Egyszer hopp, másszor kopp: a reálkeresetek 2006-ra prognosztizált 3,5-4 százalékos növekedését követően jövőre várhatóan 4 százalékos csökkenés következik be. A kormány által javasolt 6-6,5 százalékos bruttó keresetemelés, illetve a 2007-re várt 6,2 százalékos infláció mellett ennyit ront a keresetek vásárlóerején a nyáron elfogadott, szeptembertől hatályos, illetve januártól alkalmazandó adó- és járulékszigorítás - szembesültek az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tagjai a testület múlt pénteki plenáris ülésén a kabinet ajánlataival. A bruttókereset-emelés javasolt (de a kormány által sem elmozdíthatatlannak tekintett) mértéke a munkavállalói és a munkaadói oldal számára egyaránt elfogadhatatlan. Konkrét javaslat nélkül az előbbiek többet, az utóbbiak kevesebbet szeretnének, mindkét részről a növekvő terhekre hivatkozva. A 2006. áprilisi keresetnövelés áthúzódó hatására, továbbá a kötelező átsorolásokra apellálva a közszférának viszont egyáltalán nem ajánlott keresetemelést 2007-re a kabinet, ami nélkül 9-10 százalékos reálpozíció-romlásra számíthatnak például az oktatásban, az egészségügyben, illetve a szociális ellátásban dolgozók.

A valóság persze rendre felülírja még az OÉT mindhárom oldala által elfogadott ajánlásokat is. Igaz, az idén teljesülni látszik az eredetileg előirányzott reálkereset-növekedés, de csak azért, mert senki sem állta a szavát. Január-augusztus között 2005 azonos időszakához képest az ajánlott 4-5 százalékkal szemben 7,8 (a versenyszférában 8,4) százalékkal nőttek a bruttó, 5,6 százalékkal pedig a reálkeresetek, amit aztán az évközi megszorításokkal fékezett le a kormány. Így egyelőre kérdés, felrúgják-e a felek a minimálbérről, illetve a szakképzettek garantált bérminimumáról tavaly novemberben három évre kötött paktumot, illetve találnak-e közösen metszéspontot a jövő évi ajánlásokra. Mindenesetre a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége a múlt szombaton az utcán - az Alagút előtt demonstrálva a feketegazdaság kifehérítése érdekében, illetve a megszorítások ellen - is hangot adott követeléseinek.

Miután járandóságaik növelése a várható országos nettókereset-emeléshez és az inflációhoz kötődik, az utóbbi évek jelentős könnyítései után sok jóra nem számíthatnak 2007-ben a nyugdíjasok sem. Kivéve azokat, akiket jövőre ér utol a parlament által tavaly megszavazott korrekciós emelés. Így a saját jogú nyugdíjjal nem rendelkező özvegyek, akiknek ellátása az ideihez hasonlóan (a szokásos emelésen felül) újabb 5 százalékponttal nő, s ezáltal az elhunyt házastársukat megillető nyugdíj 60 százalékát kapják kézhez. Többletemelésben részesülnek azok is, akiknek ellátását 1988. január 1-je előtt állapították meg, a férfiaknál legalább 3 százalék, a nőknél minimum 5 százalék lesz a plusz, ami a szolgálati idő függvényében tovább nőhet.

A Nyugdíj-biztosítási Alap járulékfizetéssel nem fedezett hiánya évről évre nő. Az öregségi nyugdíjasok 94 százaléka a 62 éves nyugdíjkorhatár előtt megy nyugdíjba, majd ezt követően 16 százalékuk továbbra is dolgozik, az ellátásokra fordított kiadások a GDP mintegy 10 százalékát teszik ki, s ez 2050-re 14,5 (az EU-25-öknél átlagosan 12,8) százalékra nőhet. Nagyjából így fest a diagnózis, ami miatt a következő években szigorodnak például a nyugdíj melletti munkavégzés szabályai. Így januártól ismét visszaáll az az Orbán-éra alatt is érvényes, de a Fidesz által népszavazással most megtorpedózni szándékolt előírás, miszerint a nyugdíj adóterhet nem viselő járandóság. E szerint ha valaki nyugdíj mellett jövedelmet szerez, nyugdíját be kell számítani az adóalapba, s a rá jutó adó csökkenti a fizetendő kötelezettséget. 2007 márciusától (az idén szeptembertől fizetendő 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék mellett) 8,5 százalékos nyugdíjjárulék fizetésére is kötelezett lenne a nyugdíjas foglalkoztatott. Igaz, ezért cserébe minden ledolgozott év után a járulékalap 0,4 százalékával nőne a nyugdíja. 2008. január 1-jétől viszont választaniuk kellene a korhatár előtti új nyugdíjasoknak, hogy öregségi ellátásukat vagy keresetüket (illetve vállalkozásukból származó jövedelmüket) kérik-e. Ez a szabály 2010-től már valamennyi korhatár alatti nyugdíjasra vonatkozna. Nyugdíjukra is igényt tarthatnának viszont azok, akiknek jövedelme nem haladja meg a minimálbért. 2009-től szigorodnak az előrehozott nyugdíj szabályai is. E szerint utoljára az 1951-ben született nők mehetnének 57 évesen nyugdíjba, az 1952-eseknek 59 év, az 1953-asoknál, továbbá a férfiaknál a születés évétől függetlenül 60 év lenne a korhatár. 2008-tól módosulnának a nyugdíj-megállapítás szabályai is, a nyugdíj kalkulációjánál a bruttó keresetből levonnák a járulékokat is, majd az erre eső adót. Ugyanakkor minden év keresetét valorizálnák, azaz felszoroznák az inflációval (jelenleg az utolsó két ledolgozott évnél ez nem történik meg). Mindezek eredőjeként mintegy 7-8 százalékponttal csökkenne az úgynevezett helyettesítési ráta, vagyis a nyugdíjnak a nyugdíjba menetel előtti nettó átlagkeresethez viszonyított színvonala. Az újonnan nyugdíjba menőknél ugyanis a helyettesítési ráta - beszámítva a 13. havi ellátást is - megközelíti a 90 százalékot, miközben ez a korábban nyugdíjazottaknál átlagosan csak 64 százalék.

MOLNÁR PATRÍCIA