombiztosítási (tb) alapok megregulázását nagy elszántsággal kezdte meg a kormány; elsőként a járulékokat emelte meg, majd pedig a kifizetéseket szigorítja ezer módon. A jövő évi bevételek-kifizetések aggasztóan rossz bázishoz adódnak hozzá, mivel az idén a deficit a pénzügyi tárca legfrissebb prognózisa szerint a tervezettnek több mint nyolcszorosa lesz (lásd táblázatunkat a 10. oldalon). Más kérdés, hogy az idei kiadások olyannyira mélyen alultervezettek voltak, hogy az csak kozmetikai megfontolásokkal magyarázható. Ami pedig a 2007-es költségvetést illeti, a 2006-os tényleges kifizetésekhez viszonyítva a tb legfeljebb 130 milliárd forinttal költhet többet, mint 2006-ban. Csakhogy önmagukban a nyugellátások csaknem 400 milliárd forintos pluszt igényelnek, ezért a kiadásokat az egészségügyi ellátások területén tervezi megfogni a kormány, mégpedig brutális szigorral.

A legnagyobb kurtítás a gyógyszerkasszára vár, amelyre az idén 297 milliárd forintot tervezett a büdzsé, ám a tényleges kiadások a 400 milliárd forintot is meghaladják. Ennek ellenére a 2007-es előirányzat csupán 301 milliárd forint. Csakhogy a pénzügyi tárca maga sem hiszi, hogy ebből ki lehet jönni, így a gyógyszergyártók és -forgalmazók jövő évi befizetéseit 45 milliárd forintban állapította meg (ami csaknem a duplája az ideinek), és ugyanekkora összeget tervezett be "gyógyszerkiadási tartalék" címen. Tehát élni kíván az Országgyűlésnek minap benyújtott gyógyszer-gazdaságossági törvény szigorával, miszerint a kasszahiány túllépése esetén a deficit nagyobb részét az állam a gyógyszeriparral és -kereskedelemmel finanszíroztatná meg (HVG, 2006. október 21.).

Spórolást vár az egészségügyi miniszter a patikaliberótól, a vizitdíjtól és főleg a kórházak, rendelők átszervezésétől is. Utóbbit nem is ingyen: a kórházi struktúra átalakítását 20 milliárddal, a szakellátásét 7,5 milliárddal ösztönzi a büdzsé. A vizitdíjból várt 22 milliárd forint pedig csak formálisan folyna át a költségvetésen, a befizetés helyén maradna, felhasználásáról az orvosok szabadon dönthetnek. Az egészségügyi reformot előkészítő törvényjavaslatok ellen a kötelező tagság elvesztését is nehezményező kamarák hevesen tiltakoznak, ráadásul azzal is szembesülni kényszerülnek, hogy köztestületi feladataik megvonásával költségvetési támogatásuk együttesen 218 millió forintról 20 millióra csökken.

Ha a Magyar Nemzeti Bank tavalyi őszi konszolidációs javaslataiban is felbukkanó vizit- és tandíjat, valamint a gyógyszerliberót, továbbá az egészségügyi intézmények tőkebevonásra is alkalmas magánosítását a Fidesz népszavazással leállítaná, aligha volna elkerülhető egy újabb, a gazdaság versenyképességét tovább rontó adó- és járulékemelés. Ezzel egyúttal igazolódna az ellenzéki felvetés is, miszerint minden megszorításra újabb jön.

Pótmegoldások azért léteznek, például a tandíj kilövése esetén az államilag támogatott felsőoktatási férőhelyek erőteljes csökkentése. A 2007-es költségvetést a tervezett intézkedések elsöprése még nem rengetné meg, viszont a deficitcsökkentés következő évekre kitervelt menetrendjét felborítaná. Mindazonáltal a jövő évnek minden eddiginél nagyobb, 200 milliárd forintos tartalékkal vág neki a kormány. Ennek egy része elkölthető, ha a folyamatok a tervek szerint alakulnak - igaz, egy másik részét elviheti a feszített költségvetésű társadalombiztosítás. További latens bevételi tartalék rejlik abban, hogy a pénzügyi tárca makrogazdasági prognózisa fölöttébb óvatos: a gazdasági növekedés az elemzők szerint meghaladhatja a 2,2 százalékot, és talán az infláció is erőteljesebb lesz - és lassabban csillapodik -, mint ahogy a mai számítások mutatják. Ha pedig ez történik, a büdzsé bevételei akár 50-100 milliárd forinttal is magasabbak lehetnek a tervezettnél. A legnagyobb kockázatot, vagyis a politikai, netán az utcai harcok elhúzódását azonban nem tervezte be a kormány - még az idei költségvetés terhére a rendőrség extra kiadásaira a múlt héten kiutalt 2 milliárd forintot sem veszi figyelembe a jövő évi keretek megállapítása során.

FARKAS ZOLTÁN